Keresés

A Római Magyar Akadémián megnyílt a Vörös és fehér vértanúk kiállítás A Római Magyar Akadémián megnyílt a Vörös és fehér vértanúk kiállítás  

A Mindszentyneum is hozzájárult a Rómában megnyílt Vörös és fehér vértanúk kiállítás anyagához

Vörös és fehér vértanúk kiállítás nyílt a Római Magyar Akadémián Magyarország szentszéki nagykövetsége szervezésében a május 15-én tartott Mindszenty-konferencia alkalmából. Az új zalaegerszegi Mindszentyneum is sok anyaggal hozzájárult a tárlathoz. A római tárlatról és az új látogatóközpontról beszélgettünk Csengei Ágotával.

Somogyi Viktória – Vatikán

Hallgassa meg Csengei Ágotával készített beszélgetésünket!

Mindszenty bíboros a fehér vértanúk egyike, akik nem szenvedtek vértanúságot életükben. Milyen Mindszentyhez köthető dokumentumokkal járult hozzá a római kiállításhoz intézményük?

 Csengei Ágota: Nagy örömmel mondhatom el, hogy valóban személyesen is részt vehettem ezen a kiállítás megnyitón és a hozzá kapcsolódó konferencián. Igazából az első szint foglalkozik Mindszenty József hercegprímás életútjának dokumentációjával, és itt nem csak mi segítettünk, hanem a Mindszenty Alapítvány is, hiszen Mindszenty József kiállítását, illetve az életutat bemutató kiállítás nagyon szorosan kapcsolódik Kovács Gergely posztulátorhoz, aki ennek a kiállításnak a kurátora is volt. Ő személyesen is jelen volt a konferencián előadóként és a hozzászólóként is, és így közösen nagyon sok olyan képanyagot, illetve információs anyagot juttathatunk el, ami ott a tablókon szerepelt.

Számomra nagyon érdekes volt az a koncepció, ahogy összeállították ezt a kiállítást, hiszen nálunk egy kicsit másképp ismerkedhet meg a látogató az egyházüldözést elszenvedő személyekkel. Itt két különböző vonalon a fehér vértanúk és a mártírokat mutatta be a kiállítás. Jó volt nekünk ezt Rómában látni, ahogy a magyar mártírok pl. Brenner János, vagy fehér vértanúként Mindszenty József is szembe jött, de csak kiemeltem kettőt abból a nagy halmazból, ahol a személyeket megjelenítették. Mindenképpen nagyon örültünk annak egyébként, hogy több mint 70 látogatója volt csak ennek a kiállításmegnyitónak és a konferenciának.

A Vörös és fehér vértanúk kiállítás paneljei
A Vörös és fehér vértanúk kiállítás paneljei

A Mindszentyneum 2022 őszén nyitotta meg kapuit. Bemutatná röviden az intézményt?

 Csengei Ágota: Nagy öröm nekünk az, hogy Zalaegerszegen egy ilyen szép új intézmény jöhetett létre. Ennek apropóját az adta, hogy Mindszenty József 25 éven keresztül plébánosként dolgozott Zalaegerszegen és Magyarországon nincs is talán ekkora állandó kiállítása. De nem csak az ő életét ismerhetjük meg, hiszen a koncepcióba a pinceszinten volt egy időszaki kiállítótér. Amikor a régészek elkezdték az alapok ásásához a feltárásokat végezni, akkor találtak négy darab középkori téglaégető kemencét, a XIV. század végéről keltezhetők ezek a kemencék. Ez akkor rögtön átírta az alapszisztémát, mert ezeket a kemencéket, legalábbis ebből kettőt be kell mutatni. Erre ráépül egy, a középkori szerzetesrendeket bemutató kiállítás, és így Zalaegerszeg, illetve Zala vármegye történetéből ismerhetünk meg középkori emlékeket. Ezt nagyon kedvelik a családosok is, hiszen és a gyerekek számára is nagyon izgalmas, ahogy a szerzetes és lovagrendek emlékeit is bemutatjuk, és ehhez interaktív elemek is kapcsolódnak.

Ha utána elindulunk az épületben, akkor az első emeleti szinten Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érsek életútját ismerhetik meg. Ezt hat nagyobb egységre lehet tagolni, és mindegyik teremben más installációval találkozhatnak. Nagyon kedves számomra az, amikor belépünk az első terembe, akkor a szülőföldjéről Csehimindszentről egy keresztelőkút fogadja a látogatót, ami csehimindszenti földből való, ahol ő született.

Ugyanígy a kiállítás végén, amikor kijövünk a kiállítási szintről, ezt a 150 négyzetméteres kiállítást, ha megnéztük, akkor az utolsó terem szintén egy ilyen installáció, ahol pedig Csehimindszentről származó anyaföldből és deszkákból készült egy olyan, mintha a sírját imitálná egy élő installáció, az ő halálát jelképezve.

De ezen kívül természetesen megismerhetjük az életútját nagyon sok interaktív elemmel, ami azt jelenti, hogy korabeli hangzóanyagok segítségével meghallgathatjuk, hogy őt hogyan avatták például püspökké. Megnézhetjük a miseruhákat, különböző tárgyakat, amik az ő életében fontosak voltak, például Zalaegerszegen is: hogy milyen tárgyakkal misézett? Itt egészen konkrétan a születéstől a haláláig végigkövethetjük az ő útját.

