Beiktatták Kovács Gergely érseket: Járjunk együtt, kultúránk és identitásunk megőrzésével!
Gedő Ágnes – Vatikán
Szent Péter apostol székfoglalásának ünnepén, szombaton délelőtt 11 órakor a gyulafehérvári Szent Mihály érseki székesegyházban nagyszámú egyházi és világi méltóság jelenlétében került sor a szertartásra, amelyet hívek ezrei követtek a templom előtt elhelyezett kivetítőkön. A főszentelő Ravasi bíboros mellett Erdő Péter bíboros, hét érsek, 21 püspök, 8 segédpüspök, 4 nyugalmazott püspök, összesen 42 püspök vett részt a szentelésen. A koncelebráló papok százai megtöltötték a székesegyház apszisát.
Egyházi és világi méltóságok a szentelésen
Romániából 15 római katolikus, illetve görögkatolikus püspök volt jelen. Magyarországról összesen 19 püspök, élükön Erdő Péter bíborossal és Veres Andrással, a MKPK elnökével. A délvidéki Szabadkáról Pénzes János, a kárpátaljai Munkácsról Majnek Antal, a moldvai Kisjenőből Anton Coşa püspök, de Ausztriából, Németországból és Szlovákiából és érkeztek főpásztorok. Az ökumenikus kapcsolatok jegyében a román ortodox pátriárka is elküldte üdvözletét. A történelmi egyházak vezetői is nagyszámban képviseltették magukat. Diplomaták, Románia és Magyarország kormányának tagjai (Semjén Zsolt, Kövér László), helyi önkormányzatok vezetői, egyetemek képviselői voltak jelen.
A nyugalmazott érsek köszöntése és a pápai kinevezés
A szentmise elején Jakubinyi György nyugalmazott gyulafehérvári érsek olasz, magyar, román és német nyelven köszöntötte az egybegyűlteket. A magyar, román és latin nyelvű liturgiát kórus éneke és orgonaszó tette emelkedetté. Felolvasták Ferenc pápa bulláját, amellyel 2019. december 24-én kinevezte Kovács Gergelyt a gyulafehérvári főegyházmegye érsekévé. Ravasi bíboros homíliáját magyar nyelven olvasták fel. Az új főpásztor életének három szimbolikus helyszínét idézte föl.
A főszentelő Ravasi bíboros homíliája
Kovács Gergely „tanúja volt egy olyan mélyreható változásnak, amely átalakította a korabeli rezsim terméketlen pusztaságát és sötétségét, amely minden emberi és lelki mozgásteret elfojtott. Az 1989-es fordulattal bekövetkező határnyitás és a római tanulmányok után, a zsoltárossal együtt ő is mondhatta: „Mikor az Úr megfordította Sion fogságának sorsát, olyan volt, mintha álmodnánk. Akkor szánk vígsággal telt meg, nyelvünk pedig ujjongással... Nagy dolgokat művelt velünk az Úr, azért örvendezünk” (Zsolt 126,1-3). Ez a szabadság, a személyi és állampolgári méltóság tisztelete, az igazságosság, a szeretet, az igazság Kovács Gergely atya pásztori szolgálatának legfőbb feladatai közé fog tartozni. Mindezt ő azzal a közösséggel együtt fogja megvalósítani, amely őt most vezetőjének és útitársának fogadja.”
Rómában megtapasztalta a katolicitást
Ravasi bíboros homíliájában egy másik szimbolikus helyszínről beszélt. „Ez a város Róma, ahová először 1990-ben jutott el, hogy teológiai és jogi tanulmányait itt folytassa. Nagyon messziről került Péter apostol városába. És ő éppen Szent Péter apostol székfoglalásának ünnepén akarta megkezdeni püspöki szolgálatát, amellyel Ferenc pápa megbízta. Kovács Gergely atya hosszú időn keresztül a péteri szikla mellett élt, ami az ő utódai révén válik ma is élővé. Megismerte és szolgálta először Szent. II. János Pál pápát, majd XVI. Benedeket, végül pedig Ferenc pápát. Eközben megtapasztalta a „katolicitást”, vagyis, amint ez a görög eredetű szó jelzi, az Egyház egyetemességét, a maga vitalitásában és gazdagságában. Most pedig hazatér szülőföldjére, magával hozva a globális látásmódot és a nyitott lelkületet, szem előtt tartva a Feltámadott felhívását: „Menjetek el és tegyetek tanítvánnyá minden népet” (Mt 28,19).
