Keresés

Ferenc pápa a Szent Márta-ház kápolnájában szentmisét mutat be Ferenc pápa a Szent Márta-ház kápolnájában szentmisét mutat be 

Ferenc pápa azért imádkozott kedden, hogy az Úr fogadja be a járvány áldozatait

A Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott kedd reggeli szentmisén a pápa a koronavírus-járvány áldozataiért imádkozott, akik gyakran egyedül, szeretteik simogatása és temetés nélkül haltak meg. Homíliájában felsorolta azokat a magatartásformákat, amelyek megakadályozzák, hogy Jézus juhai legyünk: a pénz rabsága, a merevség, a klerikalizmus, a restség és a világiasság. Csak szabadon tudjuk követni Jézust.

Gedő Ágnes - Vatikán

Húsvét negyedik keddjén reggel a szentmise elején így fohászkodott a Szentatya: „Imádkozzunk ma azokért, akik a járvány következtében vesztették életüket. Egyedül haltak meg, anélkül, hogy szeretteik simogatását érezték volna, és sokuknak még temetés sem jutott. Az Úr fogadja be őket dicsőségébe!”

Mi állít meg minket Jézus kapuja előtt?

Homíliájában a pápa a mai evangéliumi szakaszhoz (Jn 10,22-30) fűzte gondolatait, amelyben a zsidók azt kérik Jézustól, valljon színt: ő-e valóban a Krisztus? Az Úr azonban így felel nekik: „Mondtam már nektek, de nem hiszitek el. Cselekedeteim, amelyeket Atyám nevében művelek, tanúságot tesznek rólam. De ti nem hisztek, mert nem vagytok juhaim közül valók”. Ez fölveti bennünk a kérdést: Én hiszek-e? És megkérdjük magunktól: mi állít meg engem Jézus kapuja előtt? Ferenc pápa megállapította, hogy az eleve ellenszenves hozzáállásban kell keresni a hibát, ami miatt nem tudunk előrejutni az Úr megismerésében.

Vagyonszeretet, ami akadályoz minket

Az első akadály a gazdagság: Sokan közülünk is, akik beléptünk az Úr kapuján, megtorpanunk, és nem jutunk előrébb, mert fogva tart minket gazdagságunk. Az Úr kemény volt, mert a gazdagság akadályt jelent az előrejutásban. Azt mondta: „Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni.” (vö. Mt 19,25) Akkor talán a tömeges elszegényedés oldja meg a problémát? Nem. De nem szabad a gazdagságunk rabjává válnunk, mert a vagyon ennek a világnak az ura, mi pedig nem szolgálhatunk két úrnak. A gazdagság tehát megállít minket – összegezte a pápa.

A hűség ajándék Istennek, a merevség önmagam biztonságát szolgálja

A másik dolog, ami akadályoz minket abban, hogy megismerjük Jézust, hogy hozzá tartozzunk: a merevség, a szív keménysége. A törvény betű szerint való értelmezése is. Jézus megrója a farizeusokat, a törvénytudókat merevségük miatt. Ez ugyanis nem egyenlő a hűséggel. A hűség mindig ajándék Istennek, míg a merevség bizonyosság önmagam számára. Ferenc pápa ezzel kapcsolatban elmesélt egy történetet. Egy asszony szombaton délután részt vett egy templomi esküvőn. Szerette volna tudni, hogy az egyenértékű-e a vasárnapi szentmisével, mert a liturgikus szövegek nem egyeznek meg. Attól félt, hogy halálos bűnt követ el, mert nem az ”igazi misére” ment, ahol az olvasmányok nem voltak „igaziak”. Az illető hölgy egy egyházi mozgalom tagja volt… A pápa hozzátette: itt is merevséggel találkozunk. Ez eltávolít minket Jézus bölcsességétől, elveszi a szabadságunkat. Sok lelkipásztor pedig erre a merevségre neveli a hívek lelkét, ami azonban nem enged be minket Jézus kapuján. Mi fontosabb: a törvény betű szerint való betartása vagy az én értelmezésem, vagyis a szabadság, hogy Jézust követve haladok előre?

Restség és klerikalizmus és világiasság

A restség is olyan magatartás, ami akadályoz minket a Jézussal való kapcsolatunkban – folytatta gondolatmenetét a pápa. Ez a fáradság elveszi a kedvünket az előrehaladástól, langyossá tesz. Ilyen például a Beteszda-fürdőnél 38 éve várakozó ember esete…(vö. Jn 5,1-9) A lustaság is visszatart minket a haladástól. Szintén a rossz magatartásformák közé sorolta a pápa a klerikalizmust, mert Jézus helyét foglalja el. „Ez így és így és így van…” - „De hát a Mester…” - „Hagyd a Mestert, mert ez így van, ha pedig nem így teszel, akkor nem juthatsz be”. Ez a klerikalizmus elveszi a hívők hitének szabadságát. Rút betegség az egyházban a klerikalista magatartás – állapította meg Ferenc pápa. Még egy dolog van, ami akadályoz minket Jézus jobb megismerésében: ez a világias szellem. Amikor a vallási előírások megtartása, a hit gyakorlása világiasságba torkollik és minden világias lesz. Gondoljunk arra, hogy egyes plébániákon milyen nagy felhajtást csapnak bizonyos szentségek megünneplésekor. Mennyi világiasság van abban! És nem érvényesül igazán Jézus jelenlétének kegyelme.

Mi is legyünk Jézus nyájának juhai

Ezekből a magatartásformákból, vagyis a gazdagsághoz való ragaszkodásból, a restségből, a merevségből, a világiasságból, a klerikalizmusból és az ideológiákból hiányzik a szabadság – állapította meg a pápa. Jézust pedig nem lehet szabadság nélkül követni. Igaz, olykor a szabadság túllép egy határt, és megcsúszunk. De rosszabb, ha még azelőtt csúszunk el, hogy Jézus felé indulnánk. Homíliája végén a pápa azt kérte az Úrtól, hogy világosítson meg minket: tudjunk magunkba nézni és megállapítani, hogy megvan-e bennünk a szabadság, hogy kövessük Őt, és nyájának juhai legyünk.

Lelki áldozás, eucharisztikus áldás

Ferenc pápa a híveket a lelki áldozásra buzdította, melyben így imádkozunk: Jézusom! Hiszem, hogy jelen vagy a legméltóságosabb Oltáriszentségben. Mindennél jobban szeretlek, és vágyom rá, hogy a lelkembe fogadhassalak. Mivel most nem tudlak szentségi módon magamhoz venni, jöjj, legalább lelki módon, a szívembe! Magamhoz ölellek, mintha már ott lennél, és teljesen egyesítem magamat Veled. Ne engedd, hogy elszakadjak Tőled! Ámen.

A Szentatya Húsvét negyedik keddjének szentmiséjét a vatikáni Szent Márta-ház kápolnájában ezúttal is szentségimádással és eucharisztikus áldással zárta, majd elimádkozta a Regina Coeli – kezdetű Mária-antifónát.

Photogallery

A szentmise képei
05 május 2020, 11:12
Olvasd el mindet >