Ferenc pápa sajtótájékoztatója Abu-Dzabiból hazatérőben: A zsinatot követi a megegyezés a főimámmal
Gedő Ágnes/Andrea Tornielli – Vatikán
Minden utazás történelmi
„Bár túl rövid volt az utazás, mégis óriási élmény volt. Azt gondolom, hogy minden utazás történelmi, és minden nap meg kell írnunk a hétköznapok történelmét. Egyetlen történet sem kicsi, minden történet nagy és méltó. Még ha csúnya is, a méltóság ott van elrejtve és mindig felszínre kerülhet”. Ferenc pápa ezekkel a szavakkal vezette be a beszélgetést a kíséretében utazó újságírókkal, akik ezután kérdéseket tettek föl neki. Hosszan ecsetelte a muzulmánokkal való párbeszédet, a vatikáni diplomácia szerepét az országok közti konfliktusok elsimításában, illetve kitért a nők elleni papi visszaélésekre is.
Előrelátó ország, amelyik a nevelésbe fektet
Ferenc pápa megosztotta benyomásait a sajtó képviselőivel. Egy modern országot, tiszta várost látott, amelyik sok népet befogad, és a jövőbe tekint, a gyermekek nevelésére nagy gondot fordít. Hogyan locsolják a virágokat ebben a sivatagban? A pápára nagy benyomást tett a víz problémája: igyekeznek ihatóvá tenni a tengervizet és a levegő vízgőztartalmát. Mindig új utakat keresnek, készülnek a kőolajkészletek kimerülése utáni időkre. Nyitott országgal találkozott a pápa, ami a vallásosságban is megnyilvánul: egy nyílt, párbeszédre hajló, testvéri, békés iszlámot talált Abu-Dzabiban. Aláhúzta a béketörekvést, a térségben zajló háborúk ellenére is. Nagy hatást tett rá a vallásközi találkozó, és dicsérő szavakkal méltatta a gyermekek digitális világban való védelmét.
A testvériségről szóló nyilatkozat egy év alatt készült el
Arra a kérdésre, hogy a jövőben miként alkalmazzák a testvériségről szóló nyilatkozatot, a pápa így válaszolt: A dokumentum hosszas elmélkedés és ima után készült el. Mind a főimám, mind a pápa és szakértő csapataik sokat imádkoztak azért, hogy ez a nyilatkozat elkészüljön. Jelenleg egyetlen nagy veszélyt lát a Szentatya: a pusztítást, a háborút, az egymás közötti gyűlölködést. Ha mi, hívők, nem vagyunk képesek kezet nyújtani egymásnak, átölelni, megcsókolni egymást és imádkozni is, akkor a hitünk vereséget szenved. Ez a dokumentum az Istenbe vetett hitből születik, aki mindenki Atyja, a béke Atyja. Elítél minden pusztítást, minden terrorizmust, attól kezdve, hogy Káin megölte testvérét. A nyilatkozat majdnem egy év alatt íródott, hagyták érlelődni.
Háborús konfliktusok: Jemen, Szíria
Péter utóda a béke követeként érkezett Abu-Dzabiba, ahol katonai repülőgépek sárga-fehér, vatikáni színeket húztak a levegőbe. Vajon ez nem furcsa? Ami pedig a jemeni békefelhívást illeti, milyen visszajelzések érkeztek a pápához és ezek közül melyek adnak reményre okot? – kérdezték tovább az újságírók a Szentatyát. Ő elmondta, hogy ez a fogadtatás szerinte a jó szándék gesztusa. A háborús problémákat illetően nehéz véleményt mondani két nap után, mivel kevés emberrel beszélt erről a témáról. Amit elmondhat, az az, hogy a békefolyamat elindításának szándékával találkozott.
Tükrözi a II. vatikáni zsinat szellemét
A pápa erre kifejtette, hogy ez a vád nemcsak a muzulmánokkal, de mindenkivel, az újságírókkal kapcsolatban is éri őt. Hozzátartozik a munkájához. A lényeges azonban az, hogy katolikus szempontból ez a dokumentum egy milliméterrel sem ment túl a II. vatikáni zsinaton. A nyilatkozat a zsinat szellemében készült. A döntés előtt a pápa megmutatta néhány teológusnak és a Pápai Ház tudós domonkos teológusának, aki jóváhagyta azt. Ha valaki rosszul érzi magát tőle, érthető, hiszen nem egy mindennapos dolog, nem egy visszalépés. Egy lépés előre, ami hatvan évvel ezelőtt indult, és a zsinatnak tovább kell fejlődnie. A történészek mondják, hogy egy zsinat 100 év alatt mutatja meg a hatását az egyházban, és most az út felénél tartunk. Az iszlám világban különböző vélemények léteznek, van, amelyik radikálisabb, van, amelyik nem az. A Muszlim Idősek Tanácsában volt legalább egy síita, és jól beszélt. Vannak nézeteltérések közöttük, de ez egy folyamat, és a folyamatoknak be kell érniük, akár a virágoknak vagy a gyümölcsnek.