Gyulafehérvár ősi egyházi székhely
Ravasi bíboros homíliájában a harmadik és utolsó jelképes helyszínről szólt. „Ez Gyulafehérvár, amely az 1009-ben alapított ősi Erdélyi Püspökség utódegyházmegyéjének a székhelye. Székesegyháza a nagy magyar családok valódi szentélye is, hiszen itt vannak az ősök tizenötödik századi sírjai. Gótikus boltívei alatt az imént hangzottak fel Péter apostol első levelének a szavai. Ezek a szavak voltaképpen magához Gergely érsek atyához szólnak, hiszen a szöveget teljesen átszövi a pásztori szimbólum: „Legeltessétek az Istennek rátok bízott nyáját; viseljétek gondját, ne kényszerből, hanem önként ... legyetek a nyájnak példaképei” (1 Pét 5,2-3). Ezeket a szavakat az isteni pásztorról szóló kedves zsoltár előzte meg: „Az Úr nékem pásztorom, nincsen hiányom semmiben... mert te velem vagy”.
Tapasztalat a Kultúra Pápai Tanácsában
Kovács Gergely atya most a hívő nyáj közé jön, magával hozva az egyetemességet, amelyre korábban már utaltunk. Továbbá, mint vegyes házasságból származó gyerek magával hozza az ökumenizmustól átitatott személyes élettörténetét is. 1997-től a Kultúra Pápai Tanácsában dolgozott, így megismerte korunk társadalmának keresztény hittel kapcsolatos kihívásait; találkozott Ázsia, Afrika és Amerika fiatal Egyházaival Rómába látogató püspökeiken keresztül; megtapasztalta az új, digitális kultúrába való beilleszkedés szükségességét; a katolikus kulturális központok koordinálása révén előmozdította az Evangélium és korunk kérdései és elvárásai közötti termékeny együttműködést.
„Őáltala, Ővele, és Őbenne”
Ezzel a gazdag tapasztalattal most itt van pásztorként köztetek. Én, mint a Pápai Kultúra Tanácsának az elnöke, mindeddig elöljárója voltam – mondta homíliájában Ravasi bíboros, majd így folytatta: Most azonban elődjével, Jakubinyi György érsek úrral és többi társszentelő püspökkel együtt, ráteszem a kezemet, és ezáltal felszenteljük a püspöki szolgálatra. A ti szeretetetekre bízom őt, abban a bizonyosságban, hogy elfogadjátok őt és együtt haladtok – ahogy Szt. Péter a levelében hívja Krisztust – „a legfőbb Pásztort” követve. Kovács Gergely atya ugyanis Krisztus nevét választotta jelmondatának: Per ipsum, cum ipso et in ipso, „Őáltala, Ővele, és Őbenne”, hiszen „Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké” (Zsid 13,8).
Kovács Gergely: Együtt kell járnunk, megőrizve a saját kultúrát és tisztelve a másikat
Az új főpásztor köszönetet mondott Istennek, amiért meghívta szolgálatába. Hosszan sorolta a Szentatyától, a főpásztorokon át, paptestvéreit, a testvéregyházak, a civil élet képviselőit, a sok ezer zarándokot, a híveket, akiknek hálával tartozik. A tavaly június elseji apostoli látogatás kiemelten tanúsítja a főegyházmegye iránti szeretetet, személyes gondviselést. „Életprogramja, küldetése és feladata jó pásztorként viselni gondját a nyájnak, olyanként akinek ismerik hangját a juhok. Kányádi Sándor gondolata nyomán: „Aki megért s megértet, egy népet megéltet” (Játszva magyarul, 1974).
