Cerca

Vatican News
Santa_Chiara_ASSISI_SL380482.jpg A Szent Klára bazilika Assisiben, ahová temették  

Szent Klára tranzitusza: hátsó ajtón ment ki, főkapun át érkezett - P. Vértesaljai jegyzete

Assisi városának máig álló, ősi Szent Rufinus székesegyháza terén állott egykor Klára családjának a háza, egyike a legtekintélyesebb patrícius családnak, melyben mindent a dinasztikus érdek határozott meg. A dóm mellett Klára 1210-ben személyesen is hallotta Francescót beszélni és ekkor megértette, hogy miért is követik őt olyan sokan. Mert ő egész szívvel, maradéktalanul Jézusé volt.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán      

Ez találta szíven Klárát és gyorsan döntött. Ő is rálép arra a jézusi útra, mely nem ismer egyezkedést: a Teljeset, az Egészet választja, ezt a „jobbik részt” és ezért maga mögött mindent feléget. 1211. március 18-án Virágvasárnap, Jézus ünnepélyes Templomba vonulásakor Klára is ünnepélyesen a székesegyházba siet misére és minthogy beavatta a tervébe a város püspökét, a szertartás során egy megszentelt pálmaágat kapott tőle, nemcsak úgy mint a többiek, hanem főpásztori áldásként és jóváhagyásként.

Este úgy szökik ki a palotájukból a cselédek kapuján. Kora szokásának megfelelően a család nemes tagjai csak egyszer léptek át ezen a kapun: haláluk után, amikor koporsóba zárva a holttestet a dómba vitték felravatalozásra, és onnét a temetőbe.  

Klára úgy surran ki kapun, „sicut cadaverem”, mint egy holttest. Ferenc elviszi őt pár fiatal assisi leánnyal együtt egy közeli bencés kolostorba, de Klára tovább keresi azt, amire Ferenc már rátalált. Kevesebbel ő sem éri be.          

Ám ezért a szegénységért Klárának hosszasan meg kellett küzdenie. Egész életében küzdött az ideáljáért, a jézusi szegény lelkületért. Ő pedig felvette a harcot, ha kellett még a pápa ellen is, Jézus nevében és így akarta elérni, hogy az 1215-os IV. Lateráni Zsinat rendelkezése ne akadályozza saját új életszabályuk bevezetésében. Vagyis: sem egyén, sem közösség ne birtokoljon semmit. Éljen meg a puszta hitéből. Klára hitt abban, hogy elvárását betölti az Úr.

És III. Ince pápa először megadta a klarissza apácáknak a szegénység sajátos privilégiumát, majd megfelelő jogi formula híján a Szentatya maga fogalmazta meg a szöveget. A regula jóváhagyását pedig IV. Ince adta meg 1253. augusztus 9-én. Klára, aki 1244-től kezdve szinte egyhuzamban ágyban fekvő beteg volt, éppen 1253. augusztus 11-én veszi kezébe. Fekvőbeteg, a szívéhez szorítja és még aznap kisurran ebből a földi életből. Angyalok fogták kézen és már ott is volt a mennyei dicsőségben. Másnap, amikor eltemették, nem is vették ki a kezéből a pápai bullát. Együtt temették el. Két évvel később, 1255. augusztus 15-én avatták szentté.

Szent Klára tranzitusza: palotájuk hátsó cselédkapuján ment ki, ám a mennyek országába  a főkapun át vezették be. Nem volt nála semmi, mégis a Teljességet vitte magával.

12 augusztus 2019, 18:29