Yeom szöuli bíboros az észak-koreai Phenjan egyházmegyéjét a Fatimai Szűzanyának szenteli

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán      

Yeom bíboros, a dél-koreai főváros, Szöul érseke a Nagyboldogasszony közeli ünnepe kapcsán küldött üzenetet főegyházmegyéje híveinek „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled” címmel, mely az Angyali Üdvözlet köszöntését idézi a Lukács evangéliumból (Lk 1,28). „Minthogy ez idei esztendőre esik Koreának a japán gyarmatosítás alóli felszabadulásának 75. évfordulója, úgy döntöttem, hogy Phenjan egyházmegyéjét a Fatimai Szűzanyának szentelem. Döntésemet imádság és alapos megkülönböztetés nyomán hoztam”.

Évforduló növekvő feszültség jegyében

Yeom bíboros annak az óhajának adott hangot, hogy mindkét Korea nyissa meg a szívét és kezdjen párbeszédet, hogy elérhessék az igazi békét. Ebben az évben ugyanis a koreai háború kezdetének az évfordulója a két Korea között újból kiújult aggasztó feszültség jegyében telik, melynek csúcspontja június 16-a volt, amikor Észak-Korea vártalanul felrobbantotta az Dél-Koreával megnyitott találkozási hivatalt Kaesong városában, azt követően, hogy 2018 áprilisában létrejött a két fél közötti történelmi csúcstalálkozó.

Bátorítani kell a további békekezdeményezéseket

Lee Ki-heon püspök, a koreai püspöki konferencia kiengesztelődésért felelős bizottságának vezetője az évforduló kapcsán egy a közelmúltban adott interjújában kijelentette, hogy bátorítani kell a békekezdeményezéseket annak érdekében, hogy végérvényesen lezárják a két fél közötti háborút, mely a két világháború után a történelem egyik legvéresebb összetűzése. Szükség van továbbá minkét ország atomfegyver-mentesítésére. Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy 2018. április 21-én a két Korea első embereinek találkozóján az észak-koreai ország vezetője, Kim Dzsongun megígérte a nukleáris fegyverkezési program felfüggesztését, ami mindezidáig nem valósult meg.

Különleges pápai imádság a felajánlás napján

Yeom bíboros híveinek írt üzenetében bejelentette, hogy levélben arra kérte Ferenc pápát, hogy küldjön különleges áldást a phenjani egyházmegye számára. Ugyanakkor bejelentette a bíboros, hogy a Szentatya megígérte, hogy az észak-koreai Phenjan egyházmegyéjének a Fatimai Szűzanya oltalmába ajánlása napján különleges imádsággal kéri Szűz Máriát, hogy védelmezze a koreai katolikus keresztényeket.

Koreában Nagyboldogasszony ünnepén tartják a japán gyarmatosítás alóli Felszabadulás napját. A koreai katolikus egyház a felszabadulást a Szűzanya közbenjárásának tekinti és ennek jegyében kapcsolódnak a Mennybevétel egyházi ünnepei a Felszabadulás nemzeti megemlékezéseihez. A koreaiak hálásan köszönik Isten Anyjának a visszanyert szabadságot és ennek jeleként húzzák fel az ország nemzeti lobogóját Szöulban a Myengdong székesegyház előtt.   

Dél-Korea vallási élete     

Dél Korea lakossága 52 millió. Egy 2012-es felmérésben 52% vallotta magát „vallásosnak”, 31% „nem vallásosnak” és 15% ateistának. A 2015-ös népszámlálás eredményei szerint a dél-koreai lakosság több mint fele (56,9%-a) nem tartozik egyetlen vallási szervezethez sem. A népszámláláskor a lakosság 27,6%-a tartotta magát kereszténynek (ebből 19,7% protestánsnak, 7,9% pedig római katolikusnak), és 15,5% buddhistának. Dél-Koreában mintegy 130 000 muszlim vallású ember él, többségében bevándorlók, de mintegy 35 000-en közülük koreaiak. További kisebb vallások még a von buddhizmus, a cshondoizmus, a csungszanizmus. 2005 és 2015 között mind a keresztények, mind a buddhisták száma csökkent az országban és nőtt a magukat vallási irányzathoz nem kötők száma. Dél-Koreában nincs államvallás, a vallásszabadságot az alkotmányban biztosítják.

Észak-Korea vallási kirakatpolitikája  

A jelenleg 26 milliós Észak-Korea 1988-ban az állam országos szervezeteket hozott létre a buddhisták, a cshondoisták, a protestánsok és a katolikusok számára, ezek azonban csak a nemzetközi nyomás enyhítését célozzák. A buddhista szentélyeket a kulturális örökség részeként tartják fenn, vallási tevékenység nélkül; bizonyos buddhista szertartások engedélyezettek. Phenjanban az 1990-es évek óta egy katolikus, két protestáns és egy orosz ortodox templom épült, de ezek szoros felügyelet alatt vannak, és lényegében a külföldi vallásos segélyszervezetek és látogatók felé szolgálnak kirakatként, valamint utóbbi az országban élő orosz közösséget szolgálja. Az országban katolikus papság nincsen jelen.