Észtországban tartja közgyűlését az Európai Egyházak Konferenciája
Adriana Masotti / Somogyi Viktória – Vatikán
Észtország fővárosában, Tallinnban június 14-én megkezdődött az Európai Egyházak Konferenciájának (KEK) 5 évente esedékes közgyűlése. A tanácskozásnak idén az Észt Evangélikus Lutheránus Egyház és az Észt Ortodox Egyház ad otthont. Az „Isten áldásával – alakítva a jövőt” témát vitatják meg.
Alkalom arra, hogy az egyházak tanúságtételéről elmélkedjenek
A KEK honlapján tájékoztat a június 20-án záruló és az új igazgatósági tagok megválasztását is előirányzó tanácskozásról: „A közgyűlés az ima, a szeretetközösség és az elmélkedés fontos pillanata az európai egyházak életéről és tanúságtételéről” – hangsúlyozza a konferencia elnöke, Christian Krieger. Jørgen Skov Sørense főtitkár szerint a tanácskozás „lehetőséget ad arra, hogy jobban megismerjük egymást, és elgondolkodjunk közös hitünk történelmi mélységén és az ebből a hitből fakadó lehetőségeken”. „Ha az egyházak egységet alkotnak Európában, jobban tudjuk terjeszteni és támogatni a szabadság és a felelősség gondolatát, ahogyan azt a közgyűlés témája is sugallja” – jelentette ki Anders Gadegaard tiszteletes, a KEK igazgatótanácsának tagja a dániai Evangélikus Lutheránus Egyházban és a közgyűlés tervező bizottságának elnöke.
A környezet és a társadalmi igazságosság
A közgyűlés nagy figyelmet szentel a környezetvédelem kérdésének és az öreg kontinens társadalmi egyenlőtlensége témájának. „Egy olyan pillanatban, amikor az erőforrások túlzott fogyasztása veszélyezteti a bolygó létét, amikor a gazdagok és a szegények közötti szakadék egyre nagyobb, és a túlzott nemzeti érzelmek gyengítik a figyelmet azok iránt, akiknek a világ más részein segítségre van szükségük (…), az európai egyházak cselekvésre és bátorságra szólítanak fel: Isten áldásával – alakítva a jövőt” – húzza alá Gadegaard tiszteletes.
Négy fő előadó
Négy fő előadást terveznek Tallinnban, a hét folyamán: június 15-én Szviatlana Cihanouskaja, a jelenleg száműzetésben élő fehéroroszországi ellenzék nemzeti vezetője, a demokráciáért folytatott békés harc szimbóluma ad elő arról, hogy mit kínálhatnak az egyházak az európai társadalomnak. Június 16-án Hartmut Rosa német szociológus és politológus beszédével folytatódik a tanácskozás Európa szociológiai összefüggéseiről. Június 17-én, szombaton Rowan Williams, a korábbi canterbury-i anglikán érsek elmélkedik a keresztények teológiai hozzájárulásáról a kortárs európai társadalomhoz. Végül június 18-án, vasárnap Bertalan konstantinápolyi ökumenikus pátriárka mond beszédet az ökumenikus út jövőjéről Európában témáról.
Az ukrajnai háború és a fiatalok fő szerepe
A közgyűlés során különös figyelmet szentelnek az ukrajnai háború drámájának, valamint a keresztények elkötelezettségének a béke, valamint az áldozatok anyagi és lelki támogatása iránt. Két szekciót szentelnek a folyamatban lévő konfliktusnak, amelyekben az erőszak láttán a keresztények békét előkészítő szerepéről elmélkednek Ukrajna, Lengyelország, Németország és Litvánia különböző egyházainak képviselői részvételével. A közgyűlés első két napjának főszereplői a fiatalok, azzal a céllal, hogy rávilágítsanak hozzájárulásukra, valamint egyre aktívabb és hatékonyabb jelenlétük szükségességére a helyi közösségek életében Európa jövőjének alakítása érdekében.
A KEK 1959 óta a kiengesztelődésért és a békéért
Az Európai Egyházak Konferenciája 113 ortodox, protestáns, anglikán és ókatolikus egyházat tömörít Európából, valamint több mint 40 egyház nemzeti tanácsát és partnerszervezeteket. 1959-ben alapították, mintegy tíz évvel a II. világháború tragédiája után, hogy hozzájáruljon a kiengesztelődéshez és a békéhez a kontinensen a különböző keresztény felekezetek közötti párbeszéd és barátság révén. Ma több mint 380 millió európai polgárt képvisel. Bár a katolikus egyház nem tagja a szervezetnek, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsán (CCEE) keresztül együttműködik a KEK-kel az általuk támogatott különféle párbeszéd és szolidaritási kezdeményezésekben.
