Cerca

Vatican News
2019.10.02 Intervista a Tusor Péter storico sulla conferenza "Gli Agenti delle comunità straniere a Roma" Tusor Péter történész rendszeres vendég a rádiónkban  

„Nemzeti közösségek kapcsolattartói a Szentszéknél” – római történész konferencia

„A külföldi közösségek és európai-amerikai államok római ágensei a 19–20. században” címmel szakmai történész konferenciát tartottak szeptember 27-én Rómában a Római Kutatások Nemzeti Intézetében az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoportjával közös rendezésben. A konferencia szervezője, Tusor Péter történész, a Fraknói Kutatócsoport vezetője az összejövetel másnapján rádiónk stúdiójában beszámolt a konferencia témáiról.

P. Vértesaljai László SJ - Vatikán  

Az egyes helyi egyházakat, nemzeti közösségeket képviselő római ágensek, azaz ügyvivők/képviselők 19–20. századi működésének kérdéseit vizsgálta az a nemzetközi konferencia, melyre Rómában került sor 2019. szeptember 27-én. Címe: „The Agents of Foreign Communities and European-American States in Rome (19–20th century)”, magyarul: „A külföldi közösségek és európai-amerikai államok római ágensei a 19–20. században”. Az olasz, osztrák és magyar előadókat felvonultató rendezvénynek a Szent Péter-bazilika kupolájára a római Aventinusról csodálatos panorámát nyújtó, patinás Istituto Nazionale di Studi Romani, a Római Kutatások Nemzeti Intézete adott otthont, melynek épülete az Egyházi Állam fennállásáig a Püspöki és Szerzetesi Kongregáció székhelye volt. A szimpóziumot kiterjedt nemzetközi együttműködés keretében a viterbói egyetem bölcsészkara (Università della Tuscia, DISUCOM), az Istituto Nazionale di Studi Romani, a római Centro Studi Emigrazione és az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoportja rendezte.

Az ágensek a kuriális döntések előkészítésénél megkerülhetetlennek bizonyultak

A Fraknói Kutatócsoport You Tube-csatornáján (##linkelni: https://www.youtube.com/channel/UCPscGUuIG1rnp13lnl_P3qg) október folyamán az összes előadás online megtekinthető lesz. Az előadások fő tézise abban fogalmazódott meg, hogy a kora újkorhoz képest az ágensek/ügyvivők jelentősége megmaradt. Vagyis a római Kúria egyes dikasztériumainál vagy akár magában a Szent Palotában az egyházpolitikai vagy egyházi adminisztratív ügyek intézésénél, olykor sürgetésénél szerepük az utóbbi két évszázadban is számottevő volt. Az ágensek által szóban adott magyarázatok, háttér-információk az iratok kézbesítésénél, a kuriális döntések előkészítésénél megkerülhetetlennek bizonyultak. Az általuk szállított hírek, bizalmas közlések a római központ és a részegyházak érintkezéseinek fontos és különleges szálait képezték. Sőt az írek esetében a Rómában működő ágens a – gazdasági, vallási okok miatt – a világ számos részén szétszóródó szigetországiak kapcsolattartásának központi koordinátorává vált a 19. század második felében. Tehát nemcsak a pápai udvar felé közvetítette például lelkipásztori ellátásuk megszervezésére vonatkozó igényeiket – derült ki Matteo Binasco, a sienai egyetem professzora Dom Bernard Smith: A “Global” Irishman at the Papal Curia (Dom Bernard Smith: Egy „globális” ír férfiú a pápai Kúriánál) című előadásából, hanem a világon élő össze ír felé is.

A 19–20. században megnő a klerikus ügyvivők részaránya, de szerepük csökken a telefon megjelenésével

Szembetűnő változás volt ugyanakkor – folytatódott a szimpózium összegző megállapítása –, hogy míg az ügyvivők a kora újkorban vegyesen egyházi és világi személyek voltak, a 19–20. századra szinte kizárólagossá vált a klerikusok szerepe. Emellett a technikai fejlődéssel párhuzamosan, a telegráf, majd a telefon szinte azonnali bevonásával a kommunikációba az ágensek autonómiája a római tárgyalások, ügyintézés során nagyban lecsökkent. A 17. században még gyakran találkozunk egy-egy ügyben adott általános felhatalmazásokkal önálló tárgyalások folytatására, különféle kérvények megfogalmazására és beadására. Ilyen „bianco” megbízást adott például Pázmány Péter 1635-ben ügyvivőjének a nagyszombati egyetemalapítás pápai elismertetésére, melyet minden téves történészi állítás ellenére igazolhatóan el is nyert Esztergom érseke. A 19–20. században hasonló esetekkel már nem nagyon találkozunk, vagyis az ágensek önálló mozgástere nagyban csökkent a kora újkorhoz képest.

Rendi prokurátorok sajátos ügyvivői szerepe

Magyar vonatkozások több alkalommal is előkerültek a római Aventinuson elhangzott előadásokban. Magától értetődően leginkább Tóth Krisztina előadásában, melyet „Gli affari ungheresi sull’agenda dei procuratori generali dei Frati Minori all’inizio degli anni 1920”, „A magyar ügyek a ferences általános prokurátorok napirendjén az 1920-as években” címmel tartott. Prezentációjához, amely a római érdekképviselet sajátos csoportját, a rendi prokurátorokat tárgyalta, a Magyar Ferences Levéltár és a római Archivio Storico dei Francescaniban végzett levéltári alapkutatásokat. Alapvetően három általános rendi prokurátor Magyarország érdekében végzett tevékenységét vizsgálta: Bernardinus Klumper (1915–1921), Callistus Zuccotti (1921–1923) és Aloysius Susa (1923–1927) aktivitását, s a Mariánus és Kapisztránus rendtartomány tartományfőnökeivel folytatott levelezésükből kirajzolódó képet részletezte.

Tusor Péter történész: „Hiánypótló szakmai konferencia volt”   

A rendezvény végén Tusor Péter történész, a Fraknói Kutatócsoport vezetője összegezte az eredményeket, rámutatva a téma hiánypótló voltára. Elmondta továbbá, hogy a konferenciára alapozva az MTA-PPKE Fraknói Kutatócsoport és az Istituto Nazionale di Studi Romani közös kiadásában tanulmánykötetet kívánnak Matteo Sanfilippóval közösen megjelentetni a viterbói Edizioni Sette Città-nál. A kötetben olyan írások is meg fognak majd jelenni, amelyek különféle okok miatt előadásként már nem fértek bele az egész napos, élénk szakmai vitákkal kísért aventinusi tudományos ülés keretei közé.

Interjú Tusor Péter történésszel
02 október 2019, 12:43