Béta verzió

Cerca

Vatican News
Balogh Győző János görögkatolikus helyettes lelkész a Vatikáni Rádióban Balogh Győző János görögkatolikus helyettes lelkész a Vatikáni Rádióban 

Cigánypasztoráció a görögkatolikus egyházban

Stúdióbeszélgetés Balogh Győző görögkatolikus helyettes lelkésszel.

Somogyi Viktória - Vatikán

Balogh Győző János a katolikus egyház cigányok körében végzett missziójáról írja doktori munkáját, amelyhez októberben kutatásokat végzett Rómában. A doktori képzés első három évét az Urbaniana Pápai Egyetemen végezte az olasz fővárosban, ahol missziológiát tanult. Pasztorál teológiára és kateketikára specializálódott.

Új cigánypasztorációs modell megalkotása

Tanulmányait arra szeretné felhasználni, hogy egyházát segíthesse a cigánypasztoráció területén. Azért fontos ez a kutatási terület, mert a cigányokat is jelenleg elvándorlóknak és útonlevőknek tekintik a katolikus egyházban. Az a célja, hogy új modell szülessen meg ezen a területen, hiszen a cigányok olyan létszámban vannak jelen Magyarországon, ami fontossá teszi, hogy a katolikus egyház foglalkozzon ezzel a kérdéssel, hogy miképpen oldhatja meg a pasztorációját egy eltérő kulturális alapokkal rendelkező közösségnek, ahol néhol a vallási és a kulturális elemek is eltérne, valamint azzal a kérdéssel is: hogyan tudunk együtt dolgozni az egyházzal és a kormánnyal azon, hogy két különböző kultúrájú ember békében tudjon élni közös vallási alapokon. Az új modelleknek a megalkotása azért is szükséges a számunkra, mert az iskolai hitoktatás során – különösen abban a régióban, amelyben az egyházamnak a segítségére szeretnék lenni – kiemelkedően magas létszámmal vannak jelen az osztályokban cigány gyermekek – hangsúlyozta a görögkatolikus helyettes lelkész. Ezért másképpen kell a hitoktatást számukra könnyebben elfogadhatóvá és felfoghatóvá tenni. 

Új könyve: „A cigányarcú Jézus”

Éppen erről a témáról szól a most megjelenő könyve „A cigányarcú Jézus”. A kötét témája az, hogy egy cigányember számára a saját kulturális elemein keresztül hogyan lehet közölhetőbbé tenni az egyháznak azon értékeit, amelyeket be tud építeni a saját hitéb. Ezen keresztül az ő kulturális világukat, hagyományaikat hogyan lehet beleépíteni a vallásba csonkítatlanul, ahogy VI. Pál pápa mondja, egy újabb valóságot létrehozva a cigány kultúra és az egyház találkozásából hidat építve.

Cigánypasztoráció

Ezen elvek szerint a cigánypasztorációt helyben lakó papokkal lehet megoldani, ahol kiemelkedően fontos szerepe van a natív klérustagoknak. VI. Pál azt fogalmazta meg a cigányokkal való találkozásakor: a jövőben szükséges, hogy a saját szószólóik kiemelkedjenek, akiket ők esetleg jobban el tudnak fogadni, akik példát tudnak mutatni. Úgy, mint most a Szíriában érkezett fiatal keresztények [utalás a Miskolci Egyetemen tanuló és hazájukba visszatérő szíriai keresztényekre], akik tudással felvértezve visszatérnek a közösségükbe azért, hogy emeljék a többieket. Balogh Győző János is ezért vállalta ezt a feladatot, hogy visszatérjen és alulról jövő kezdeményezésként próbálja ösztönözni saját cigány testvéreit arra, hogy elfogadják és érdeklődjenek az Isten iránt és hogy kapcsolatba lépjenek a katolikus egyházzal.

Új módszer

A módszer annyiban változik meg, hogy fokozottan figyelembe kell venni azokat a kulturális elemeket, amelyek néhol babonásnak tűnhetnek a számunkra, de tulajdonképpen ugyanúgy ahogy tettük ezt annak idején a karácsonyfával, amely a germán misztikából érkezett hozzánk és a fény ünnepének győzelmét jelenti számunkra és ezt alkalmazva vallásunkban: Krisztus születésével a fény legyőzi a sötétséget. A cigány közösségekben is vannak olyan babonás elemek, amelyeket kicsit letisztázva, de megtartva, rá tudjuk őket ébreszteni arra, hogy miként lehet ezeket a hitükbe beépíteni és hogyan lehetnek keresztényként a magyar társadalomnak integratív tagjai – mutatott rá a fiatal görögkatolikus helyettes lelkész.

A cigánypasztorációs helynök kinevezése egyedülálló

E modelleket elméleti szinten alapozza meg a 2005-ben született vatikáni dokumentum-sorozat, amely egy 102 pontból álló iránymutatás. Ez a miskolci görögkatolikus egyházmegyében a gyakorlatban úgy jelenik meg, hogy cigánypasztorációs helynököt állított Makkai László püspöki helynök személyében Atanáz püspök. Ez egyedülálló dolog. Makkai atya kiemelt szerepköre az, hogy a cigánypasztorációt koordinálja és irányítsa. Egy missziós irodát is felállítottak, amely arra hivatott, hogy az ezzel kapcsolatos tevékenységeket egy gócpontban összefogja és szervezze, valamint mindig tervezeteket állítson össze a következő évre.

