Elhunyt a 31 éves Michał Łos atya: végstádiumban papszentelés, újmise betegágyon

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán  

„Semmi nem szakíthat el engem Jézus Krisztus szeretetétől” – vallotta betegágyán a fiatal orionista szerzetes és ezzel a szentpáli vallomással (Róm 8,35) arra kérte elöljáróit, hogy még életében hadd járhassa végig azt az utat, amelyre az Úr meghívta őt. Súlyos rákbetegséggel küzdött, s amikor orvosilag a gyógyító terápia már nem volt lehetséges, elöljárói kezébe letette utolsó fogadalmait. Abban bízott, „akinél semmi nem lehetetlen”. Michał Łos testvér a lengyel orinonista rend Częstochowa-i rendtartományához tartozott, és pontosan tudta, mit mondott Gábor angyal Szűz Máriának: „Istennél semmi sem lehetetlen” (Lk 1,37). A fiatal szerzetes nem a betegsége meggyógyítását kérte, hanem életcélja beteljesedését, hogy fogadalmas szerzetes és felszentelt pap legyen.

Pápai engedéllyel fogadalmazott és pappá szentelték

Ferenc pápa közbenjárását kérte a kötelező szabályok felmentése alól, aki megértéssel fogadta a rendkívüli kérést. A pápai engedély az idő sürgetése miatt gyorsan megérkezett május 22-én. Rendi fogadalom tétele után másnap Marek Solarczyk, Varsó-prágai segédpüspök a kórházban diakónussá, majd azonnal pappá szentelte. Első szentmiséjét másnap, stólával a nyakában a betegágyán végezte. A rendkívüli esemény híre futótűzként terjedt, először a kórházban, hiszen a járóképes betegek a szobájába mentek, hogy elsőmisés áldását kérjék. A primíciáról készült videó felvétel a közösségi hálón pillanatok alatt bejárta a világot és sokakat mélyen megérintett.      

Ő maga adta oda Jézusnak az életét szeretetből, válaszként Jézusa szeretetére

A rend római székházában örökmécsest gyújtottak érte és szerte a világon sokan imádkoztak érte. Michał Łos atya elérte a célját, Isten meghallgatta a kérését: szerzetes pap lett, aki éppen tehetetlenségében, a betegágy keresztfájához szegezve töltötte be küldetését május 23-tól június 17-ig. Krisztus egykor kereszten függve, testben már tehetetlenül, lélekben az Atyjához fohászkodva építette az Országát és fogadta be az oda kopogtatókat. Michał Łos atya rendjének római elöljárója, Tarcisio Vieira atya így vallott újmisés lengyel rendtársa tranzituszáról: „Még ha meg is szomorít bennünket halálának a híre, az a bizonyosság éltet, hogy nem a halál vette el az ő életét, hanem ő maga adta oda Jézusnak szeretetből, válaszként arra a szeretetre, mellyel meghívta és elhalmozta”.