Keresés

Az egyház a keresztútját járja - Párizsban is  Az egyház a keresztútját járja - Párizsban is  

Párizsban megtámadtak egy katolikus felvonulást – Aupetit érsek aggódik a jogállamiságért

Szombaton az 1871. május 26-án a párizsi Haxo utcában meggyilkolt túszok emlékére rendezett katolikus menetet szélsőbaloldali aktivisták agressziója szakította félbe. A párizsi érsek reakciója az incidensre.

Vertse Márta - Vatikán

A párizsi kommün emlékezete az elmúlt 150 év távolsága ellenére továbbra is megosztja a francia társadalmat. Május 29-én, szombaton megtámadták a Haxo utcai mészárlás áldozataira emlékező katolikus menet résztvevőit. Az agresszió megmutatta, hogy a lakosság egy részében továbbra is milyen nagymértékben jelen van az értetlenség, tovább élnek az előítéletek.

A párizsi kommün utolsó vérengzései

1871. május 26-án mintegy negyven csendőrt és egy tucat egyházi személyt végeztek ki a párizsi Haxo utcában. Az áldozatok között volt Michel Planchat atya, a Páli Szent Vince szerzetesrend tagja, a keresztényszocializmus előfutára. Planchat atyának és a vele együtt mártírhalált halt négy szerzetesnek, akik a Jézus és Mária Szent Szívének Örökimádás Kongregációja, a Picpus társaság tagjai voltak, folyamatban van a boldoggá avatási eljárása. A több évtizeden át felfüggesztett eljárást 2005-ben indították újra. A Haxo utcai mészárlás a párizsi kommün egyik legutolsó epizódja volt, mielőtt a versailles-i csapatok a Párizs szívében tomboló polgárháború, az ún. „véres hét” végén leverték volna.

A szerzetesek Krisztus nevében áldozták fel életüket

A szombati menet részét alkotta annak a megemlékezés sorozatnak, amelynek az volt a célja, hogy megismertesse az 1871. május 26-án a párizsi Haxo utcában kivégzett szerzetesek sorsát, anélkül, hogy vitát kezdeményezett volna a párizsi kommünről. Yvon Sabourin atya, a Páli Szent Vince szerzetesrend tagja, Planchet atya boldoggá avatási eljárásának posztulátora a közelmúltban emlékeztetett rá, hogy az eljárás nem kíván történelmi ítéletet mondani a kommünről, de el akarja ismerni a kommün által meggyilkolt szerzetesek vértanúságát, azt, hogy Krisztus nevében áldozták fel életüket.

A menetet az „antifasiszták” zavarták meg

A menetben résztvevő zarándokok a 150 évvel ezelőtti túszok útvonalát követték attól a tértől kiindulva, ahol egykor a börtön állt, egészen a Túszok Nagyasszonya templomig, amelyet a mészárlás helyén építettek 1938-ban. Mintegy háromszáz személy gyűlt össze, a rendfenntartást önkéntesek biztosították, a prefektúra mindössze két rendőrt mozgósított az útvonal biztosítására.

A felvonulást néhány szélsőbaloldali, „antifasiszta” aktivista már az elején félbeszakította, először verbális provokációkkal, majd fizikai agresszióval. Több személy megsérült, köztük egy férfi, akit súlyos fejsérülésekkel szállítottak kórházba. A menet számos résztvevőjének menedéket kellett keresnie a félúton lévő Notre-Dame-de-la-Croix templomban, ahol így a megemlékezés idő előtt véget ért.

Öljétek meg mindegyiket! – kiáltozták az „antifasiszták”

„Soha nem számítottam volna ilyen erőszakra. Ez felülmúlt minden képzeletet” – mondta Stéphane Mayor atya, a Túszok Nagyasszonya templom plébánosa, aki megjegyezte a furcsa hasonlatosságot az 1871. május 26-i menet túszai által elszenvedett szidalmak és ütlegelések és a múlt szombati agresszió között. „Megdöbbentő azonosságot lehetett érzékelni a levegőben. Ilyen halálos fenyegetéseket kaptunk: „Öljétek meg mindegyiket!” – mondta megindultan a plébános.

