Keresés

Vatican News
Ferenc pápa a Szent Márta-ház kápolnájában imádkozik Ferenc pápa a Szent Márta-ház kápolnájában imádkozik  (ANSA)

A pápa szerdán Európa testvéri egységéért imádkozott, az alapító atyák álma nyomán

Húsvét második szerdáján a Szent Márta-házban bemutatott szentmisén Ferenc pápa az európai nemzetek testvéri egységéért imádkozott. Homíliájában Isten szeretetére emlékeztetett, aki annyira szeretett, hogy életét adta. Sok keresztény a feszületre tekintve mindent megtalál, mert a Szentlélek rávezeti őket, hogy ott van minden tudomány, Isten szeretete, az egész keresztény bölcsesség.

Gedő Ágnes – Vatikán

Ferenc pápa a szerda reggeli szentmise elején e szavakkal fohászkodott Istenhez: „Ebben az időszakban, amikor oly nagy szükség van az egységre közöttünk, a nemzetek között, imádkozzunk Európáért, hogy képes legyen a testvéri egységre, melyet az Európai Unió alapító atyái megálmodtak.”

A feszületre nézve megértjük, hogy benne ott van Isten egész szeretete

Ferenc pápa homíliájában a mai evangéliumi szakaszról elmélkedett (Jn 3,16-21), mely arról szól, hogy Isten elküldte Fiát, hogy üdvözítse a világot. János evangéliumának harmadik fejezete Jézus és Nikodémus párbeszédét tárja elénk, mely egy valódi teológiai értekezés, minden benne van. Az evangélium hirdetése, a tanítás, a teológiai elmélkedés, a buzdítás… minden benne van ebben a fejezetben – állapította meg a pápa. Valahányszor újraolvassuk a szöveget, újabb és újabb gazdagság, magyarázat tárul fel előttünk, mely által megértjük Isten kinyilatkoztatását. Jó lenne sokszor elolvasni, hogy közelebb kerüljünk a megváltás misztériumához. Most csak két gondolatot emelek ki a mai evangéliumi szakaszból – mondta Ferenc pápa.

Isten elküldte Fiát, hogy üdvözítse a világot

Abban az időben így tanított Jézus: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, de aki nem hisz, az már ítéletet vont magára, mert nem hitt Isten egyszülött Fiában. Az ítélet ez: A világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik gonoszak voltak. Mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, nehogy napvilágra kerüljenek tettei. Aki azonban az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hadd jusson nyilvánosságra, hogy tetteit Istenben vitte végbe.” (Jn 3,16-21).

A feszület Isten szeretetének nagy könyve

Ferenc pápa így elmélkedett: az első pont Isten szeretetének kinyilatkoztatása. Isten szeret minket – ahogy egy szent mondja, őrült módon. Isten szeretete őrületnek tűnik. Szeret minket: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda” (vö. Jn 3,16). Odaadta, elküldte Fiát, hogy meghaljon a kereszten. Valahányszor a keresztre tekintünk, ezt a szeretetet találjuk. A feszület Isten szeretetének nagy könyve. Nem egy tárgy, amit ide vagy oda lehet tenni, szebb vagy nem annyira szép, régi vagy modern. Nem, a feszület Isten szeretetének kifejeződése. Isten így szeretett minket: elküldte Fiát, szeretetből kiüresítette magát egészen a kereszthalálig. „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda” (vö. Jn 3,16).

Az Atya szeretete, aki maga mellett akarja tudni gyermekeit

A pápa ezután így folytatta homíliáját: Milyen sok ember, sok keresztény tölti az idejét azzal, hogy nézi a feszületet, és ott mindent megtalál, mert a Szentlélek segítségével megérti, hogy ott van minden tudás, Isten összes szeretete, az egész keresztény bölcsesség. Szent Pál beszél erről, amikor elmagyarázza, hogy összes emberi érvelése, gondolata csak egy bizonyos pontig jut el, mert az igazi érvelés, a legszebb gondolatmenet, ami mindent megmagyaráz: Krisztus keresztje. A megfeszített Krisztus, ami botrány és bolondság (vö. 1 Kor 1,23), de ez az út.  Ez Isten szeretete, aki „úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda” (vö. Jn 3,16). Hogy miért tette? Azért, „hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen”. (3,16) Az Atya szeretete, aki maga mellett akarja tudni gyermekeit. Nézzük együtt csöndben a feszületet, tekintsünk Jézus sebeire, szívére. Nézzük a megfeszített Krisztust, Isten Fiát, aki kiüresedett, megalázta magát… szeretetből. Ez az első pont Jézus és Nikodémus párbeszédéből, mely feltárja előttünk ezt a teológiai értekezést – mondta a pápa.

Kövessük a valódi világosságot

A második pont, ami segít nekünk, a következő: „A világosság a világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert tetteik gonoszak voltak.” (Jn 3,19) Vannak emberek – sokszor mi is -, akik nem tudnak a fényben élni, mert a sötétséghez szoktak. A fény elvakítja őket, nem látnak. Emberi denevérek ők: csak éjszaka tudnak mozogni. Mi is ebben az állapotban vagyunk, amikor bűnben élünk: nem szenvedhetjük a fényt. Kényelmesebb a sötétben élni, mert a fény felráz, és azt is megmutatja, amit nem akarunk észrevenni. De a legrosszabb az, hogy lelki szemeink annyira hozzászoknak a sötétben való léthez, hogy a végén nem is tudjuk, milyen a világosság. Sok emberi botrány, korrupció mutatja ezt. A korrupt emberek nem tudják, mi a világosság. Mi is, amikor bűnben vagyunk, amikor eltávolodunk az Úrtól, megvakulunk, és jobban érezzük magunkat a sötétben, vaktában tapogatózva.

Ne legyünk denevérek

Ferenc pápa homíliája végén így fohászkodott: Hagyjuk, hogy Isten szeretete, aki elküldte Jézust a világba, hogy üdvözítsen minket, beléphessen lelkünkbe. Hagyjuk, hogy belépjen a világosság, melyet Jézus hoz. Belépjen a Lélek világossága, és segítsen Isten világosságával látni a dolgokat, ne a sötétség urának homályával, hanem az igazi világossággal lássunk.

A szerda reggeli szentmisén Ferenc pápa két dolgot ajánlott megfontolásra. Az első Isten szeretete Krisztusban, a feszületben, a mindennapokban. Tegyük fel magunknak naponta a kérdést: Vajon a világosságban, vagy a sötétben járok? Isten gyermeke vagyok, vagy egy szegény denevérré váltam?

Szentségimádás, eucharisztikus áldás

A Szentatya Húsvét második szerdájának szentmiséjét a vatikáni Szent Márta-ház kápolnájában ezúttal is szentségimádással és eucharisztikus áldással zárta. A híveket a lelki áldozásra buzdította, majd elimádkozta a Regina Coeli – kezdetű Mária-antifónát.

Photogallery

A szentmise képei
22 április 2020, 12:16
Olvasd el mindet >