„Nemzeti közösségek kapcsolattartói a Szentszéknél” – római történész konferencia
P. Vértesaljai László SJ - Vatikán
Az egyes helyi egyházakat, nemzeti közösségeket képviselő római ágensek, azaz ügyvivők/képviselők 19–20. századi működésének kérdéseit vizsgálta az a nemzetközi konferencia, melyre Rómában került sor 2019. szeptember 27-én. Címe: „The Agents of Foreign Communities and European-American States in Rome (19–20th century)”, magyarul: „A külföldi közösségek és európai-amerikai államok római ágensei a 19–20. században”. Az olasz, osztrák és magyar előadókat felvonultató rendezvénynek a Szent Péter-bazilika kupolájára a római Aventinusról csodálatos panorámát nyújtó, patinás Istituto Nazionale di Studi Romani, a Római Kutatások Nemzeti Intézete adott otthont, melynek épülete az Egyházi Állam fennállásáig a Püspöki és Szerzetesi Kongregáció székhelye volt. A szimpóziumot kiterjedt nemzetközi együttműködés keretében a viterbói egyetem bölcsészkara (Università della Tuscia, DISUCOM), az Istituto Nazionale di Studi Romani, a római Centro Studi Emigrazione és az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoportja rendezte.
Az ágensek a kuriális döntések előkészítésénél megkerülhetetlennek bizonyultak
A Fraknói Kutatócsoport You Tube-csatornáján (##linkelni: https://www.youtube.com/channel/UCPscGUuIG1rnp13lnl_P3qg) október folyamán az összes előadás online megtekinthető lesz. Az előadások fő tézise abban fogalmazódott meg, hogy a kora újkorhoz képest az ágensek/ügyvivők jelentősége megmaradt. Vagyis a római Kúria egyes dikasztériumainál vagy akár magában a Szent Palotában az egyházpolitikai vagy egyházi adminisztratív ügyek intézésénél, olykor sürgetésénél szerepük az utóbbi két évszázadban is számottevő volt. Az ágensek által szóban adott magyarázatok, háttér-információk az iratok kézbesítésénél, a kuriális döntések előkészítésénél megkerülhetetlennek bizonyultak. Az általuk szállított hírek, bizalmas közlések a római központ és a részegyházak érintkezéseinek fontos és különleges szálait képezték. Sőt az írek esetében a Rómában működő ágens a – gazdasági, vallási okok miatt – a világ számos részén szétszóródó szigetországiak kapcsolattartásának központi koordinátorává vált a 19. század második felében. Tehát nemcsak a pápai udvar felé közvetítette például lelkipásztori ellátásuk megszervezésére vonatkozó igényeiket – derült ki Matteo Binasco, a sienai egyetem professzora Dom Bernard Smith: A “Global” Irishman at the Papal Curia (Dom Bernard Smith: Egy „globális” ír férfiú a pápai Kúriánál) című előadásából, hanem a világon élő össze ír felé is.
A 19–20. században megnő a klerikus ügyvivők részaránya, de szerepük csökken a telefon megjelenésével
Szembetűnő változás volt ugyanakkor – folytatódott a szimpózium összegző megállapítása –, hogy míg az ügyvivők a kora újkorban vegyesen egyházi és világi személyek voltak, a 19–20. századra szinte kizárólagossá vált a klerikusok szerepe. Emellett a technikai fejlődéssel párhuzamosan, a telegráf, majd a telefon szinte azonnali bevonásával a kommunikációba az ágensek autonómiája a római tárgyalások, ügyintézés során nagyban lecsökkent. A 17. században még gyakran találkozunk egy-egy ügyben adott általános felhatalmazásokkal önálló tárgyalások folytatására, különféle kérvények megfogalmazására és beadására. Ilyen „bianco” megbízást adott például Pázmány Péter 1635-ben ügyvivőjének a nagyszombati egyetemalapítás pápai elismertetésére, melyet minden téves történészi állítás ellenére igazolhatóan el is nyert Esztergom érseke. A 19–20. században hasonló esetekkel már nem nagyon találkozunk, vagyis az ágensek önálló mozgástere nagyban csökkent a kora újkorhoz képest.
Rendi prokurátorok sajátos ügyvivői szerepe
Magyar vonatkozások több alkalommal is előkerültek a római Aventinuson elhangzott előadásokban. Magától értetődően leginkább Tóth Krisztina előadásában, melyet „Gli affari ungheresi sull’agenda dei procuratori generali dei Frati Minori all’inizio degli anni 1920”, „A magyar ügyek a ferences általános prokurátorok napirendjén az 1920-as években” címmel tartott. Prezentációjához, amely a római érdekképviselet sajátos csoportját, a rendi prokurátorokat tárgyalta, a Magyar Ferences Levéltár és a római Archivio Storico dei Francescaniban végzett levéltári alapkutatásokat. Alapvetően három általános rendi prokurátor Magyarország érdekében végzett tevékenységét vizsgálta: Bernardinus Klumper (1915–1921), Callistus Zuccotti (1921–1923) és Aloysius Susa (1923–1927) aktivitását, s a Mariánus és Kapisztránus rendtartomány tartományfőnökeivel folytatott levelezésükből kirajzolódó képet részletezte.
Tusor Péter történész: „Hiánypótló szakmai konferencia volt”
A rendezvény végén Tusor Péter történész, a Fraknói Kutatócsoport vezetője összegezte az eredményeket, rámutatva a téma hiánypótló voltára. Elmondta továbbá, hogy a konferenciára alapozva az MTA-PPKE Fraknói Kutatócsoport és az Istituto Nazionale di Studi Romani közös kiadásában tanulmánykötetet kívánnak Matteo Sanfilippóval közösen megjelentetni a viterbói Edizioni Sette Città-nál. A kötetben olyan írások is meg fognak majd jelenni, amelyek különféle okok miatt előadásként már nem fértek bele az egész napos, élénk szakmai vitákkal kísért aventinusi tudományos ülés keretei közé.
