Keresés

Vatican News
Ferenc pápa a Szent Márta-ház kápolnájában Ferenc pápa a Szent Márta-ház kápolnájában  (ANSA)

Ferenc pápa kedd reggeli homíliája a Szent Márta-házban: a kereszténynek a remény olyan, mint a levegővétel

Ahhoz, hogy a remény emberei legyünk, nem szabad semmihez ragaszkodnunk, hanem sóvárogva kell várnunk az Úrral való találkozást. Ennek távlata nélkül életünk állóvízzé válik, ahol a dolgok nem mozdulnak, elromlanak – tanított a keddi szentmisén Ferenc pápa.

Gedő Ágnes / Debora Donnini – Vatikán

A remény olyan, mint a horgony, amit a másik partra kivetünk – ezzel a hasonlattal élt Ferenc pápa homíliájában. A mai liturgia Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írt leveléből (Róm 8,18-25) a remény himnuszát énekli. A rómaiak közül nyilván voltak, akik panaszra járultak, Pál pedig arra buzdítja őket, hogy tekintsenek előre. Így ír: „Úgy gondolom, hogy ennek az életnek a szenvedései nem mérhetők az eljövendő dicsőséghez, melynek részesei leszünk. Maga a természet is sóvárogva várja Isten fiainak megnyilvánulását”.

Várjuk az Úrral való találkozást

Ez a remény: amikor az Úrral való találkozás, az Úr kinyilatkoztatása iránti sóvárgásában élünk. Lehetnek szenvedések és gondok, de a holnap ez, amiből most a megelőlegezett ígéret, a Szentlélek a miénk, aki vár minket és már ettől a pillanattól kezdve működik. A remény olyan, mint a horgony, amit a másik partra kivetünk, mi meg belekapaszkodunk a kötélbe. De nemcsak mi, hanem az egész teremtett világ a szabadság ígéretében él, hogy beléphet Isten gyermekeinek dicsőségébe. Mi is magunkban hordozzuk a Lélek zsengéit, az előleget, sóhajtozunk mi is, és várjuk a fogadott fiúság megvalósulását. A remény ez a feszültségben élés, mindig. Az, hogy tudjuk: nem rakhatunk itt fészket. A keresztény élet valami felé való feszülés. Ha egy keresztény elveszíti ezt a távlatot, akkor élete statikussá válik és a dolgok nem mozdulnak, elromlanak. Gondoljunk a vízre: ha megáll, nem folyik, nem mozog, akkor megposhad. Ha egy keresztény nem képes ebben a sóvárgásban élni, ebben a feszülésben a másik part felé, akkor hiányzik neki valami, és végül romlott lesz. Számára a keresztény élet filozófiai tanítás lesz, így fogja megélni. Azt fogja mondani, hogy ez hit, de a remény nélkül nem az – fejtette ki Ferenc pápa.

A Szentlélek apránként működik bennünk

Hogyan érthetjük meg a reményt? Nem könnyű. Ha a hitről beszélünk, akkor úgy értjük, hogy hiszünk Istenben, aki teremtett minket. Hiszünk Jézusban, aki megváltott minket, elimádkozzuk a Hiszekegyet, és tudjuk, mik a konkrétumai a hitnek. Ha a szeretetszolgálatról beszélünk, az azt jelenti, hogy jót teszünk felebarátunkkal, jócselekedeteket hajtunk végre mások javára. De a reményt nehéz megérteni: a legalázatosabb erény, amivel csak a szegények rendelkeznek. Ha mi a remény emberei akarunk lenni, akkor szegénynek kell lennünk. Szegénynek, aki nem ragaszkodik semmihez. Szegénynek, és nyitottnak a másik partra. A remény alázatos, és olyan erény, amelyen minden nap dolgoznunk kell. Minden nap elő kell venni, minden nap meg kell ragadni a kötelet és megnézni, hogy odaát van-e a horgony: Minden nap emlékeznünk kell, hogy megkaptuk az előleget, a Szentlelket, aki bennünk működik az apró dolgokon keresztül.

A remény nem csal meg

Hogyan kell megélnünk a reményt? Ferenc pápa ennek megértetéséhez a mai evangéliumi szakaszt (Lk 13,18-21) hívta segítségül. Jézus Isten országát a mustármaghoz hasonlítja, amelyből terebélyes fa nő ki. Várjuk meg, hogy fejlődjön, ne nézegessük naponta, hol tart, mert különben sose nő meg – utalt a pápa a türelemre, mert – ahogy Pál mondja – a reménynek türelemre van szüksége. Türelemmel tölt el minket annak tudata, hogy mi elvetjük a magot, de Isten adja meg a növekedést. A remény házilag készül, kicsinyke. Elvetni a búzaszemet és hagyni, hogy a föld megadja a növekedést. Jézus a reményt a kovász példájával szemlélteti: az asszony fogja és elvegyíti három véka lisztben. Nem a hűtőben tárolja a kovászt, hanem belegyúrja az életbe, mint ahogy a magot elássák a földbe.

Szívjuk be a remény levegőjét

Ezért tehát a remény olyan erény, ami nem látszik: alulról dolgozik és a mi tekintetünket is erre fordítja. Nem könnyű a reményben élni, de a pápa szerint a reményt kellene levegőként beszívnia a keresztényeknek, a remény levegőjét. Ha nem így teszünk, nem fogunk előrehaladni, mert nem lesz hova mennünk. A remény bizonyosságot ad nekünk: a remény nem csal meg soha. Ha remélsz, nem fogsz csalódni. Meg kell nyílni az Úr ígérete előtt, sóvárognunk kell az ígérete után, tudva, hogy a Lélek már bennünk dolgozik. Az Úr adja meg nekünk a kegyelmet, hogy ebben a feszültségben éljünk – de nem idegesen, gondokkal. Feszültségben a Szentlélek által, aki a másik partra vet minket és megtartja bennünk a reményt.

Photogallery

A szentmise képei
29 október 2019, 16:23
Olvasd el mindet >