Püspöki jelmondat és címer
A pap minden szentmisében Krisztus áldozatul adott testét és kiontott vérét mutatja föl: „Őáltala, Ővele és Őbenne...”. Nem lehet annál tökéletesebb dicsőítést adni az Atyának, mint amit Jézus adott a kereszten, ahol teljesen kiüresedett, ahol engedelmes volt mindhalálig, tökéletesen az Atya akaratát tette. Ezért is választottam ezt püspöki jelmondatomként – magyarázta Kovács Gergely érsek. Püspöki címere a kinevezés dátumán túl, további szoros kapocs Isten szolgája Márton Áron püspökhöz. „Kezemben az ő pásztorbotját tartom, amelyet Majláth püspöktől vett át. Teszem ezt azzal a nagy tisztelettel, amelyre engem és mindannyiunkat szentéletű püspökünk öröksége kötelez.
Márton Áron püspök, identitás és egymás tiszteletben tartása
Járjunk együtt! Erre biztat Ferenc szentatyánk, de Áron püspök is: „meg kell tanulnunk, hogy egymásért munkát vállaljunk és tudjunk együtt dolgozni az élet minden területén” (Püspöki beköszönő beszéd, 1939.3.31.). Nagy kiterjedésű főegyházmegyénkre jellemző a sokszínűség, a sokféleség. Együtt kell járnunk: megőrizve a saját kultúrát és identitást, de tiszteletben tartva a másságot, a mást, a másikat. Egymást tisztelve, megbecsülve és segítve, csak közösen és együtt tudunk Istennek tetszően dolgozni. Járjunk együtt!” – zárta beszédét Kovács Gergely érsek, aki ezután a székesegyház előtt is megáldotta a híveket.
Erdő Péter bíboros köszöntője
A püspökszentelést és érseki beiktatást követően Lucian Mureșan bíboros, a görögkatolikus egyház nagyérsekének köszöntőjét olvasták fel, majd Erdő Péter bíboros köszöntötte az egybegyűlteket. Az új főpásztorhoz fordulva így szólt: „A Gondviselés úgy hozta, hogy püspökként hazajöttél Erdélybe a saját néped, a mi népünk körébe. Ennek a közösségnek pedig szomjazik a lelke arra, hogy Krisztus olyan módon, olyan nyelven, olyan emberi stílusban szóljon hozzá, ami a szívéhez a legközelebb áll. Maga Jézus is ennyire közel akart állni az emberekhez. Néhányan meg is botránkoztak rajta. Tudták, hogy ácsként dolgozott, ismerték a rokonait, alig akarták elhinni, hogy valaki a szomszéd községből vagy városkából Isten különleges küldöttje, prófétája legyen, és valami olyat képviseljen, ami végtelen távlatokat nyit előttük. Pedig a papnak, főként pedig a püspöknek éppen ez a feladata. Egyszerre képviselni a közelséget és a végtelen távlatot, átérezni a ránk bízott nép örömeit, gondjait, helyzetének nehézségeit és szépségeit, és ugyanakkor képviselni Jézus Krisztust”.
Márton Áron püspök példáját kövesse, megvédeni a kulturális örökséget
Erdő Péter bíboros így folytatta Kovács Gergelyhez intézett köszöntését: „Küldetésed olyan egyházmegyébe szólít, amelyre különösen is érvényes, amit Ferenc pápa Amazóniáról szólva tanít. „Meg kell védeni a térség kulturális gazdagságát.” (Querida Amazonia 7.) És az Egyház képviselőjeként vállalkozni kell az őszinte társadalmi párbeszédre. (Uo. 27.) Kedves Gergely Testvérem! Nagy elődök nyomába lépsz, amikor az erdélyi főpásztori széket elfoglalod. A huszadik században Márton Áron püspök hősies helytállásának és nagylelkű szeretetének példája bevilágította nem csak egyházmegyéje, hanem egész katolikus közösségünk életét is. Szívből kívánom, hogy érseki szolgálatodat vezesse Márton Áron püspök példája, és segítse a Boldogságos Szűz Máriának, Magyarok Nagyasszonyának, Szent Mihály főangyalnak és egész Közép-Kelet Európa minden szentjének közbenjáró támogatása. Ad multos annos!”.
