Keresés

Vatican News
Szent II. János Pál Szent II. János Pál 

II. János Pál első magyarországi látogatásának előzményei

„Bízom benne, hogy a magyarok milliói egyesülnek imádságunkkal azért, hogy eredményes legyen munkátok, amellyel a küszöbönálló új évezrednek egy szép Magyarországot igyekeztek építeni. Isten áldd meg a magyart!”– ezekkel a szavakkal lépett Magyarország földjére első alkalommal II. János Pál pápa 1991. augusztus 16-án.

Vertse Márta - Vatikán

Czestochowából, az általa prófétailag 1984-ben létrehozott Ifjúsági Világtalálkozóról érkezett, amelynek XXXI. rendezvényét 2016-ban éppen Karol Wojtyła érseki székhelyén, Krakkóban tartották Ferenc pápa részvételével.

A lengyel pápát már 1988-ban meghívta a magyar helyi egyház, a kormánnyal egyetértésben

Szent II. János Pál első magyarországi látogatására már a vasfüggöny lehullása után került sor, de érdemes visszatekinteni előzményeire, amelyek még a kommunista rendszer utolsó éveibe nyúlnak vissza. Az akkori politikai viszonyok között a magyar főpásztorok forradalminak számító tette volt, hogy II. János Pál pápa 1988. június 23-tól 27-ig tartó ausztriai apostoli látogatásakor meghívták a Szentatyát Magyarországra. Ezt a tényt Budapesten csak augusztus 20-án hirdették ki a Szent István bazilika előtti téren, mintegy százezer hívő jelenlétében tartott ünnepi szentmisén, amely Szent István királyunk halálának 950. évfordulójára emlékezett és a jubileumi év fénypontját jelentette. A szertartás keretében Paskai László bíboros bejelentette, hogy a kormány tagjaival együtt meghívták II. János Pál pápát magyarországi látogatásra. Ez akkor azért tűnt forradalmi eseménynek, mert leszámítva a lengyel pápa hazáját, ez lett volna az első kommunista ország, amelyet Karol Wojtyła felkeresett volna. Akkor még nem lehetett előre látni, hogy a következő évben leomlik a Berlini Fal, az osztrák-magyar határon 1989. augusztus 19-én, Habsburg Ottó vezetésével és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnökének központi szerepet játszó közreműködésével megrendezett Páneurópai piknik hatásának is köszönhetően.

A berlini fal 1989-ben omlott le
A berlini fal 1989-ben omlott le

Szent II. János Pál Ausztriából üzent a vasfüggöny mögötti országok híveinek

II. János Pál pápa 1988-as ausztriai apostoli látogatása különös jelentőséggel bírt a Vatikáni Rádió kelet-európai műsorai számára, amelyek akkor még kommunista elnyomás alatt éltek. A pápa Burgenlandot is felkereste és a magyar határ közeléből üzent a vasfüggönyön túlra. Útjának egyik állomása a kismarton-darázsfalvai  (Trausdorf) repülőtéren bemutatott szentmise volt. A szertartáson több tízezer magyar hívő is részt vett, valamint számos zarándokcsoport érkezett az akkor még Jugoszlávia részét alkotó Horvátországból is. A kismartoni egyházmegye főpásztora azokban az években László István volt, akit baráti kapcsolatok fűztek Karol Wojtyłához.

Krisztus egyetlen egyháza túlmutat az országhatárokon

1988-ban a burgenlandi Darázsfalvára a magyar zarándokok még csak szigorú titkosrendőri ellenőrzéssel érkezhettek. A hírforrások szerint százhúsz belügyi tiszt vegyült a magyar zarándokok közé az Állami Egyházügyi Hivatal bizalmi emberei segítségével. A kismarton-darázsfalvai repülőtéren június 24-én, Keresztelő Szent János ünnepén bemutatott szentmisén mondott homíliájában II. János Pál pápa hálás örömmel köszöntötte Kismartont, az egyházmegye székhelyét és köszönetet mondott László István püspöknek, akihez hosszú évek testvéri barátsága, szolidaritása fűzte, már a II. Vatikáni zsinat óta. Felidézte a főpásztorral való találkozásait Krakkóban és Rómában, örömének adva hangot, hogy ismét vendége lehet. A kismartoni és a környező osztrák egyházmegyék hívei után külön köszöntötte a Magyarországról és a Jugoszlávia részét alkotó Horvátországból érkezett zarándokokat és rajtuk keresztül szülőföldjük minden fivérét és nővérét a hitben, akikkel ma „bensőséges kapcsolatban egyesülünk Jézus Krisztus egyetlen egyházában, túl minden határon” – voltak a pápa szavai, amelyek a Vatikáni Rádió műsorain keresztül eljutottak a vasfüggöny mögé, megerősítve a reményt.

Szent Márton
Szent Márton

Szent Márton, Pannónia szülötte, az egész egyház példaképe

A magyar határ közelében bemutatott szentmisén II. János Pál pápa Szent Márton alakját állította a hívek elé, aki, bár sok évszázaddal előttünk élt, közel áll hozzánk Krisztus követésében, példája és nagysága időtlen. Latinul is emlékeztetett rá, hogy az egyházmegye és a térség nagy tiszteletnek örvendő szentje, Pannónia szülötte:  „Martinus natus Savariae in Pannonia”. Elismerését fejezte ki a kismartoni híveknek, akik Szent Márton lelkiségének megfelelően túllépnek egyházmegyéjük határain. Főpásztoruk, László István püspök szüntelenül emlékezteti őket, hogy feladatuk a hídépítés a kelet-európai népek felé, mind anyagi, mind spirituális szinten. A környező országokból érkező sok vendég folyamatosan tanúskodik erről.

