Béta verzió

Cerca

Vatican News
LITHUANIA-RELIGION-POPE A livtán fiatalokkal a székesegyház előtt   (AFP or licensors)

Ferenc pápa beszélgetése litván fiatalokkal: A nép részeként üdvözülünk, nem egyedül

Ferenc pápa szombati programjának utolsó nagy eseményeként a litván fiatalokkal találkozott a Vilnius székesegyháza előtti téren. Két fiatal tanúságtétele után Ferenc pápa válaszolt azokra a problémákra, melyeket Monica és Jonas tanúságtétele felvetett. „Egyénnek és közösségnek mindig fel kell tudni állnia az elesettségéből; az üdvösséget mindig csak a nép részeként tudjuk elnyerni; életszentség legyen a célja minden fiatalnak, amit imásággal és mások, főként a rászorulók megsegítésével lehet elérni”.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

Az Isten mindig áthalad az életünkön                 

„Úgy hallgattalak benneteket, kedves Monica és Jonas, mintha egy bárban ülnénk együtt egy sör mellett” – kezdte beszédét a pápa, majd arra utalt, hogy „az életet a maga konkrét valóságában kell érezni, hogy újra lehessen olvasni a nép történetét, benne Isten áthaladásaival. Mert az Isten mindig áthalad az életünkön.

A litván haza szabadsága soha nem hagyta, hogy a terror ledöntse                  

A Szentatya a mögötte lévő, többször újjáépített vilniusi székesegyházra utalt, mely többször leégett és leomlott, de mindig voltak olyanok, akik eltökélték, hogy újjáépítik, minden nehézség ellenére. Ferenc pápa egy szép alpesi dalból idézett, ami szerint „a hegymenet titka nem abban áll, hogy soha nem esünk el, hanem hogy nem maradunk a földön elesve”. Újra kell mindig kezdeni, mint ezt a katedrálist is folyton újrakezdték építeni. Utalt a pápa a litván haza szabadságára, mely soha nem hagyta, hogy a terror ledöntse.

Az Úr ugyanis mindig egy nép részeként üdvözít bennünket      

Ezt az állandó újjáépítést Isten kegyelme tette lehetővé – folytatta a pápa. Ez a kegyelem nem mágikus varázsvessző révén jön el, hanem emberek közvetítik, akikkel az életben találkozunk, mert mindig vannak olyan emberek, akik kezüket nyújtják és felsegítenek bennünket. Az Úr ugyanis mindig egy nép részeként üdvözít bennünket, oly módon, hogy beilleszt egy nép egészébe és ettől nyerjük az identitásunkat és hovatartozásunkat. Senki sem üdvözül egymagában! Mindnyájan egy háló szövetéhez tartozunk. Társak nélkül sehova sem jutunk. Ne higgyetek a kísértéseknek, melyek az önzés vagy felületesség útját mutatják! – intette a pápa a litván fiatalokat.

A valódi identitás szeretetre, gyengédségre és törődésre indít mások iránt

Következő gondolatmenetében a pápa az életszentségre utalt: A keresztény ember életszentségre törekszik, a többiekkel együtt, fogékonyan mások szükségletei iránt. A mi identitásunkat az adja meg, hogy egy néphez tartozunk. Az identitás nem laboratóriumi párlat, nincs tisztavérű identitás. Ellenben együtt lehet haladni, együtt lehet harcolni és szeretni. Van tehát olyan identitás, mely szeretetet, gyengédséget és törődést nyújt mások felé. Ha pedig ebben a munkában a fiatalok elfáradnak, annál jobb, mert ez a munka és küzdelem jele.

Az ima segítségével, a Szentlélek meghallgatásával lehet felismerni az idők jeleit

Ferenc pápa Monica és Jonas tanúságtételének közös vonására, az ima és az ének szerepére utalt, mely együtt a katekézissel, a szegények szolgálatával nem engedi meg, hogy önmagukba zárkózzanak. Isten szemével kell látni mindazt, amit ő művelt a szívünkben. Az ima segítségével, a Szentlélek meghallgatásával lehet felismerni az idők jeleit, hogy ki-ki megvívja a maga lelki küzdelmét az evangélium hirdetéséért. Az 1952-ben elhunyt Alberto Hurtado chilei szent mondását idézte bátorításként: „Jézus és én, abszolút többség vagyunk!”.  

Ne féljünk részt a gyengédség forradalmában!

Monica tanúságtételére utalva, aki fogyatékosokat támogat, Ferenc pápa a másokat segítő szolgálat erejét hangsúlyozta. Meg kell látnunk mások törékenységét és nem szabad a saját sebeinket nyalogatni. Hiszen oly sokan vannak azok, akik különféle eltévelyedéseknek – italnak, kábítószernek – az áldozatai. Minderre konkrét jelenléttel, névvel és arccal lehet válaszolni. Ez sokszor ugrást jelent a légüres térbe, és ez persze félelmet kelt. Mindezen kihívásokkal szemben legyetek bátrak! - bíztatott a Szentatya. Kövessétek Jézust, minden körülmények között, mert megéri Jézust követni. Ne féljünk részt venni abban a forradalomban, amire ő hív minket, ez pedig a gyengédség forradalma.   

Ne legyetek labirintus fiataljai!

Mindez a küzdelem és helytállás az Isten színe előtt, Isten idejében történik, ami más léptékű, mint a világ eseményeinek a rendje. Mi nem állhatunk meg, mindig tovább kell mennünk! Ebben az előrehaladásban a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy üresjáratú labirintusba keveredünk. Kérem szépen – kérte a pápa a litván ifjúságot –, ne legyetek labirintus fiataljai!

Senkinek ne kelljen emigrálnia!

Végül azt kérte tőlük, hogy ne féljenek átölelni Jézust, az evangéliumát, az emberiséget. Őrá mindig lehet számítani, ott lesz az útkereszteződésekben, készen arra, hogy ismét újjáépítsen bennünket. Jézus nagylelkű és tág időket nyújt nekünk, ahol tere van a tévedésnek, ahol senkinek nincs szüksége arra, hogy emigráljon, mert van hely mindenki számára. Sokan akarják elfoglalni a szíveteket, hogy feldúlják azt, hogy konkolyt vessenek el benne, de végül, ha az Úrnak adjuk az életünket, mindig győzni fog a jó mag! – zárult Ferenc pápa találkozása a fiatalokkal. A Szentatya ezt követően a vilniusi székesegyházat látogatta meg és találkozott annak évszázados üzenetével, benne Szent László erőskezű lovagkirályunk tanúságtételével, aminek legelső tisztelője volt éppen Szent Kázmér litván király.     

23 szeptember 2018, 15:05