A Mindszenty szintnek a központja, mondhatnám, hogy a szíve: a rotondó, ami a [római] Szent István bazilika, a Santo Stefano Rotondo mintájára készült. Így találták ki a kurátorok. Mindszenty Józsefnek ez a Rómában levő kis templom volt a címtemploma, és ennek alapján készült itt egy kis körtemplom. Itt Jéger Tibor szobrászművész Mindszenty szobra tekinthető meg, és a falakon pedig visszaköszönhetnek azok a képek, hogy Mindszenty József az életén keresztül milyen meghurcoltatásoknak és milyen börtönben töltött éveknek volt az elszenvedője. Tehát tényleg megismerhetjük ezeket az időszakokat is az életéből. Ehhez is kapcsolódik egy olyan hangzóanyag, amit meg lehet hallgatni.

Utána, ha tovább megyünk, akkor az 1956-os októberi forradalom alatt betöltött szerepéről is tudhatunk meg információkat és az amerikai követségi 15 évéről. A pasztorációs útjait is nagyon szépen meg lehet ismerni, és a legvégén pedig, amint már említettem az elején, itt az elköszönésnél pedig ez az elbúcsúzás, hogy ő hogyan is került a mennyországba, ha mondhatjuk ezt így.

Az utolsó teremrészt pedig már a kultuszával foglalkozik. Ez az első szint, én úgy gondolom, és itt Kovács Gergely posztulátort idézném, hogy egy lelkigyakorlat is lehet annak, aki nem végig szaladja, végig futja ezt a kiállítást, hanem kicsit elmélyül ebben, akkor tényleg megtapasztalhatja és megláthatja azt, hogy saját életének, vagyis saját magának mit üzenhet Mindszenty József az életútjával?

Ha megyünk tovább az intézményben, akkor a második emeleten pedig az egyházüldözés szintet találjuk. Az egyház üldözést a kommunizmus alatt, 1945 és 1990 között mutatja be ez a kiállítás. Szintén nagyon sok interaktív elemmel, hiszen nagy hangharangok vannak, ahol meghallgathatja a kedves látogató azt, hogy milyen objektív ismeretek voltak, a történészek által elmondott objektív adatok, és ugyanezt a másik hangharangot, pedig a szubjektív élményeket, az elszenvedőik által elmondott élményeket lehet meghallgatni, de van ott egy újságos terem, ahol a korabeli újságokból lehet részleteket olvasni, de van ott karikatúra. Interaktív táblagépen lehet a gyerekeknek esetleg keresgélni.

Van egy cserkész termünk, egy cserkész szobánk, ahol meg lehet ismerni, hogy a cserkészet milyen életformát alakított ki és mik voltak az alapszabályaik? Én úgy gondolom, hogy a fiatalok számára ez nagyon érdekes és izgalmas lehet. De ugyanúgy mondhatom azt, hogy szintén nagyon sokak számára meglepő is talán belecsöppenni abba a szobabelsőbe, ami az ötvenes-hatvanas éveket idézi. Nekem például egy pozitív élmény, hogy a nagyszüleimre emlékeztet, de az idősebb korosztály teljesen másképp emlékszik erre a korra, ebbe a szobabelsőbe érkezve.

Van még nekünk itt egy bírósági termünk is, ahol meg lehet azt tapasztalni, milyen a tárgyalóteremben ülni, vádlottak padján is, a vádlottak anyagaiból hallgatni, és milyen a bírósági pulpituson ülni. Itt is hangzóanyagok vannak, és hát ugyanaz a központi tere ennek a szintnek is, mint az első emeleten. Tehát itt a rotondának össze van nyitva a két szint és itt egy arcképcsarnok fogadja a látogatót. Az arcképcsarnokban pedig meg lehet tekinteni azokat az embereket, akik akár fehér vértanúk voltak, akár mártírok, és nem tudtak már visszatérni például a Gulágról. Az ő személyes tárgyaikat lehet az utolsó szakaszban megtekinteni, ami tényleg most már az abszolút szubjektív élményekhez kapcsolhatók. Tehát nagyon szuggesztív ez a kiállítás és aki egy kicsit le tud csendesedni és a mindennapoktól elvonatkoztatva végig járja ezt a kiállítási szintet, szerintem nagyon sok ismeretanyaggal távozhat.

Másrészt pedig nagyon jól szembe nézhet ezekkel a történelmi eseményekkel, ezekkel a tényekkel, ami mondjuk adott esetben én azt látom, hogy nagyon sok ember tudásában hiányok és fehér foltok is vannak.

Nagyon szépen köszönjük ezt a virtuális tárlatvezetést, és reméljük, hogy sok hallgatónk felkeresi Zalaegerszegen járva a Mindszentyneum intézményét.

 Csengei Ágota: Én is nagyon szépen köszönöm a lehetőséget! Mindenkit arra bíztatok, hogy tényleg jöjjön hozzánk bátran, hiszen még nem mondtam el, hogy vannak múzeumpedagógiai termeink, múzeumi filmvetítőnk, kegytárgyboltunk, egy nagyon jó kis kávézónk, konferenciatermeink, tehát nagyon sok egyéb dolog is van, amivel foglalkozunk. Nem véletlenül látogatóközpont az intézménynek a neve, ami azt jelenti, hogy előadássorozatok, konferenciák, hittanos találkozók és minden egyébnek helyet adunk és helyet biztosítunk. Nagyon jó, kedves, fiatalos csapattal dolgozom együtt, akik tényleg nagyon nyitottak és nagyon szeretnék, ha minél több emberhez eljutna ennek a szép intézménynek a híre.

 Sok sikert kívánunk ehhez a misszióhoz!

 Csengei Ágota: Köszönöm szépen!

 

17 május 2023, 13:44