A Mindszenty Alapítvány is hozzájárult a kommunizmus áldozatairól rendezett római kiállításhoz
Somogyi Viktória - Vatikán
Vörös és fehér vértanúk címmel kiállítás nyílt a Római Magyar Akadémián május 15-én, Magyarország Szentszéki Nagykövetsége szervezésében. A megnyitón és a kommunizmus áldozatairól tartott kerekasztal beszélgetésen jelen volt és felszólalt Kovács Gergely okleveles posztulátor, a Mindszenty Alapítvány képviselője is többek között azért, mert az alapítvány is hozzájárult a kiállítás anyagához.
Hogyan járult hozzá a Mindszenty Alapítvány ehhez a fontos római kiállításhoz?
Kovács Gergely: Nagyon gondviselésszerű volt ez a május, ez a tavasz, merthogy a Szentatya látogatására készültünk. Ferenc pápa többször is említette a magyar hitvallókat és vértanúkat, köztük megkülönböztetett tisztelettel Mindszenty atya személyét. Mivel Magyarország Szentszéki Nagykövetsége a pápalátogatás előkészítésében is részt vett, ezért fontosnak tartotta, hogy készüljön egy ilyen tematikus kiállítással is a vörös és fehér vértanúinkról. Ebben kérte a Mindszenty Alapítvány segítségét, illetve a nemrég megnyílt zalaegerszegi Mindszentyneum segítségét, hiszen ott még Mindszenty életút kiállítást rendeztünk, és amellett pedig a Nemzeti Emlékezet Bizottságával és Sós Viktor Attilával közösen egyházüldözés kiállítás is nyílt, tehát nagyon összekapcsolódott Mindszenty atya személye a többi jeles hitvallónk, vörös és fehér vértanú személyével. Ennek a széles összefogásnak az eredményeként születhetett meg ez a kiállítás és egy nagyon szép kis konferencia, ami nagyon jól sikerült. Egy kicsit tovább vitte a pápalátogatásnak a csodálatos élményét.
Rómában pedig azért is nagyon fontos és jelentős, mert nagyon sokan megtisztelték a részvételükkel, az érdeklődésükkel a konferenciát és a kiállításmegnyitót. Ott volt a Szentté avatási dikasztérium érsek titkára, egyháztörténészek, professzorok, doktoranduszok, olasz és magyar, Rómában élő, a témával foglalkozó személyek. A Múzeumok világnapján pedig már látogatható volt a kiállítás. Ez azért fontos, mert felhívja a figyelmet a magyar egyház szentjeire, boldogaira, hitvalóira és azokra a jelöltekre is, akiknek a boldoggá, szentté avatási eljárása még folyamatban van.
A paneleket végignézve ez egy olyan kiállítás, amelyet máshol is meg lehet valósítani. Tervben van, hogy esetleg egy vándorkiállítás váljon belőle?
Kovács Gergely: Igen, ráadásul két részből is áll a kiállítás, mert van ez a mostani, ami a vörös és fehér vértanúknak állít emléket, és ehhez kapcsolódott a Mindszenty bíborosról szóló több tabló, ami a Santo Stefano Rotondo templomban Rómában már egyszer bemutatkozott, Tehát ez már annak a második állomása. Most még nincsenek konkrét tervek, de nagyon remélem én is, hogy Olaszországban vagy olasz nyelvterületen, vagy ilyen jelentős nemzetközi alkalmakkor, a magyar egyháznak ezeket a különleges példaképeit más helyeken, más módokon, más alkalmakon is bemutathatjuk.
A kiállítás címe Vörös és fehér vértanúk. Fejtsük egy kicsit ki, hogy mit is takar ez az elnevezés? Nem biztos, hogy mindenki számára ismert a különbség.
Kovács Gergely: Igen, nagyon szép és nagyon régi eredetű az egyházban, hogy a vértanúinkat is megkülönböztetjük, hiszen nagyon sokféle vértanúság van. Ha a XX. századra tekintünk, akkor sajnos annak a kegyetlensége és az embertelensége is megmutatja, hogy ezek az egyházüldöző diktatúrák, a náci és a kommunista diktatúra kicsit hasonlóak, mint az első keresztényüldözés. Tudták, hogy a keresztények értékelik a vértanúságot, ezért nem akartak vértanút „csinálni” idézőjelben az áldozataikból, akiket sok esetben nem öltek meg, csak például a jóhírüket rombolták le, kínozták, bántalmazták őket. Tehát ez a szép, hogy a vértanúkat nem az üldözők, nem az egyházüldözők és főként nem a gyilkosok csinálják, hanem a jó Isten ajándéka a vértanúság. És ezért az egyház időről időre ráirányítja a figyelmét a vértanúság más-más formáira, így a fehér vértanúságra is.
