Keresés

Vatican News
Bertalan pátriárka Bertalan pátriárka 

Bertalan pátriárka a Fratelli tutti-enciklikáról: egy család vagyunk

A konstantinápolyi ökumenikus pátriárka interjút adott a vatikáni médiának Ferenc pápa új enciklikájáról: hagyjunk fel a közönnyel és a cinizmussal; nyíljunk meg a felebaráti szeretetnek és öleljük át az egész világot.

Gedő Ágnes / Andrea Tornielli – Vatikán

Teljesen egyetért Bertalan pátriárka Ferenc pápa felhívásával, miszerint hagyjunk fel a közönnyel és a cinizmussal, mely életünket irányítja az ökológia, a politika, a gazdaság és a társadalmi kérdések terén. Ne legyünk énközpontúak vagy érdektelenek; olyan világot álmodjunk magunknak, amelyben az emberiség egyetlen nagy családban él. Andrea Tornielli, a vatikáni médiaszervek főszerkesztője interjút készített a Rómában tartózkodó ortodox főpásztorral.

Hogyan reagált, miután elolvasta Ferenc pápa Fratelli tutti – kezdetű enciklikáját?

Még az enciklika megismerése előtt bizonyos voltam abban, hogy az Isten által szeretett ember iránti lankadatlan figyelméről szól majd, a megfáradtak és rászorulók iránti szolidaritás kifejeződésén keresztül – kezdi válaszát Bertalan pátriárka, majd hozzáteszi: az enciklikától azt várta, hogy konkrét javaslatokat fogalmaz meg a jelen nagy kihívásaira, a keresztény hagyományból merítve, mely szerető szívéből fakad. A várakozások teljesültek, miután elolvasta ezt a nagyon érdekes pápai körlevelet, ami nem egyszerűen Ferenc pápa eddigi enciklikáinak vagy más pápai szövegeinek összefoglalása, hanem az egész társadalmi tanítás megkoronázása és szerencsés végkövetkeztetése.

A konstantinápolyi ökumenikus pátriárka egyetért a pápa felhívásával, mely az emberi család teljességére vonatkozik, ahol kivétel nélkül egymás testvérei vagyunk. Remélhetőleg ez az enciklika ihlet és termékeny párbeszéd forrása lesz, döntő és átfogó kezdeményezésekre sarkall a keresztények, a más vallásúak és az egész emberiség szintjén egyaránt.

Korunk bűnei: a gőg és a nyereségvágy

Ferenc pápa az emberi gőg bűnét nevezi meg írásában korunk egyik árnyoldalának, mely a technika és a tudomány mindenhatóságába vetett hitből fakad. Ugyanakkor ez a világ képtelen megszólítani az emberi lélek mélyét. A másik nagy árnyék a gazdagok és szegények között tátongó szakadék. A gazdasági fejlődés a haszonra összpontosított, a gyengék védelmének rovására, illetve a környezeti problémákat is tovább súlyosbította. A politika pedig kiszolgálja a gazdaságot. Az emberi jogok és a nemzetközi jog nem az igazságosságot, a szabadságot és a békét szolgálja. A menekültek problémái, a terrorizmus, az állami erőszak, az emberi méltóság lealacsonyítása, a modern rabszolgaság és a koronavírus-járvány a politikát most új felelősség elé állítják, felülírva a pragmatikus szemléletet.

A kereszténység válasza a szeretet

A kialakult helyzetre mi lehet a válasza a kereszténységnek? Bertalan pátriárka kifejtette: az egyház a szeretetet, a másik ember felé való nyitást és a szolidaritás kultúráját kínálja megoldásként. A modernkori arrogáns „ember-isten” helyett az „Isten-embert” hirdeti. A gazdaságközpontúság helyett az ökogazdálkodást javasolja és a társadalmi igazságosságon alapuló termelést. Az erősebb jogára épülő politikával szemben az elidegeníthetetlen állampolgári jogok és a nemzetközi jog tiszteletének elvét állítja az egyház. Az ökológiai válság arra szólít, hogy tartsuk tiszteletben a teremtett világot, éljünk egyszerűen és vállaljuk felelősségünket, hogy sértetlenül adjuk tovább a környezetet a jövő generációknak. Elengedhetetlen, hogy szembenézzünk ezekkel a gondokkal, ugyanakkor tudjuk, hogy rajtunk keresztül Isten működik, aki az emberek barátja – fejtette ki Bertalan pátriárka.

Isten üdvözítő terve mindenkinek szól

Az irgalmas szamaritánus példázata a felebarát megsegítéséről korunk emblematikus üzenete. Az a feladatunk, hogy késlekedés nélkül segítségére siessünk a bajba jutottaknak, követve Jézus tanítását. A születő egyházban a keresztények testvérnek nevezték egymást. Ez a lelki és Krisztusközpontú testvériség mélyebben gyökerezik a természetes rokoni kapcsolatnál. A keresztények ugyanakkor nemcsak az egyház tagjait tekintik testvérüknek, hanem minden népet. Isten szava emberi természetet öltött és mindenkit egyesített magában. És amint minden ember Isten teremtménye, úgy mindenkire vonatkozik üdvözítő terve. A hívő ember szeretete határtalan – a szó földrajzi és spirituális értelmében egyaránt. Átöleli az egész teremtett világot. A testvérek iránti szeretet semmihez nem fogható. Nem elvont szimpátiát érez az emberiség felé, tudomást sem véve a felebarátról. A személyes és testvéri közösség dimenziója megkülönbözteti a keresztény szeretetet és testvériséget az elvont humanizmustól.

Soha többé háborút!

Ferenc pápa enciklikájában erősen kiáll a háború és a halálbüntetés ellen. Bertalan pátriárka ezzel kapcsolatban elmondta: 2016-ban ez a téma előkerült az ortodox egyház krétai zsinatán. Minden kereszténynek hirdetnie kellene: Soha többé háborút!

Egy társadalom kulturális beállítottságát és az emberi méltóság megítélését jól mutatja, miként viszonyul a halálbüntetéshez. Az európai alkotmányos kultúra méltó rendszere, melynek egyik alappillére a szeretet, mint a keresztény hit kifejeződése, megkívánja, hogy minden ember megkapja a bűnbánat és a javulás lehetőségét, még ha a legborzasztóbb bűncselekményt is követte el. Logikus és erkölcsi következmény tehát, hogy amelyik kultúra elutasítja a háborút, az vesse el a halálbüntetést is – mondta még a vatikáni médiának adott interjújában I. Bertalan konstantinápolyi ökumenikus pátriárka.

20 október 2020, 15:27