Cerca

Vatican News
Az UNIAPAC lisszaboni világkongresszusa Az UNIAPAC lisszaboni világkongresszusa 

Pápai üzenet a keresztény gazdasági és üzleti vezetők lisszaboni világkongresszusára

November 22-24. között tartják Lisszabonban az Üzleti Vezetők Nemzetközi Keresztény Uniója (UNIAPAC) XXVI. világkongresszusát. A tanácskozás idei témája: „Az üzlet mint nemes hivatás”.

Somogyi Viktória – Vatikán

A brüsszeli székhelyű nonprofit szervezet 25 országban van jelen, és mintegy 20 további országgal áll kapcsolatban. A keresztény vezetők nemzetközi találkozási fórumának célja a keresztény társadalmi eszme terjesztésének elősegítése az üzleti világban. A UNIAPAC-ot 1931-ben, a Rerum novarum k. enciklika megjelenésének 40. évfordulója alkalmából hozták létre holland, belga és francia keresztény cégvezetőket tömörítő egyesületek Rómában.

Átgondolni a gazdasági és üzleti vezetők hivatását

Ferenc pápa üzenetében utal rá, hogy a gazdasági és üzleti vezetők hivatásáról és küldetéséről gondolkodni ma szükségszerűbb, mint valaha. A globalizáció ugyanis jelentős mértékben befolyásolja az üzletvezetés szemléletmódjait, céljait és fajtáit. A munka és az élet felgyorsult üteme miatt a gyors és állandó változás céljai nem szükségszerűen fordulnak a közjó vagy az átfogó és fenntartható emberi fejlődés irányába. Ez kárt okozhat a világnak és az emberiség nagyrésze életminőségének.

Három irányelv az üzleti, gazdasági döntéshozatalban

Az összetett változások közepette ahhoz, hogy hűek tudjanak maradni hivatásukhoz és küldetésükhöz arra van szükség, hogy fenntartsák az érzékeny egyensúlyt az innováció és a termelést jellemző növekvő verseny között. Ugyanakkor a fejlődésre a közjó, az emberi méltóság és a gondunkra bízott természeti erőforrások igazságos használatának szélesebb horizontján kell tekinteni. A gazdasági és üzleti élet vezetőinek a pápa három irányelv figyelembe vételét ajánlotta, amelyek jelen vannak az Evangéliumban és az egyház társadalmi tanításában: a személy központi szerepe, a közjó, valamint a munka erkölcsi és gazdasági értéke. E három gondolatot fejtette ki üzenetének második részében.

A személy központi szerepe

Az első irányelv a döntések meghozatalában a személy központi szerepe a maga képességeivel, törekvéseivel, problémáival és nehézségeivel. Az egyház mindig is képes volt nagy dolgokra szűkös erőforrásokból, amely arra emlékeztet, hogy az eredmények Istentől és nem az embertől származnak (vö. 2 Kor 4:7). Amikor az üzleti vállalkozás „családdá” válik, amelyben a vezetés figyelme arra irányul, hogy a munkakörülmények szolgálják a közösséget, a munkavállalók ennek következtében a „gazdagság forrásaivá” változnak. Ösztönzést nyernek arra, hogy tehetségüket és képességeiket a közjó szolgálatába állítsák annak tudatában, hogy méltóságukat és körülményeiket tiszteletben tartják, nemcsak egyszerűen kihasználják.

A közjó szabálya irányítson

A gazdaságban a megkülönböztetés (discernimento) gyakorlása során a célokat mindig a közjó szabálya irányítsa – kéri a pápa. A keresztény társadalmi tanítás alapelvei megvilágítják és vezérlik az üzleti vállalkozások társadalmi felelősségét, a kutatást és a technológiát, a minőségellenőrzést abba az irányba, hogy egy emberségesebb és testvériesebb társadalmat építsenek, amelyben a javakat mindenki számára hozzáférhetőbbé teszik. A közjó alapelve mutatja az utat egy méltányosabb növekedés felé, amelyben a döntések, a programok, a mechanizmusok és a folyamatok a javak jobb elosztása, a munkahelyteremtés és a szegények átfogó előmozdítása felé fordulnak. Ezáltal kiszélesedik a horizont, hogy átöleljük az egész világot és elősegítsük egy új politikai és gazdasági mentalitás kialakulását, amely nyitott a magasabbrendű értékek felé. A gazdasági és üzleti vezetők hivatása olyan mértékben válik „nemes elkötelezettséggé”, amennyire megnyílik azelőtt, hogy az élet teljesebb értelme felőli kérdések is eljussanak hozzá.

A munka erkölcsi és gazdasági értéke

Ferenc pápa szerint a harmadik irányelv, amit a gazdasági és üzleti döntéseknél figyelembe kell venni: a munka erkölcsi és gazdasági értéke. A munka az eszközünk arra, hogy közreműködjünk Istennel a „folyamatos teremtésben”, amely elősegíti Isten országának eljövetelét az igazságosság és a társadalmi szinten művelt szeretet előmozdítása, valamint a személy egyéni és társadalmi dimenziójának tiszteletben tartása által. Az üzleti világ vezetőinek nemes hivatása olyan mértékben válik nyilvánvalóvá, amilyen mértékben minden emberi tevékenység a remény tanúságtevőjévé és ösztönző erővé válik a jövőben a nagyobb társadalmi felelősségre, továbbá amilyen mértékben kifejezi a törődést aziránt, hogy minden ember bölcsen használja ki tehetségét és képességeit. A keresztény gazdasági és üzleti vezetők arra kaptak meghívást – emlékeztet a pápa –, hogy induljanak el a megtérés útján és tegyenek tanúságot az Úrról. Tegyék lehetővé, hogy az Úr ösztönözze és vezesse a mai társadalmi rend növekedését.

Végül a pápa azért fohászkodik, hogy Szűz Mária, az Egyház Anyja támogassa őket a reményben és a Szentlélek iránti nyitottságban, hogy az Úr hatékony eszközei lehessenek, aki folyamatosan újjáalkot mindent (Jel 21:5).

28 november 2018, 16:23