Mindszenty atyát szoktuk legsajátosabban fehér vértanúnak nevezni, de az a szép, hogy ennek mindenféle színterét, módját egyre jobban felfedezzük. És felfedezzük azt, magában a boldoggá fenntartási eljárásban is bevezetett az egyház egy új minőséget, a vértanúk, hitvallók mellett az életáldozat minőségét, amely szintén egy picit közelít a vértanúsághoz.
De felfedezzük azt is, hogy a vértanúságnak nagyon egyszerű formái is vannak. Egyszerű áldozatok is hasonlíthatóak a vértanúsághoz olyan értelemben, hogy azért alapvetően ez egy közösségbe ágyazott áldozatvállalás és egy Isten elé vitt áldozatvállalás, amely nagyon krisztusi aktus, egy olyan krisztusi aktus, amelybe benne van a Szentlélek ereje. Benne van Krisztus áldozatának a gyümölcse, tehát nagyon mélyen és nagyon lényegileg összekapcsolódik a megváltottságunkkal és az üdvözítettségünkkel, vagy az üdvösségre várakozásunkkal, az üdvösségre rendeltetésünkkel, tehát a kereszténységünk legmélyével kapcsolatos valamilyen módon a vértanúság.
És azt is nagyon fontosnak tartom, hogy ez a fehér vértanúság azért jó, hogy fehér, mert jelzi azt, hogy ebben elsősorban nem a szenvedések a legfontosabbak, hanem az ezt felülmúló szeretet. A vértanú ügyekből, a vértanúinkból, ezekből a csodálatos eljárásokból is – nekem is volt lehetőségem, hogy ezeket közelebbről lássam – az a legszebb, hogy mindenféle emberi brutalitás, kegyetlenség, vérontás ellenére a szeretet győzelméről kap az ember egy gyönyörű tanúbizonyságot. Krisztus keresztáldozatában is és a vértanú áldozatokban is ez a legfontosabb, hogy a szeretet legyőzi a gyűlöletet, a szeretet legyőzi még a halált is.
Ferenc pápa magyarországi látogatása során egyik beszédében, amikor a magyar boldogokról és szentekről szólt, Mindszenty bíborost is közéjük sorolta. Gergely, mint a Mindszenty Alapítvány képviselője vannak e újdonságok a boldoggá avatással kapcsolatban?
Kovács Gergely: A Szentatya nagyon jól ismeri és nagyon nagyra értékeli Mindszenty atya tanúságtételét. Csodálatos módon említette, s olyannyira ismeri a magyar helyzetet, hogy még az egymillió imádkozó magyarról is említést tett, mint egy nagyon fontos kezdeményezésről. Amikor az imádság fontosságára felhívta a figyelmünket, akkor ezt állította elénk példaként. Tényleg ez egy nagyon fontos példa, amit Mindszenty atya még aktív főpásztor idejében kezdeményezett, és ma pedig ez egy élő közösség, persze üdvözült tagokkal is, akik egyrészt az egyházunkért, hazánkért imádkozunk, másrészt pedig Mindszenty atya boldoggá avatásáért.
S az a jó, hogy pont ez az egymillió imádkozó magyar, illetve bárki más, aki csatlakozik imáival ehhez a szándékhoz, tehet Mindszenty atya boldoggá avatásáért. Ferenc pápa volt az, aki 2019-ben elismerte az ő életszentségét. Ez a legfontosabb döntés minden boldoggá, szentté avatási eljárásban. És most pedig egy csodás ima-meghallgatásra van szükség a boldoggá avatáshoz. Nagyon bízom benne, hogy pont az imáinknak köszönhetően a jó Isten kegyelmével ez meg fog valósulni, hiszen nagyon sok ima-meghallgatásról kapunk beszámolót, értesítést. Ezek nagyon szép esetek, mostanában a leggyakoribbak egyébként gyermekszületésekhez, gondviselésszerű gyermekszületésekhez kapcsolódnak. Még egy olyan nem emelkedett ki ezek közül, amely egyértelműen felülmúlja a természet rendjét. De amint egy ilyen lesz, ennek az egyházmegyei és a római kivizsgálása viszonylag gyorsan megtörténhet. És ez az, ami segít aztán, hogy az a régi nagy vágyunk, álmunk és reményünk, hogy Mindszenty atya boldoggá avatása megtörténjen, ez akkor mielőbb megvalósulhasson.
Akkor ezúton is buzdítjuk hallgatóinkat, hogy imádkozzanak Mindszenty bíboroshoz, és hogy valósuljon meg ezáltal Mindszenty bíboros álma, hogy egymillió magyar imádkozzon.
Kovács Gergely: És a boldoggá avatás szándékára vagy éppen a boldoggá avatáshoz szükséges csodás ima-meghallgatás szándékával az ő rövid boldoggá, szentté avatási imádsága is mondható:
Istenünk, Te Mindszenty József bíborost arra választottad ki, hogy az üldöztetés idején mindhalálig hűséges főpásztor legyen, az igazság és a szeretet tanúságtevője. Hívő néped örömére add meg, kérünk, hogy Őt mielőbb egyházunk szentjei között tisztelhessük Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
