Szent Benedek, a béke hírnöke: megemlékezés Európa fővédőszentjéről

Vertse Márta - Vatikán

Szent Benedeket VI. Pál pápa 1964. október 24-én keltezett „Pacis nuntius” kezdetű brévéjével nyilvánította Európa védőszentjének. Húsz évvel azután, hogy 1944 februárjában a szövetségesek bombatámadása porig lerombolta a Monte Cassino hegy 520 méter magas csúcsán épült, Szent Benedek által alapított bencés monostort, Montini pápa felszentelte az eredeti formájában újból felépített montecassinói bazilikát. Brévéjében írta, hogy szívesen elfogadta a számos bíboros, érsek, püspök, szerzeteselöljáró, egyetemi rektor és különböző európai nemzetek jeles világi képviselője részéről érkezett kérést, hogy nyilvánítsa Szent Benedeket Európa védőszentjévé. „Ez volt az ünnepélyes kihirdetés legmegfelelőbb időpontja, mivel ezen a napon újból Istennek szenteljük a Szent Szűz és Szent Benedek tiszteletére Montecassino templomát, amelyet 1944-ben, a rettenetes világkonfliktus idején elpusztítottak és amelyet a keresztény vallásosság kitartása újjáépített” – hangsúlyozta brévéjében Szent VI. Pál pápa.

A bazilika újraszentelése

Fél évszázaddal később, 2014. október 24-én a montecassinói bazilikában ünnepi szentmisét mutattak be az európai bencés apátok. Október 25-én ünnepi vesperásra került sor Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár vezetésével, az európai bencés apátok részvételével, az olaszországi európai nagykövetek és a vatikáni nunciusok jelenlétében.
Parolin bíboros államtitkár homíliájában emlékeztetett arra, hogy VI. Pál pápa ötven évvel azelőtt október 24-én délelőtt felment Monte Cassino dombjára, ahol az 1944. február 15-i pusztító bombázás után újjászületett a bencés monostor. Idézett Szent VI. Pálnak a bazilika újra szentelésekor mondott homíliájából, amely a háború után a béke,  a pusztítás után az újjászületés reményét tükrözte: „A sok benyomás között, amelyet ez a béke háza felkelt lelkünkben, és amely uralkodik a többi felett: a békét szülő erény… Itt a béke igaznak és élőnek jelenik meg, tevékenynek és termékenynek. Nyilvánvalóvá lesz képessége az újjáépítésre, újjászületésre, újjáalakításra. Erről tanúskodnak ezek a falak. A béke hozta az újjászületést.”

A béke hírnöke

VI. Pál pápa mindenekelőtt azért akarta Szent Benedeket Európa fővédőszentjévé nyilvánítani: „hogy a mai embereknek legyen szinte kitapintható és szent, Európa spirituális egységének eszménye, és ehhez ne hiányozzék nekik a fentről jövő segítség, ahhoz, hogy ezt a gyakorlatban is tervszerűen megvalósíthassák.”

Szent Benedek, Európa védőszentje a béke hírnöke, „Pacis nuntius” volt, ahogy ezt a pápai bréve már kezdő szavaiban is hangsúlyozza.

Szent VI. Pál pápa apostoli iratában összefoglalta, hogy Szent Benedek szerzetes fiai Európa népeit a kereszttel, a könyvvel és az ekével térítették meg és ezáltal vetették meg földrészünk egységének, a keresztény Európának az alapjait.

Kereszt, könyv, eke - vallás, tudás, munka

A kereszttel, vagyis Krisztus törvényével, a humanizmust tanították, hogy a közéletben elsőbbséget biztosítsanak az istentiszteletnek, a liturgiának. A könyvvel, vagyis a kultúra terjesztésével, átadták az utókornak az antik és a humanista örökséget.  Végül az ekével megtanították a népeket a földművelésre az „Ora et labora”, az „Imádkozzál és dolgozzál” bencés jelmondat, Szent Benedek Regulája szellemében.

„Ora et labora”, hogy „mindenben megdicsőüljön az Isten”

Szent II. János Pál, 1980. július 11-én keltezett Sanctorum altrix k. apostoli levelében, amelyet Szent Benedek, Európa védőszentje, a béke hírnöke születésének 1500. évfordulójára írt, megállapította, hogy a nursiai szent életében a munka és az ima megfelelően összehangolt egyensúlyt képeztek, így a bencés rend megalapítója a munkát az élet természetfeletti perspektívájába helyezve segítette az embereket, hogy Isten munkatársainak tekintsék magukat és valóban azzá is váljanak. Az ima és a munka összekapcsolására nem pusztán a szellemet tompító semmittevés elkerülése miatt van szükség, hanem mindenekelőtt azért, hogy az ember tudatára ébredjen kötelességeinek és képes legyen tökéletesedni azok beteljesítésében, így hozzá tud járulni a közjóhoz, hogy Péter apostol szavai szerint „mindenben megdicsőüljön az Isten” (1Pét 4,11).

Európa keresztény földdé vált, különösen azért, mert Szent Benedek fiai olyan útmutatást hagytak elődjeinkre, amely mindent átölelt – írta apostoli levelében Szent II. János Pál. Nemcsak a művészetekre és a kétkezi munkára tanította őket, hanem mindenekelőtt az evangéliumi lelkiséget öntötte beléjük, amely szükséges ahhoz, hogy megvédjük a személy lelki kincseit.

Szent Benedek római és európai, az egyház dicsősége

A Sanctorum altrix k. apostoli levél végén Szent II. János Pál utal rá, hogy már XII. Piusz pápa is a „béke hírnökének” nevezte Szent Benedeket (Pii XII „Homilia die 18 sept. 1974 habita”). Európa fővédőszentjének üzenete időszerű korunkban is a kontinens népei számára, akiknek szándékában áll, hogy megvalósítsák üdvös tervüket és kiépítsék egységüket. A békés együttélést, amelyre minden erővel törekedni kell, mindenekelőtt az igazságosságra, a hiteles szabadságra, a kölcsönös egyetértésre, a testvéri segítségre kell alapozni, mindazokra a dolgokra, amelyek összhangban vannak az evangélium tanításával – olvassuk az apostoli levélben, amely a következő szavakkal zárul. „Ez a szent védelmezze és részesítse előnyben tehát ennek a földrésznek a népeit és az egész emberiséget; imájával tartsa távol azokat a súlyos katasztrófákat, amelyeket halálos és pusztító fegyverek okozhatnak. Ezek a dolgok lüktetnek szívünkben, miközben gondolatainkkal és imáinkkal ehhez a kiváló római és európai férfihoz fordulunk, aki az egyház dicsősége” – zárja 1980. július 11-én keltezett, Sanctorum altrix k. apostoli levelét Szent II. János Pál.