A következő apostoli út célja: Marokkó
Alig zárult le az arábiai út, máris egy újabb iszlám országba készül a pápa: Marokkóba (2019. március 30-31. – a szerk). Ezzel kapcsolatban Ferenc pápa elmondta: egyes muzulmánok úgy nyilatkoztak, hogy a dokumentumot tanítani kellene az egyetemeken, legalábbis az Al-Azharon mindenképpen, és az iskolákban. Tanítani kell, nem előírni. Ami pedig a két utazást illeti, véletlen a közeli időpont. Eredetileg a marakeshi csúcstalálkozóra szeretett volna elmenni (2018 decemberében – a szerk.), de a protokoll miatt nem tehette anélkül, hogy meglátogatta volna az országot. Ezért államtitkára, Pietro Parolin bíboros vett részt a találkozón. Marokkóba pedig Szent II. János Pál nyomdokain jár majd, aki először járt Marokkóban. Ferenc pápa kapott meghívást más iszlám országoktól is. „Meglátjuk jövőre, vagy én, vagy egy másik Péter, de valaki el fog menni” – mondta még az újságíróknak a Szentatya Abu-Dzabiból hazatérőben.
Venezuela: a pápa hajlandó közvetíteni, ha mindkét fél akarja
A kislépések vatikáni diplomáciájának hosszú története van. 1978-ban közvetített Argentína és Chile között: II. János Pál pápa jóvoltából nem robbant ki háború köztük. Most Venezuelában van válság, Nicolas Maduro levélben kérte Ferenc pápa támogatását, hogy újrakezdhessék a párbeszédet. Vajon vállalja a mediátori szerepet? – kérdezték az újságírók a pápát. Válaszában a Szentatya rámutatott: Szent II. János Pál pápától bátor cselekedet volt, és ezzel elkerülték a háborút. Megvannak a kis lépések, és a legvégén jön a közvetítés. Ez így működik minden diplomáciában. Ami Venezuelát illeti, először is meg kell győződni arról, hogy mindkét fél akarja a mediációt, és hogy a körülmények megfelelők-e hozzá. És el fogok menni Spanyolországba – fűzte hozzá.
A Muszlim Idősek Tanácsával való találkozón miről volt szó? – kérdezték tovább a sajtó képviselői Ferenc pápát. Az idősek tényleg bölcsek, nagyon elégedett vagyok a találkozóval – hangzott a válasz. Először a főimám beszélt, aztán egyenként a legidősebbtől a legfiatalabbig, sorban. A kulcsszó a bölcsesség és a hűség, mert e kettőt megélve születik barátság a népek között.
A nyilatkozat elítéli az erőszakot
A következő kérdés így hanzott: Al-Tayyib főimám aláhúzta az iszlamofóbia témáját. Miért nem esett szó a „keresztényfóbiáról”, a keresztények üldözéséről? „Én beszéltem róla. Nem akkor, de gyakran beszélek erről” – válaszolt a pápa, majd hozzátette: „Azt hiszem, hogy a dokumentum inkább az egységről és a barátságról szól. De elítéli az erőszakot, és egyes csoportok, akik magukat iszlámkövetőnek nevezik – még ha a bölcsek szerint az nem is iszlám – üldözik a keresztényeket." A pápa fölidézte három évvel ezelőtti látogatását (2016. április 16. – a szerk.) Leszbosz szigetén, ahol egy harmincéves édesapa könnyek között mondta el neki történetét. Ő muzulmán, a felesége keresztény volt, jöttek az ISIS terroristái, meglátták a keresztjét és azt mondták: térjen át. Miután ő visszautasította, a férje szeme láttára vágták el a torkát. Ez a terrorista csoportok mindennapi kenyere: a személy elpusztítása. Ezért a dokumentum egy erős ítélet – szögezte le a pápa.
