Ciprus történetéről és keresztény egyházairól a pápalátogatás elé
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Szent II. János Pál pápa, aki 26 éves péteri szolgálata alatt 127 országot látogatott meg, akarata ellenére sem tudott eljutni Ciprusra, a szigetországban rejlő görög-török történelmi és társadalmi feszültségek miatt. Igaz, Ferenc pápa látogatása is csak a Ciprusi Köztársaságot érinti, ahol csütörtöktől szombatig Nicosia fővárosban tartózkodik, azzal a fő céllal, hogy megerősítse a helyi katolikus közösséget és szorgalmazza a keresztények közötti egységet.
A Földközi-tenger keleti öblében fekvő Ciprus 9250 négyzetkilométer kiterjedésű, lakossága 850 ezer lélek. Történelmi viszontagságai ellenére megőrizte etnikai, kulturális és vallási identitását. A Ciprusi Köztársaság lakosainak 99 százaléka görög származású, vallásilag több mint 80 százaléka ortodox keresztény, a 38 ezer katolikus lélek a népesség 4,5 százaléka és csak 2 százalék a muzulmán jelenlét.
Háromszáz év török uralom alatt
A perzsa, görög, római, bizánci és velencei uralom után Ciprust 1571-ben kebelezte be az Oszmán Birodalom, mely alól 1878-ban szabadult fel és lett brit protektorátus. 1959-ben vált függetlenné a szigetország, majd 1974-ben török katonai intervenció megszállta a sziget északi harmadát és létrehozta az Észak-Ciprus Török Köztársaságot, melyet máig egyedül Törökország ismer csak el. Az ENSZ közvetítésével folytatott egyesítési törekvések rendre elbuktak, míg új helyzetet teremtett a Ciprusi Köztársaság belépése az Európai Unióba 2004 május elsején. A helyzet stabilizálására hozták létre a két országrészt elválasztó ENSZ ütközőzónát.
A ciprusi katolikus egyház
A ciprusi ősegyház joggal tartja magát „apostoli egyháznak”, hiszen Szent Pál és Szent Barnabás alapították az első helyi közösségeket, akikhez később kapcsolódott Szent Márk is. A helyiek Szent Barnabást tekintik alapítónak, annál is inkább mert ő maga is ciprusi születésű. A mai katolikus egyház döntő mértékben latin, kisebb része libanoni maronita és örmény katolikus. Az 1570-es török invázió során katolikusok ezreit ölték meg, templomaikat pedig mecsetté alakították. A katolikus egyházat megszüntették, tagjait vagy ortodox vagy iszlám hitre kényszerítették.
Testvéri kapcsolatok a keresztény felekezetek között
A szigeten élő ortodox, katolikus és protestáns keresztények jó testvéri kapcsolatokat ápolnak egymással. Ez különösen is jellemző a Szentszék és a ciprusi ortodox egyház kapcsolatára, melyet nagyon megerősített a két fél közötti jelentős találkozó, amikor 2007-ben a Vatikánban XVI. Benedek pápa és II. Chrysostomos ciprus ortodox érsek aláírta azt a közös nyilatkozat, melynek gyümölcse lett XVI. Benedek pápa látogatása 2010-ben Ciprus szigetén.
