Pizzaballa jeruzsálemi latin pátriárka látogatása Jordániában: rendezett kapcsolatok
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Pizzaballa jeruzsálemi latin pátriárka január 18-án hétfőn találkozott a jordániai parlament alsóházának elnökével Abdul Mun’im Odat-tal. A jeruzsálemi latin patriárkátus portálja beszámol a tárgyalásokról és kiemeli, hogy Pizzaballa érsek „őszinte megbecsülését juttatta kifejezésre II. Abdullah álláspontja miatt, mely alapvető szerepet játszik a Jeruzsálemben élő keresztények jogainak védelmében és a város szent helyei hasemita őrzésének a kérdésében”. Pizzaballa érsek ugyanakkor hangsúlyozta „a Jeruzsálemi Latin Patriárkátus és a Jordánia között fennálló történelmi kapcsolatok fontosságát”. A jordániai parlament alsóházának elnöke a maga részéről megállapította, hogy „Jordánia II. Abdullah király vezetése alatt továbbra is támogatja a keresztények jelenlétét a Szentföldön és annak környezetében. Jeruzsálemben a keresztény és iszlám szent helyek hasemita őrzése továbbra is megmarad a történelmi előzmények jegyében, továbbá jelenlétük mintegy szavatolja a szent helyek megmaradását”. A jordániai parlement képviselőházának elnöke szerint „országa egy békés és toleráns állam, a keresztényekkel éppúgy, mint a muzulmánokkal, mert az országot egységbe fogja II. Abdullah király személye, aki támogatja a Jeruzsálemi Egyházak Tanácsának szerepét a párbeszéd és a modernizáció kultúrája megerősítésében, az egyházi javak és intézmények védelmében”.
Erősítsék meg a közös nevezőket az ábrahámi vallások hívei között
Múlt héten Pizzaballa érsek a jordániai felsőház, a szenátus elnökével, Faisal Al Fayez-zel folytatott tárgyalásokat. Elismeréssel szólt „Jordánia erőfeszítéseiről II. Abdullah király vezetése alatt a jeruzsálemi szent helyek megőrzése terén”. A jeruzsálemi pátriárka „kivételesnek” minősítette a palesztin nép és Jeruzsálem népe, valamint a hasemita vezetés között fennálló kapcsolatokat. A szenátus elnöke ezenkívül arra szólította fel az ország ulémáit, muzulmán vallásbölcsészeit, az értelmiségieket, a politikusokat és vallási vezetőit, hogy „erősítsék meg a közös pontokat az ábrahámi vallások hívei között és hogy védelmezzék a testvériség, a tolerancia és a modernizáció értékeit”.
Jordánia a jövőben is maradjon a keresztények és muzulmánok közötti egység jelképe
Faisal Al Fayez megjegyezte, hogy „Jordánia mindig is támogatta a palesztin kérdést és hogy II. Abdullah király továbbra is védelmezi Jeruzsálemnek iszlám és keresztény szent helyeit. Ilyen értelemben a Hasemita Királyság a jövőben is a keresztények és muzulmánok közötti egység, testvériség és békés együttélés példája marad”. „Büszkék vagyunk az országot irányító bölcs hasemita vezetésre – vallotta a jordániai képviselőház vezetője –, mely mindig arra törekedett, hogy a közös élet, a szeretet, a harmónia, az emberi értékek előmozdítása, a gyűlölet, az erőszak és a szélsőségesség kultúrájának elutasítása jegyében kormányozza az országot és ennek érdekében vallotta a magas emberi eszméket, hogy egyensúlyt tartson fenn a társadalomban”.
Jordániában félmillió keresztény él és 750 ezer a menekültek száma
Jordánia nagyjából Magyarországgal egyenlő területű és hasonló lélekszámú ország. Közel 90 ezer négyzetkilométer területén tíz és félmillió lakos él, évről-évre gyarapodó létszámmal. Jordánia monarchikus királyság, az 58 éves II. Abdullah király 1999 óta vezeti az országot, apja, Husszein király halála óta. Abdullah király palesztin felesége Ránija Ál Jasin királyné rendkívül népszerű, és nem is csak Jordániában, hanem szerte a világon közismert karitatív tevékenységeiről, kiáll a nők és a gyermekek jogaiért, küzd a sztereotípiák ellen. Gyermekeket támogató tevékenységét 2007-ben Bambi-díjjal ismerték el. A békés politikát folytató Jordánia nagyon fontos övezetben fekszik: északról Szíria, északkeletről Irak, délkeletről Szaúd-Arábia, délnyugatról az Akabai-öböl, nyugatról pedig Izrael és a Palesztinához tartozó Ciszjordánia határolja. Jordánia lakossága nagyrészt az iszlám vallás követője, a hivatalos nyelv az arab. A lakosság 95-97 %-a muszlim, leginkább szunnita muzulmán, 2-5 %-a keresztény, nagyjából félmillió lélek. 1988-ban Jordánia formálisan lemondott minden, a Jordántól nyugatra eső területtel kapcsolatos jogi és adminisztratív igényéről és 1994-ben – második arab államként – békét kötött Izraellel. Jordánia a Közel-Keleten dúló háborúk és viszályok miatt mindig szolidárisan viselkedett a menekültekkel, főleg az északi szomszéd Szíriából érkezőkkel. Jelenleg mintegy 750 ezer menekült él a jordániai menekülttáborokban, közülük 660 ezer a szír menekült. Az utóbbi napok hírei közé tartozik, hogy az ammani kormány rendeletére megkezdték a menekülttáborok lakóinak a beoltását a Covid-19 elleni vakcinákkal.