Inkább érzelmi alapokon nyugvó hit

Fontos az, hogy pasztorációs tervvel rendelkezzen egy pap – hangsúlyozta Balogh Győző János. Felkészülten kell érkezni egy terepre, ahol az ember cigánypasztorációval akar foglalkozni. Hiszen ha eltérő közegbe megyünk, akkor a misszióban tudnia kell az odaérkezőnek, hogy mi vár rá. Tehát felkészültséget követel meg tőlünk és elhivatottságot, mivel hatalmas akadályokba ütközünk, amelyeket nem lehet sem letagadni, sem megkerülni – jelentette ki Balogh Győző János. Fontos az, hogy minél több tagot vonjanak be a cigánypasztorációs tanácsokba a cigányok közül is, akik saját szószólóik lehetnek és saját igényeiket tudják megfogalmazni. Jelentős továbbá, hogy a hitoktatók között is egyre többen jelenjenek meg cigányok, hiszen a hitelesség szempontjából rendkívül fontos az, hogy lássák: ha közülük valaki elszármazott és az egyházzal való kapcsolatot próbálja érzékenyíteni irányukba, akkor azt ő miként élte meg. A személyes tapasztalatok ugyanis a pasztorációban is láthatóak, hogy mindig fontosabbak, mert az európai emberrel ellentétben – mivel Észak-Indiából bevándorolt emberekről beszélünk – mindig azt láthatjuk, hogy inkább érzelmi alapokon nyugvó hitről beszélhetünk, amely alapján jobban elfogadják a hitet, mint sem a ráció alapján – emelte ki a görögkatolikus helyettes lelkész.

A hit és a tanulás lehet az, amely előre tudja vezetni a cigányságot

A cigánypasztoráció csak akkor lesz sikeres – fogalmazza meg könyvében is –, hogy ha a befogadó, a célzott közeg, a cigányok közösségében van igény arra, hogy legyen mit befogadni, hogy szükségük van Krisztusra. Beer Miklós püspök atya beszélt arról az egyik nyilatkozatában, hogy az olyan embereknek, akik úgy gondolják, nincs szükségük Krisztusra, bennük azt az igényt kell felkelteni, hogy ébredjenek rá, van szükségük Krisztusra. Az ő életükben sokszor a nyomorúságos helyzetben, amiben élnek, tulajdonképpen a hit és a tanulás lehet az, amely előre tudja vezetni a cigányságot. Atanáz püspök atya nagyon reménykedett abban, hogy értelmiségi cigánypárként mi közöttük élve tudunk tanúságot tenni, mert a feleségem a Miskolci Görögkatolikus Szakkollégiumnak volt a növendéke, majd munkatársa, ott ismertem meg őt és tulajdonképpen így lettünk mi a helyi görögkatolikus egyház első cigány származású papcsaládja.

Az első cigány származású papcsalád kihívásai

Úttörőnek lenni minden helyzetben nagyon nehéz. Mindig új körülményekkel találkozunk, mert a mi cigányainknak egy kicsit furcsa ezt elfogadni. Mi is ugyanazt éljük meg, mint Krisztus a saját kortársai között. Ebből fakadóan a bőrszínünk közössége alapján sokszor a hivatali távolságot nem képesek megtartani, ami nem feltétlenül okoz problémát, viszont nehezíti a hitoktatást olyan szempontból, hogy bizonyos határokat át kell lépnie az embernek azért, hogy a bizalmukat elnyerje, de mégis a privát szférát meg kell őrizni.

Cigánypasztorációt rétegpasztorációként kezelni

Az egyház számára kiemelkedően fontos lehet a jövőben, hogy ha a cigányok pasztorációját úgy tudja célzottan megoldani, mintegy rétegpasztorációt. Hiszen egy papnak egy kis közösségben, ahol egyedül kell helyt állnia, minden réteggel kell foglalkoznia: fiatalokkal, idősekkel, esetleg alkohol vagy drogfüggésben levő emberekkel. Számukra emellé jönnek azok a programok, amelyek a cigányokkal való bánásmódot igénylik. Éppen ezért a pasztorációs tervben úgy kell megjelennie, hogy aranymetszete is legyen ezeknek a megtervezett programoknak, mert a cigányok között is vannak fiatalok, idősek és függésben levő emberek is. Sokszor külső segítséget is kell kérni, mert nagyon fontos az, hogy nemcsak belülről, hanem kívülről is, minél több oldalról érkező impulzussal erősítsék meg az egyháznak a szándékát, jóakaratát. Nagyon fontos az, hogy olyan embereket hívjanak meg előadóknak, tanúságtevőknek, akik abból a közegből emelkedtek ki. Nagyon fontos erősíteni azt az oldalt, hogy legyen vágyakozás arra, hogy emelje a másik embertársát, hogy igazán keresztény alapokon nyugvó hitet tudjon tovább adni a gyermekének. Jelentős továbbá az, hogy olyan mintát tudjon nyújtani az édesapa és az édesanya, amivel a gyermek megtanulja azt a keresztény magatartást, hogy értéke van a házastársi hűségnek, a becsületnek, a kétkezű munkából való megélésnek, a tanulásnak és a gondos családtervezésnek – fogalmazott az interjúban Balogh Győző János.

Interjú Balogh Győző Jánossal a görögkatolikus cigánypasztorációról
31 október 2018, 19:44