Keresés

Vatican News
Pio Monte della Misericordia, Caravaggio "Az irgalmasság hét cselekedete", Nápoly Pio Monte della Misericordia, Caravaggio "Az irgalmasság hét cselekedete", Nápoly 

A művészet segít megélni Nagyböjtöt és Krisztus misztériumait

A nagyböjti időszak kezdetén tekintsünk a nagy itáliai mester, Caravaggio remekművére, „Az irgalmasság hét cselekedete” – című festményre, mely bevezet minket Krisztus misztériumának megjelenítésébe; imádságra, böjtre és adakozásra szólít.

Gedő Ágnes / Paolo Ondarza – Vatikán

Nagyböjt gyökereit már az első századokban megtaláljuk, amikor a keresztények Jézus böjtjét kezdték követni, majd a IV. századra már általánossá vált a keresztény világban. A böjti időszak egyben a felkészülés ideje volt a katekumenek részére a keresztségre, a nyilvános bűnösöknek a nagycsütörtöki feloldozásra, és mindenkinek a húsvéti misztérium ünneplésére. Az emberben önkéntelenül felmerülő igény volt mindig is, hogy lássa Isten működését. Ezt a szerepet töltötte be az ars sacra, a liturgikus művészet, amelyik látható és konkrét formában ábrázolja mindazt, ábrázolja, amit a liturgia jelent. „A 787-es II. niceai zsinattól kezdve úgy tekintettek Krisztus ábrázolására a művészeti alkotásokon, mint ami megfelel a megtestesülés igazságának. A képek kötelezővé váltak az egyház számára, mert olykor a kép többet mondIstenről, mint száz szó”” – mondta el a Vatikáni Rádiónak Andrea Lonardo, a római vikariátus kulturális és egyetemi hivatalának igazgatója.

Misztériumok és Jézus élete

„A keresztény képi ábrázolás az isteni megtestesülés eseményéhez köthető. A liturgikus művészet az egyházi ünnepeket a misztériumokhoz vagy Krisztus életének epizódjaihoz társította. Egész festményciklusok követik hűen a liturgiát. A művészet tehát azt jeleníti meg, amit a liturgia él” – folytatta Lonardo atya. Miért nem terjedt el a keresztény ikonográfiában a hamvazkodás rítusának ábrázolása, amivel a Nagyböjt kezdődik? A szakértő erre így válaszolt: „Hamvazószerdát azért nem ábrázolják a keresztény művészetben, mert nem Krisztus életéből vett epizód, hanem Krisztus tanítása. Az ars sacra pedig nem annyira Krisztus szavaira, mint inkább életének jeleneteire, misztériumaira összpontosított.”

Ima, böjt, alamizsna

A nagyböjti időben útitársaink az imádság, a böjt és az alamizsnálkodás: ezeket lelhetjük föl azon a csodálatos festményen, melyet Nápolyban őriznek az egyik legnagyobb itáliai festő, Michelangelo Merisi, közismertebb nevén Caravaggio alkotásaként. Az irgalmasság hét cselekedetét egészen egyedi módon ábrázolja a mester, szokatlan motívumai, drámai fényhatásai s nem utolsósorban lenyűgöző méretei azonnal felismerhetővé teszik stílusát. Emlékeztetőül az irgalmasság testi cselekedetei: 1. az éhezőknek ételt adni, 2. a szomjazóknak italt adni, 3. a szegényeket ruházni, 4. az utasoknak szállást adni, 5. a betegeket és 6. a börtönben levőket látogatni, 7. a halottakat eltemetni.

Öt személy testesíti meg a hét testi jócselekedetet

Amint azt a Vatikáni Rádiónak a római vikariátus kulturális és egyetemi hivatalának igazgatója elmondta: „A festmény 1606-ban, a nápolyi Pio Monte della Madonna di Misericordia számára készült. Az intézményt 1602-ben alapította hét világi hívő Nápolyban, akik a Szűzanyának ajánlották magukat, hogy életüket az irgalmasság jegyében éljék le. Caravaggio megjeleníti a Szűzanyát, akire ez a hét világi férfi és nő felesküdött. Öt alakban ábrázolta az irgalmasság hét cselekedetét. Szent Márton fölöltözteti a mezíteleneket és meglátogatja a betegeket. Egy fogadós befogad egy zarándokot, akinél ott van a Santiago di Compostelai kagyló – ezzel emeli ki az Isten arcát kereső, zarándok egyház értékét. Egy férfi fáklyával halottat temet. Sámson vizet kap Istentől és egy szamárállkapoccsal iszik. Végül pedig a börtönben raboskodók látogatását és az éhezőknek való enni adást Caravaggio egy klasszikus, ókori eredetű epizódban ábrázolja, ami Caritas Romana néven vált ismertté az európai kultúrtörténetben. Az idős Cimont letartóztatják, és éhen halásra ítélik. Lánya, Pero saját tejével táplálja a börtönben.

Az irgalmasság ideje

„Megértjük tehát, hogy Nagyböjt az irgalmasság ideje, amikor találkozunk a szegényekkel és a rászorulókkal. A böjttel megtanuljuk a lemondást, hogy helyet készítsünk. Az irgalmasság révén megajándékozzuk testvérünket. Az imádságon keresztül pedig rájövünk, hogy nem csak kenyérrel él az ember”. Lonardo atya végül arról szólt az interjúban, hogy az egyház milyen nagy értéket tulajdonít a hét lelki jócselekedetnek: 1. a bűnösöket meginteni, 2. a tudatlanokat tanítani, 3. a kételkedőknek jó tanácsot adni, 4. a szomorúakat vigasztalni, 5. a bántalmakat békével tűrni, 6. az ellenünk vétkezőknek megbocsátani, 7. az élőkért és holtakért imádkozni. „Olyan cselekedetekről van szó, melyek bizonyos értelemben többet érnek a testi jócselekedeteknél is, különösen a mostani nagyböjti időszakban.”

17 február 2021, 14:54