Búcsú a 96 évesen elhunyt Zeffirelli mestertől: A jó, mint por, beföd mindenkit
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
Ha az ember nem ad, nem kap semmit. Ha nem adsz, nem növekedsz, hiszen teremtőképességünk a keresztségünkkel együtt születik, életünk kezdetén. Minden élőlény, így az ember is sorsszerűen teremtmény, vagyis maga is teremt valamit, ami nemcsak magának hasznos, hanem gyermekeinek és barátainak. Ez egy állandó és pozitív üzenet, mely a megkapott adomány adta felelősségérzetből ered. Most én végső értelemben minden emberre gondolok, a gonoszokra is, mert van egy minőségi jóság. Nem igaz, hogy minden ember a Sátán fia. Én sok olyan embert ismertem, akik látszólag gonosz teremtmények voltak, ellenben nagy gazdagság rejtőzött bennük. Én rendezőként nem akarok a rossz védelmezője lenni, arra gondolva, hogy a rosszból is a végén valami jó kerekedik. Én a magam hosszú életében arra jöttem rá, hogy nekünk a jót kell tenni és nem szabad rosszat csinálni.
Mit jelent önnek a „rossz”?
Fogoly! Aki rossz, az valamiként foglya saját felvetéseinek, akinek hiányzik az értelmi világosság, hiányzik a szép, a természet iránti fogékonyság. Büszkén kell hordanunk azt a karaktert, amit az Isten adott.
Eléggé szabad volt Ön az életében, a pályája során...?
Személyesen nagyon sok szeretetet kaptam a szüleimtől, akik szerették egymást és úgy éltek, hogy meg is lehessen látni szeretetük gyümölcsét, akik őt Francónak hívtak és ez én vagyok. Mindennek a kezdete az ő hatalmas szeretetük.
Ön örököse ennek a szeretetnek?
Igen, és nem pedig mások rosszaságának az örököse. A szeretettel az ember végül szentté lesz.
Milyen a hittel való kapcsolata?
Az én hitem inkább szeretet. Szeretem Jézust, mert ő olyan személyiség, aki mindenbe szeretetet vitt, amit csak érintett. Nem csak azért szeretem, mert Ő Isten Fia. Tetszik minden, amit mond, amit csinál, s amit megértettem belőle, azzal egyetértettem. Nem lehet nem engedelmeskedni az isteni szónak! Még ha az ellenséges is a te érdekeddel, még ha össze is töri a terveidet. Vakon kell tudni azt, hogy ami tőle jön, az a javamat szolgálja….
Miben látja a jó megtestesülését?
Mindenben. Én követtem el bűnöket, de hiszem azt, hogy mindig rendeztem a soraimat a mi Urunk terveivel, a jónak a nagy távlatában. Hiszem, remélem…
Ha meg kellene mutatni a megtestesült jót valamiben, mi lenne az?
A jó az olyan, mint a por, ami belep akkor is, ha nem akarjuk. De mégsem piszkít be. De figyelmezzünk csak és emlékezzünk: Nemde minden porból van…?