Keresés

Vatican News
Wyszyński bíboros Wyszyński bíboros 

Wyszyński bíborost 2020. június 7-én iktatják a boldogok sorába

Október 21-én Kazimierz Nycz bíboros, varsói metropolita érsek sajtókonferencián jelentette be, hogy Isten Tiszteletreméltó Szolgáját, Stefan Wyszyński bíborost 2020. június 7-én iktatják a boldogok sorába. A szertartásra a lengyel főváros központjában, a Piłsudski téren kerül sor.

Vertse Márta - Vatikán

A boldoggá avatási dekrétumot Angelo Becciu bíboros, a Szentté avatási Kongregáció prefektusa hirdeti ki – olvassuk a Lengyel Püspöki Konferencia közleményében. Kazimierz Nycz bíboros a sajtótájékoztatón hozzátette: „Spirituálisan fel kell készülnünk erre a boldoggá avatásra. A Stefan Wyszyński bíborosról szóló számos dokumentum segít minket abban, hogy megismerjük Isten Szolgáját, emlékezzünk rá és kövessük példáját”.

A Szentszék által különleges hatalommal felruházott Stefan Wyszyński prímás, Gniezno és Varsó érseke, 1948-81 között állt a Lengyel Püspöki Konferencia  és a helyi egyház élén. Ez egy rendkívül nehéz időszak volt az egyház és a nemzet történetében, amikor a kommunista Lengyelország hatóságai harcoltak a vallás és az  egyház ellen, törekedve egy ateista társadalom felépítésére – írja a lengyel főpásztorok közleménye.

Stefan Wyszyński bíboros, az „évezred prímása”

Wyszyński bíboros prímás, aki meg kívánta őrizni az egyház minimális lelkipásztori szabadságát, 1950-ben aláírt egy megállapodást a sztálinista kormánnyal, amely késleltette az egyház elleni döntő támadást.  Ennek része volt a Prímás letartóztatása. Három elszigeteltségben töltött év után szabadult és  spirituális támadásként meghirdette a kilenc évig tartó Nagy Novéna programját, készülve Lengyelország megkeresztelkedésének 1966-ban esedékes millenniumára. A Nagy Kilenced célja volt a hit megerősítése és a keresztény erkölcsiség újjáépítése.

Támogatta a lengyel-német kölcsönös kiengesztelődést

A Prímás számára ezek voltak a feltételei a nemzeti önazonosság és a belső szabadság megőrzésének - ez utóbbi kedvező körülmények között a külső szabadság megszerzését célozhatta meg. Ez a Prímás halála után következett be. Wyszyński bíboros, mint a Lengyel Püspöki Konferencia elnöke, munkálkodott a püspökök, csakúgy, mint a klérus és a világi hívek egységén. A Prímás útmutatást adott a lelkipásztori munkához a lengyel helyi egyházon belül, és megteremtette külső irányvonalát a II. Vatikáni Zsinaton, vagy amikor megvédte a lengyel püspökök 1965-ben a német püspökökhöz intézett levelét.

(Itt jegyezzük meg, hogy a második világháború utáni lengyel-német megbékélést a kommunista hatóságok hazaárulásnak tekintették. A megbékélés folyamatát a lengyel főpásztorok indították el 1965. november 18-án, amikor a II. Vatikán Zsinaton jelen lévő német püspököknek a kiengesztelődésre felhívó levelet nyújtottak át.)

Bírálta a Szentszék keleti politikáját

Mivel Wyszyński prímás megtapasztalta, hogy a kommunista hatóságok hogyan szegik meg a megállapodásokat, kritikus volt a Szentszék keleti politikájával, az „Ostpolitik”-kal szemben és erőteljesen törekedett a konkordátum aláírására  az egyház  közjogi jogi személyiségének elismerése előtt - írja a Lengyel Püspöki Konferencia sajtóközleménye.

23 október 2019, 11:25