A Palesztinai Pápai Misszió segítséget nyújt a gázai civileknek
Beatrice Guarrera / Somogyi Viktória - Vatikán
„Szívszorító látni, ami történik” – nyilatkozta Joseph Hazboun, a Palesztinai Pápai Misszió jeruzsálemi irodájának igazgatója, aki jól ismeri Gázát, mert évente három-négy alkalommal ellátogat a területre. A háború kezdete óta eltelt több mint három hétben Joseph Hazboun a napokban újabb szomorú hírt kapott: október 30-án éjjel az Arab Ortodox Kulturális Központ épületének felét bombatámadások pusztították el. „A központot 2019-ben avatták fel a felépítéséhez 30 évig tartó adománygyűjtés után” – hangsúlyozta a Palesztinai Pápai Misszió igazgatója. „Két napja elrendelték az evakuálását, pedig több mint háromezer menekültet fogadott be. Aztán hétfőn este az épület fele megsemmisült. Egyelőre nincs hír áldozatokról.”
A Palesztinai Pápai Misszió éppen egy program megvalósításán dolgozott ott, amelynek keretében 24 munkást alkalmaztak volna, akik közül sokan keresztények, hogy letelepedésre és gazdasági stabilitásra ösztönözzék őket. De most mindent újjá kell építeni.
Menedék a templomokban
A háború kezdete óta sok keresztény keresett menedéket a Szent Család latin rítusú katolikus templomban és a Szent Porfír ortodox templomban. „Mindkét gyülekezettől azonnal telefonáltak, hogy segítsük az embereket élelmiszerrel és vízzel” – tájékoztatott Joseph Hazboun. „A New York-i központunkkal történt megbeszélés után beleegyeztünk, amely azonnal pénzügyi forrást biztosított gyógyszerre, élelmiszerre és ruházatra azoknak, akiknek el kellett hagyniuk otthonukat anélkül, hogy bármit is magukkal vihettek volna.” „Továbbra is imádkozunk, és reméljük, hogy ez a tragédia véget érhet mielőtt további otthonokat rombolnak le és mielőtt további civil áldozatok lesznek” - fogalmazott a Palesztinai Pápai Misszió igazgatója. „Igyekszünk minél több intézménnyel kapcsolatot tartani, hogy vigaszt és támogatást nyújthassunk nekik, és megmutassuk, hogy mindent megteszünk.”
Civil infrastruktúra
A háborúban megsérült épületek között van az al-Ahli kórház, amely 2009 óta partnere a Palesztinai Pápai Missziónak. „Október 14-én a gázai anglikán al-Ahli kórház diagnosztikai központját két lövedék találta el” - erősítette meg Joseph Hazboun. „Az egyik bomba becsapódott az épületbe, lyukat fúrva a tetőn, míg a másik a mammográfiás központot találta el, kárt okozva a szerkezetben és a berendezésekben (ami nagyon drága). Hála Istennek, nem történt személyi sérülés. Október 18-án viszont egy hatalmas robbanás történt, amely közel 500 ember halálát okozta.” A tragédia előtt a Palesztinai Pápai Misszió segített abban, hogy a kórház 90%-ban napenergiával működjön, és hogy kijavítsák a 2009-es, 2012-es és 2014-es háborúk által okozott károkat.
A Palesztinai Pápai Misszió tevékenysége Gázában
A szervezet hosszú múltra tekint vissza a rászorulók támogatásában, egészen 1949-es alapításáig, amikor több mint 700.000 palesztin volt kénytelen elhagyni otthonát és vált menekültté. Az 1926-ban alapított és New York-i székhelyű CNEWA (Katolikus Közel-Keleti Jóléti Egyesület) létre hozta a Palesztinai Pápai Misszió három irodáját Bejrútban, Ammánban és Jeruzsálemben a palesztin menekültek támogatására, akik közül sokan keresztények voltak. Az évek során a Pápai Misszió különféle programokat finanszírozott Ramallahban és Jeruzsálemben. Gázában támogatta többek között a cserkészközpontot és az Ortodox egyházi bizottság székházát, mindkettő megsemmisült a Szent Porfír-templom bombázásában.
A különféle szükségletek kielégítése érdekében a 2009-es gázai háborúk óta fokozták a támogatásokat, beleértve a Rózsafüzér Nővérek iskolájának finanszírozását, a háborús traumát szenvedett gyermekek pszichológiai támogató programjait, az élelmiszersegély-projekteket, valamint a szegények és az idősek támogatását. A Palesztinai Pápai Misszió megalapításakor úgy gondolták, hogy a szervezet küldetése átmeneti lesz. Mégis, több mint 70 évvel később, tevékenysége fontosabb, mint valaha.
A Palesztinai Pápai Misszió 1949-ben jött létre
A Palesztinai Pápai Misszió a szentföldi keresztények megsegítésére létrejött szervezet, amelynek székhelye New York-ban van, mivel a legtöbb adakozó és jótevő az Egyesült Államokban és Kanadában él. Őket követik a kölni főegyházmegye hívei, valamint a svájci és német segélyszervek. Az ENSZ 1947-es határozatát követően, amely Palesztina felosztásáról döntött, XII. Piusz három enciklikában foglalkozott a Szentföld békéjével és a palesztin kérdés megoldásával. Ezek a következők: „Auspicia quaedam”, amely 1948. május elsején jelent meg, ezt követte az ugyanabban az évben október másodikán kelt „In multiciplibus curis”, valamint az 1949. április 15-én közzétett „Redemptoris nostri cruciatus” c. pápai körlevél. Pacelli pápát a palesztin nép tragikus szenvedése késztette a Pápai Misszió létrehozására.
XII. Piusz a Keleti Egyházak Kongregációjának joghatósága alatt tevékenykedő Thomas McMahon prelátust kérte fel, hogy hozzon létre egy olyan szervet, amely segélyt nyújt a térség lakóinak, gyermekeknek, családoknak, sebesülteknek, betegeknek, menekülteknek. Az ENSZ-határozatot követően palesztinok százezrei kényszerültek arra, hogy elhagyják szülőföldjüket és a környező országokban telepedjenek le.
1949. június 18-án Eugène Tisserant bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációjának titkára tette közzé a dokumentumot, amely a pápai misszió megalakulását szentesítette. A szervezet adminisztrációs központjául Bejrútot választották, később Jeruzsálemben és Ammanban is nyitottak irodákat. Kezdetben a Pápai Misszió csak kitelepítettekkel és menekültekkel foglalkozott, később azonban kiterjesztette tevékenységét, és segítséget nyújtott a palesztinok életkörülményeinek megjavításához is.
Az egyes helyi irodák együttműködnek más egyházi szervekkel, valamint az ENSZ ügynökségeivel is. Az elmúlt hatvan év során megsokszorozták erőfeszítéseiket, hogy újjáépítsék a lerombolt falvakat, megfelelő egészségügyi ellátást nyújtsanak, hozzájáruljanak a Gázai-övezetben a kézművesség, az ipar, a mezőgazdaság újjáéledéséhez. A Pápai Misszió Libanonra is kiterjesztette tevékenységét az országban 1975-ben kitört polgárháborút követően. „A Közel-Keleten soha nincs vége a szükségállapotnak, így a pápa szeretetszolgálata sem fogyatkozik meg, amely a Pápai Misszió révén jut kifejezésre” – hangsúlyozta 2009-ben Robert Stern prelátus, a Palesztinai Pápai Misszió akkori elnöke a szervezet fennállásának 60. évfordulója alkalmából az Osservatore Romano vatikáni napilapnak adott interjújában.
