A közép-kelet európai püspöki konferenciák képviselői Pozsonyban
Somogyi Viktória – Vatikán
A pozsonyi tanácskozás végén a püspökök közleményt adtak ki. Ebben tájékoztatnak: a résztvevők áttekintették az egyház missziójának kérdéseit Közép-Kelet Európa jelenlegi kulturális és társadalmi helyzetében, majd több problémát fogalmaztak meg. Az utóbbi években a régió egyházmegyéi számos kezdeményezést indítottak. Ezek között kiemelték a közel-keleti háborúk áldozatai megsegítésére meghirdetett 2017-es adománygyűjtést. Hozzájárultak továbbá otthonok, kórházak, iskolák és teljes falvak újjáépítéséhez, hogy lehetővé tegyék a menekültek számára az otthonaikba való visszatérést. A katolikus egyház szervei értékes segítséget nyújtottak a menekülteknek és a migránsoknak, akik áthaladtak országaik területén.
Egyenlő méltóságot kell biztosítani a közép-kelet európaiaknak az EU-ban
Közép-Kelet Európa országait negatívan érinti a fiatalok kivándorlása Nyugatra. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy e jelenség alapvető oka az, hogy a közép-keleti európai országokat – annak ellenére, hogy csatlakoztak a nyugati világhoz – az elmúlt 30 évben nem integrálták egyenrangú partnerként és a nyugat-európai és a közép-kelet európai átlagfizetések közötti különbségek továbbra is hatalmasak maradtak. Tehát más integrációs módot kell találni ezen országok számára a nyugati világban: olyat, amely jobban biztosítja eme országok és állampolgáraik egyenlő méltóságát.
Nevelési reform és nagyobb figyelem a fiatalokra
A püspökök nemzeteik kormányához is fordulnak, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a nevelés reformjára, a fiatalokra, akik sokszor a rossz társadalmi körülmények miatt hagyják el országaikat és keresnek munkát külföldön, ahol jobb társadalmi biztonságot találnak a házassághoz és a családalapításhoz. A püspökök annak a reményüknek adnak hangot, hogy a közelgő szinódus, amely a fiatalokkal és a hivatásgondozással foglalkozik majd hasznos impulzusokat nyújt az egyház élete számára.
Tekintsék Nyugaton egyenrangú feleknek a közép-kelet európai országokat
A társadalom, amelyben sokan a fogyasztás áldozataivá válnak, egyre többször szembesül azzal a veszéllyel, hogy igazságtalan azokkal szemben, akik a mai mentalitás szempontjából haszontalannak tűnnek, mert nem képesek a teljesítményre. A társadalom nem szabadulhat meg saját tagjaitól pusztán azért, mert nem tudnak teljesíteni. A püspökök a közéleti képviselőkhöz fordulnak, hogy biztosítsanak megfelelő feltételeket a betegek, az idősek és a társadalom perifériáira került személyek méltóságteljes ellátásához. Mindent meg kell tenni, hogy ezek a személyek méltó életet éljenek és korlátaik ellenére is a társadalom egyenrangú tagjainak tekintse őket. Mindezek javításához azonban arra van szükség, hogy a közép-kelet európai országokat egyenrangú félként tekintsék a nyugati világ gazdasági kapcsolataiban.
A migráció okainak a felszámolását kell megvalósítani
A vasfüggöny leomlása után Európa radikálisan megváltozott. A közép-kelet európai országok nemzeteinek visszanyert szabadsága az öröm forrása. Ugyanakkor a püspökök tudatában vannak, hogy országaik számos állampolgára nagy bizonytalanságot él meg. A migrációs válság megmutatta, hogy nem olyan könnyű túllépni a mentalitásbeli és kulturális különbségeken, amelyek Kelet és Nyugat között vannak. A püspökök azonban megállapítják, hogy együttműködésre van szükség. Nem maradhatunk közömbösek azokkal szemben, akik saját és családjaik jobb jövője érdekében halálos veszélybe kerülnek vagy éhségtől szenvednek. Mindent meg kell tenni, hogy származási országukat segítsük, hogy megoldjuk a problémákat, amelyek a migrációt okozzák.
A gender-elmélet terjedésének veszélye
A püspökök aggodalmuknak adnak hangot a gender-elmélet terjedése miatt, amely többek között az Isztambuli-egyezménybe rejtve is megjelenik. Mindent meg kell tenni, hogy Európa visszatérjen természetes és keresztény gyökereihez. Intézményei és bíróságai tartsák tiszteletben a közép-kelet európai országok autonómiáját a kulturális és etikai szférában. Aggasztóak a nemzetek feletti döntések, amelyek közvetett módon az egyes országok alkotmányaival és kultúráival szemben álló megoldásokat kényszerítenek rájuk. Ezéltal elmélyítik az elidegenedést és az integráció ellen cselekszenek. A püspökök arra kérik kormányaik képviselőit, hogy utasítsák el az Isztambuli-egyezmény ratifikálását vagy vonják vissza aláírását.
Segíteni az európai integrációt, enyhíteni a társadalmi feszültséget
A katolikus egyház hozzá kíván járulni az európai integrációhoz és a társadalmi feszültség enyhítéséhez. Emlékeztetnek Ferenc pápa szavaira, miszerint „Isten távol van a rossztól, de közel áll a szenvedőhöz” (homília a Carpiban bemutatott szentmisén, 2017. április 2.) és imádkoznak mindenkiért, aki nehézségben van és mindig segíteni kívánják a rászorulókat – zárul a közép-kelet európai püspökök közleménye.
