Nyugat-Afrika püspökei óva intenek a katonai beavatkozástól Nigerben
Lisa Zengarini / Somogyi Viktória – Vatikán
A nyugat-afrikai vezetők elhatározták, hogy elrendelik a regionális készenléti erők „azonnali aktiválását” és bevetését, hogy visszaállítsák a katonai puccsal leváltott Mohamed Bazoum elnököt Nigerben. A július 27-i katonai puccs után, valamint az Abdourahamane Tchiani tábornok vezette kormányzó katonai juntához intézett és augusztus 6-án lejárt ultimátumuk után, a Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) augusztus 10-én a nigériai Abujában ülésező második rendkívüli csúcstalálkozóján bevetést sürgetett az „alkotmányos rend helyreállítására” az országban. A találkozó végén kiadott nyilatkozatukban az afrikai vezetők hangsúlyozták „elszántságukat, hogy a válság békés megoldásának minden lehetőségét nyitva tartják”, ugyanakkor fenntartanak minden intézkedést és alapelvet, amelyekről a július 30-án Nigerről tartott rendkívüli csúcstalálkozón megállapodtak, ahol szigorú szankciókat hoztak a junta ellen.
A nyugat-afrikai népek élete forog kockán
A csúcstalálkozót megelőzően, augusztus 9-én, szerdán a Nyugat-Afrikai Regionális Püspöki Konferencia (RECOWA-CERAO) püspökei egységesen buzdították a régió kormányait „a visszafogottságra, a belátásra és a felelősségvállalásra”. Arra figyelmeztettek, hogy: „Nyugat-Afrika népeinek élete forog kockán.” Megerősítették az ECOWAS-hoz és az Afrikai Unióhoz fordulva, hogy „most bármilyen katonai beavatkozás Nigerben jobban megnehezítené a nigeriek és az alrégió lakosságának helyzetét, mintsem hogy megoldást nyújtana” – áll a püspökök közleményében, amelyet az Aci Africa hírügynökséghez eljuttattak. „A terrorizmusnak már most is szörnyű áldozatai vannak: az özvegyek, az árvák, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek, az éhezők, a megnyomorítottak és így tovább. Az emberek nem azt várják, hogy a regionális, afrikai és egyéb intézmények növelik ezt a csapást” – tették hozzá.
Az emberek kerüljenek a geopolitikai érdekek elé
A püspökök egyúttal óva intették a válságban érintett feleket attól, hogy a geopolitikai érdekeket a nyugat-afrikai emberek élete elé helyezzék. „Megerősítjük, hogy semmi sem igazolhatja egy olyan körülmény létrehozását vagy elősegítését, amely romboló hatású népeink számára. Egyetlen egyéni, nemzeti, regionális, geopolitikai vagy felekezeti érdek vagy projekt sem élvezhet elsőbbséget az élet, az emberi méltóság és a jövő nemzedékek jólétének megőrzésével szemben Nyugat-Afrikában és azon túl.”
A líbiai katonai beavatkozás tragikus példája
A nyilatkozat továbbá emlékeztetett a líbiai katonai beavatkozás „tragikus példájára”, amely „katasztrofális következményekkel járt az emberek életére, méltóságára és jövőjére nézve”. „Nem hallgathatunk az ilyen helyzetek láttán, és le kell vonnunk a következtetéseket annak érdekében, hogy ilyen események ne ismétlődhessenek meg, különösen Niger esetében, amely egy hasonló válság potenciális epicentruma” – hangsúlyozták a nyugat-afrikai püspökök.
Békés és tartós megoldásokra van szükség
A püspökök szerint a válság csak párbeszéddel és összefogással oldható meg. „Minden szereplőnek és intézménynek pozitívan kell hozzá járulnia ehhez a folyamathoz” – jelentették ki. A nyilatkozat ezért arra sürgette a regionális és szubregionális intézményeket, mint például az ECOWAS-t és az Afrikai Uniót, hogy „vállaljanak felelősséget a történelemben, és gondolják át újra saját küldetésüket”. „Ebben a kritikus és kényes időszakban elengedhetetlen, hogy ezek a szervezetek aktív szerepet vállaljanak a békés és tartós megoldások keresésében, az emberek érdekeit és méltóságuk tiszteletét előtérbe helyezve” – fogalmaztak a püspökök. A RECOWA felhívása csatlakozott a nigériai püspökök felhívásához, valamint a Niger és Burkina Faso Püspöki Konferenciájának nyilatkozatához, akik arra figyelmeztettek, hogy a katonai beavatkozás csak vérontáshoz vezet.
A katonai junta Nigerben előrenyomul
Mindeközben a nemzetközi nyomás és a gazdasági szankciók ellenére, az Egyesült Államok által kiképzett jelentős hadsereggel rendelkező nigeri puccsvezetők elszántan törekednek pozíciójuk megerősítésére, annál is inkább, mivel a szomszédos Mali és Burkina Faso, amelyeket jelenleg egy puccs által a hatalmat megragadó katonaság vezet, szolidaritásukat fejezték ki a nigeri juntával, és arra figyelmeztettek, hogy minden katonai beavatkozást hadüzenetnek tekintenek. A katonaság által vezetett Guinea is kijelentette, hogy támogatja Nigert.
Franciaellenes érzések Nigerben és orosz Wagner-zsoldosok
A junta kihasználja a lakosság széles rétegei között uralkodó franciaellenes érzelmeket, hogy megerősítse támogatói bázisát, és gyorsan lépéseket tesz, hogy megszakítsa kapcsolatait Franciaországgal, amelynek katonái a nigériai hadsereggel együttműködve harcolnak az iszlamista felkelők ellen. Az Egyesült Államok, Franciaország és az Európai Unió Nigert tekintette utolsó jelentős terrorelhárító partnerének a hatalmas Száhel-övezetben, ahol az al-Kaidához és az úgynevezett Iszlám Államhoz köthető csoportok kiterjesztik fellépésüket. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a BBC-nek elmondta, hogy a Wagner orosz zsoldoscsoport, amely több afrikai országban, köztük a szomszédos Maliban és a Közép-Afrikai Köztársaságban is működik, kihasználhatja az új helyzetet.