Michel Aupetit, párizsi érsek megbocsátásra szólít fel

Párizs főpásztora, Michel Aupetit érsek vasárnap, a Haxo utcai vértanúk emlékére, a Túszok Nagyasszonya templomban bemutatott szentmisén a következőket mondta: „Nyugtalanít bennünket annak a látványa, hogy amit hirdetünk, a szeretet Istenét, ennyi haragot, ennyi gyűlöletet provokálhat”. Arra buzdította a híveket, hogy ezekre a megnyilvánulásokra a túszok példájára emlékezve reagáljanak, akik soha nem mutattak haragot a haraggal szemben, gyűlöletet a gyűlölettel szemben. Éppen ellenkezőleg békés és megbocsátó szívvel válaszoltak, követve Jézust, aki jót cselekedve élt.

Az emlékezet a reménység biztosítéka

Május 31-én, hétfőn, a Le Figaro napilap hasábjain Aupetit érsek pontosította, hogy ezek a katolikusok nem azért gyűltek össze, hogy „tüntessenek, vagy sajátos jogokat követeljenek”, hanem egyszerűen csak azért, hogy „teljesítsék kötelességüket és leróják tiszteletüket vértanúik előtt és kérjék közbenjárásukat”. „Az emlékezés cselekedete a garanciája egy nép reménységének” – hangsúlyozta a főpásztor, majd megjegyezte, hogy „a vak erőszak, amit ezek a zarándokok elszenvedtek az „antifasisztáktól”, teljes mértékben elfogadhatatlan egy jogállamban”.

Le kell vonni az incidens tanulságait

A párizsi érsek megerősítette, hogy egyházmegyéje kapcsolatban áll a rendőrprefektúrával, hogy világos megbeszélés és szükséges tisztázás útján elkészítsék ennek a sajnálatos eseménynek a mérlegét. „Nem igénylünk különleges kiváltságokat, pusztán egyenlő bánásmódot kérünk a többi vallással és közösséggel a személyek védelmét és azt a jogot illetően, hogy kifejezhessük hitünket a közszférában, mint ahogy ezt engedélyezi számunkra laicista köztársaságunk, a polgári béke és a közjó tiszteletben tartásával” – fejtette ki Aupetit érsek, megköszönve a belügyminiszter támogató üzenetét.

A Kereszt az emberi történelem forrása és csúcsa

Emlékeztetett rá, hogy egyetlen keresztény sem válaszolhat erőszakkal az erőszakra. Krisztus határozottan mondta Péternek, aki közbe akart lépni, amikor az őrök jöttek, hogy letartóztassák: „Tedd vissza hüvelyébe kardodat. Mindaz, aki kardot ragad, kard által vész el” (Mt 26,52) – válaszolt neki Jézus Máté evangelista szerint. „A Kereszt jele az emberi történelem forrása és csúcsa. Még az igazságtalanság és a gyűlölet középpontjában is megjelenik a bocsánat szó” – magyarázta Aupetit érsek a Le Figaro cikkében. „Kegyelem ennek tudása a hitben. Ez egyben kötelesség is számunkra, katolikusok számára, hogy tanúságot tegyünk a gonosz feletti győzedelmes Krisztus szeretetéről a világban, a városok szívében”.

Egyenlő szabadság és védelem mindenki számára egy jogállamban

„Mindössze annyit kérünk, hogy ezt békében, intézményeink tiszteletben tartásával tehessük, és a jogállam védelmével, amely biztosítja a teljes istentiszteleti szabadságot és minden állampolgára védelmét” – fejezte be Aupetit érsek a Le Figaro napilapban közzétett nyilatkozatát.

05 június 2021, 17:51