Szent II. János Pál szavai az egész magyar nemzethez szóltak

A pápa ezután elsőként a Magyarországról érkezett híveket köszöntötte. Kedves magyar nyelvű keresztény testvéreim! - kezdte beszédét, utalva rá, hogy Paskai László esztergomi (1993 után Esztergom-budapesti – a szerk.) érsek pár nap múlva kezéből veszi át a bíborosi méltóság jelképeit. „Köszöntök minden magyar nyelvű hívőt a kismartoni egyházmegyéből és azokat, akik Magyarországról - közöttük sokan erdélyi menekültek - és máshonnan nagy számban érkeztek, -  hogy találkozzanak Péter utódával és részt vegyenek ezen a szentmisén”. A pápa szavai új történelmi korszak nyitását sejtették, hiszen ma már nem tűnik fel, de a hidegháború korszakában, bármennyire is már a végét járta, újszerűen hatott, hogy a pápa nem csak a híveket, hanem az egész nemzetet köszöntötte: „A veletek való találkozás nagy lelki örömmel tölt el. Rajtatok keresztül köszöntöm az egész egyházat és az egész magyar nemzetet”. Ez a köszöntés tehát nemcsak a hívekre, hanem a hatalmon lévő kommunista vezetésre is vonatkozott, nem csoda hát, hogy a Vatikáni Rádióban a szovjet tömb országainak szerkesztői, de még a horvát műsor főszerkesztője, P. Božidar jezsuita is, nagy meglepetéssel jöttek adásunk szerkesztőihez érdeklődni, hogy valóban az egész népet köszöntötte-e a Szentatya, így a többi program is lefordíthatta saját nyelvére az akkor még hihetetlennek tűnő szavakat.

Szent II. János Pál a magyarokhoz intézett köszöntését így folytatta: „Népetek történelme szorosan kapcsolódik a keresztény hithez. A Krisztus és Anyja, Mária iránti szeretet mélyen gyökerezik őseitek szívében. És ugyanez a szeretet tölt el benneteket is. Ezért jöttetek el ide és ezért járjátok végig továbbra is a zarándokutat, amely Mariazellbe és a Mária-tisztelet egyéb helyeire vezet”.

A pápa ezután utalt a magyar helyi egyház számára fontos eseményre, a már felidézett Szent István jubileumi évre, amelyet honalapító királyunk halálának 950. évfordulója alkalmából hirdettek meg és amely 1987. augusztus 20-án vette kezdetét. Ekkor szentelte fel Paskai László bíboros, esztergomi érsek a Szent Jobb kápolnát, ahol a háború utáni évtizedek után végre méltó helyre kerülhetett az ezer éve nagy tisztelettel körülvett Nemzeti Ereklye. A Szent Jobb országjárására a jubileumi év lezárásakor, 1988-ban kerülhetett ismét sor.

Guido Reni: Mária mennybevétele
Guido Reni: Mária mennybevétele

Szent István öröksége és a Mária-tisztelet

Ehhez kapcsolódóan folytatta darázsfalvi beszédét Karol Wojtyła pápa, hangsúlyozva a magyar nép keresztény örökségét: „Különös szeretettel veszek részt a Jubileumon, amely éppen ebben az évben emlékezetekbe idézi Szent István királyotokat. Mély hite és felebarátai iránti odaadása legyen számotokra is példa és ösztönzés. A hit egyik nagy tanúja korunkban Isten szolgája, Batthyányi László, akinek boldoggá avatását már egy ideje kérelmeztétek”.

II. János Pál pápa, a harmadik évezred előkészítéseként  1987. január elsején hirdette meg a Mária-évet, amely június 7-én, Pünkösd vasárnap kezdődött és 1988. augusztus 15-ig, Mária mennybevételének ünnepéig tartott. A Mária-év küszöbén, 1987. március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén tette közzé Redemptoris Mater k. enciklikáját, amelynek alcíme: a Boldogságos Szűz Máriáról a zarándok egyház életében.

Erre utalt a darázsfalvi misén jelen lévő magyar hívekhez intézett köszöntésében:

„Ennek az Isten Anyjának szentelt évben szeretném rátok bízni Mária szavait, amelyeket a kánai mennyegzőn mondott Fiára vonatkozóan: „Tegyétek, amit mond!” (Jn 2,5). Azt kívánom, hogy vigyétek el magatokkal ezeket a szavakat hazátokba és mindennapi életetekbe. Ha ezekhez a szavakhoz tartjátok magatokat, akkor a helyes úton jártok. A sötétségben és a bizonytalanságban ezek a szavak jelentik az irányt és az útmutatást. Mária, Magyarország Patrónája és Szent István királyotok legyenek közbenjáróitok az Úrnál nektek és szeretteitek számára, egyházatokért és az egész magyar népért, hogy hűségesen megőrizzétek a keresztény hitet, megélve azt és tanúságot téve róla, mint Jézus Krisztus igazi tanítványai”.

24 május 2020, 11:11