A vallásszabadság folyamata időt igényel
Szentatya, Ön vallásszabadságról beszél és emlékeztetett rá, hogy a vallásszabadság több, mint a vallás gyakorlásának engedélyezése. Abu-Dzabi toleráns országként ismert, mégis sok katolikus, aki eljött a pápai misére a stadionba, most először ünnepelhette nyilvánosan a hitét az Egyesült Arab Emírségekben. A pápa erre reagálva kifejtette: minden folyamatnak van egy kezdete, előzménye és folytatása, de nem áll meg. - Nagy hatást tett rám egy beszélgetés, amit egy 13 éves fiúval folytattam Rómában. Ő azt mondta nekem: „Néhány dolog, amit Ön mond, érdekesnek tűnik, de el akarom mondani magának, hogy én ateista vagyok: mit tegyek, hogy ateistaként a béke embere legyek?” Én azt válaszoltam neki: tedd, amit érzel. Beszéltem vele egy kicsit, tetszett a bátorsága. Ateista, de a jót keresi, és ez is egy folyamat. Tiszteletben kell tartanunk és követnünk kell minden folyamatot, ez szerintem előrelépés.
A nők bántalmazása kulturális probléma
Az Osservatore Romano női magazinja megjelentetett egy cikket a papok által szerzetesnők ellen elkövetett szexuális visszaélésekről. Néhány hónapja a Legfőbb Szerzetesi Elöljárók Uniója nyilvánosan is felszólalt. Tudjuk, hogy a Vatikánban hamarosan (február 21-24. között – a szerk.) értekezletet tartanak a kiskorúak elleni visszaélésekről. Vajon a Szentszék tehet valamit azért, hogy ezzel a problémával is szembe nézzen egy dokumentum vagy irányelvek kiadásával? Ferenc pápa elismerte, hogy a nők bántalmazása valóban létező probléma. "Bátorkodnék úgy fogalmazni, hogy az emberiség még nem érett meg: a nőt másodosztályúnak tartják. Innen kell kiindulni, ez egy kulturális probléma. Aztán eljutunk egészen a nőgyilkosságokig. Vannak országok, ahol a nők bántalmazása a gyilkosságig megy." A nők ékszerviselete is onnan eredeztethető, hogy az ősi Keleten az egyik ország törvénye szerint a férfiak eltaszíthatták maguktól feleségüket, és neki abban a pillanatban el kellett mennie, nem vihetett magával semmit, csak ami rajta volt. Ekkor kezdték arany ékszerekkel, drágakövekkel ékesíteni magukat, hogy túléljenek.
Abúzus a szerzetesnők ellen
E kitérő után a pápa elismerte: igaz, az egyházban voltak olyan papok és püspökök is, akik visszaéltek a szerzetesnőkkel. Egyes civilizációkban jobban, mint másutt. "És azt hiszem, ez még most is így van: nem szűnik meg abban a pillanatban, hogy észrevesszük. A dolog megy tovább. Már egy ideje dolgozunk ezen. Fölfüggesztettünk, elküldtünk néhány klerikust, feloszlattunk néhány női szerzetesrendet, amelyiket különösen érintette ez a jelenség, korrupció volt. Hogy ennél többet kellene tenni? Igen. Megvan hozzá az akarat? Meg. De ez a munka nem most kezdődött. Benedek pápának megvolt a bátorsága, hogy feloszlasson egy jó nevű női szerzetesi kongregációt, ahová befészkelte magát ez a szexrabszolgaság papok és az alapító részéről. Olykor az alapító elveszi az apácák szabadságát és ez idáig fajulhat. - A Szentatya szavait magyarázva Alessandro Gisotti, ideiglenes szóvivő pontosított: a szexuális rabszolgaság kifejezést manipulációként kell érteni, mint a hatalommal való visszaélés formáját, amely a szexuális visszaélésben is megmutatkozik.
Benedek pápa jó és erős ember
Ferenc pápa aláhúzta, hogy előde nagyon bátran intézkedett ebben a témában. Elmesélt egy anekdotát is ezzel kapcsolatban: Joseph Ratzinger még bíboros volt, amikor minden terhelő dokumentum a birtokában volt egy női szerzetesrendről, ahol szexuális és gazdasági korrupció folyt. Megpróbált beszélni róla, de a szűrők visszafogták, nem sikerült. Ekkor a pápa (II. János Pál – a szerk.), aki szeretett volna tisztán látni, értekezletet hívott össze. Joseph Ratzinger megjelent a dossziéval, majd az értekezlet után azt mondta a titkárának: tedd be az archívumba, a másik párt győzött. Nem szabad megbotránkoznunk ezen, mert egy folyamat lépéseiről van szó. Amint pápa lett, az első dolga ez volt: hozd ki az archívumból az anyagot. Szeretik gyengének láttatni Benedek pápát, de semmi gyengeség nincs benne. Jó ember, de erős. Ami pedig a problémát illeti: imádkozzon, hogy előrejussunk. Én előre akarok jutni. Vannak esetek, dolgozunk rajta – mondta még az őt kérdező újságírónak Ferenc pápa Abu-Dzabiból hazatérőben.
