Vatican News
Erdő Péter bíboros a római Pápai Magyar Intézet kápolnájában Erdő Péter bíboros a római Pápai Magyar Intézet kápolnájában  

Erdő bíboros a Vatikánban tárgyalt: Van egy eucharisztikus éhség nálunk

Május 14-15-én Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek a Vatikánban járt, hogy a szeptemberi budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeiről tárgyaljon. Pénteken találkozott Pietro Parolin bíboros-államtitkárral, szombaton pedig Piero Marini érsekkel, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok Pápai Bizottságának elnökével. Most hallgassák meg a Bíboros úrral készített interjúnkat

P. Vértesaljai László SJ -Vatikán

Bíboros úr! Bő kettő hónap maradt hátra a szeptemberi Eucharisztikus Kongresszusig és teljes fordulatszámmal halad a tervezett előkészület. Bizonyára mostani vatikáni látogatása is ebbe a keretbe illeszkedik…

Természtesen, nyilván leginkább a Szentatya látogatása az, ami megkoronázza a kongresszus eseménysorát. Szeptember 12-én a zárószentmisét, a „statio orbist” fogja a pápa vezetni. Ez húsz év után jelentős esemény, hiszen utoljára II. János Pál pápa volt, aki a római Eucharisztikus Kongresszuson maga mondta ezt a szentmisét. Magának a kongresszusnak az előkészületei újra beindultak, most volt 13-án egy sajtótájékoztató és mostantól indul újra a regisztráció. Eddig is volt, aki fönntartotta a jelentkezését, de most lehet újra jelentkezni, most lehet, sőt ajánljuk is, hogy kelljen is már lassan szállodát foglalni, hiszen például Pünkösdre az össze magyar szálloda teli van, tehát beindult az élet. Abban is tapasztalatot szereztünk, hogy a különböző járványügyi helyzetekhez hogyan lehet igazodni, ezért legalább háromféle forgatókönyv van, arra az esetre, hogy ha teljesen fölszabadul a mozgás és a részvétel, arra, amikor bizonyos korlátozások vannak és arra az esetre, amikor szigorú korlátozások vannak, de a kongresszust mindképpen megtartjuk.

Egy év elteltével lehet-e valamit sejteni arról, hogy a mostani helyzet, tekintve, hogy pozitívra fordult a járvány kimenetele, hiszem úgy látszik, hogy megszűnőfélben van és az első időpont előtti várakozás közelíti a mostanit? Mit lehet remélni most konkrétan?

Létszámbeli becslésekbe senki nem mer bocsátkozni, nyilván eleve is arra készültünk, hogy Magyarországról és a környező országokból érkezik majd a legtöbb zarándok, ami úgy tűnik, hogy reális várakozás. Most a távolabbi Európából is ismét elevenedik az érdeklődés, hiszen többen kérdést intéznek, sőt már jelentkeznek is, vannak, vannak akik már csoportos szállásfoglalásban is lépéseket tettek, tehát valami megelevenedés látszik. A tengerentúlon még bátortalan ez a dolog és azért csak kisebb csoportok, püspökök jelzik, hogy ők viszont részt vesznek. Ecuadorból most jelentkeztek tízen, nyilván a quitói érsek, hiszen az ő városában lesz a következő eucharisztikus kongresszus, de számos püspökkel és kísérővel fog érkezni. Ezek a fajta jelentkezések is megindultak, de ott a távoli kontinenseknél még bizonytalan, hogy milyen mértékben tudnak eljönni.

Rómán kívüli egyházi esemény szempontjából ez lesz az első nagy nemzetközi esemény - Irakot nem számítva ide – és első alkalommal lehet találkozni lehet találkozni a Szentatyával Rómán kívül. Ez is biztosan egy hozadék, egy szempont.

Biztosan, valószínűleg a pápai zárószentmisére még többen fognak jönni, mint az egyéb rendezvényekre. Majd meglátjuk, hogy az „még több” az mennyi lesz? Nekünk a Hősök terei esemény úgy van megtervezve, hogy a tízezertől a háromszárezezer főig sokféle verzióra el vagyunk készülve mind az ülőhelyek, mind a szektorok beosztása tekintetében. Ha ennél is többen lennénk, akkor az Andrássy úton lehet helyet teremteni, nyilván az már nem kényelmes ülőhely, hanem állóhely lesz, de a lehetőségek megvannak. Most gondolkozunk abban, hogy más rendezvények tapasztalatai alapján kartonpapírból hajtogatható székeket osszunk ki a jelentkezőknek, akik olyan szektorokban kapnak helyet, ahol nincs egyébként rögzített ülőhely. Ez megint függ attól, hogy kell-e meghatározott távolságot tartani az egyes székek között, vagy pedig lehet őket egymás mellé tenni.   

A római fél részéről ki az illetékes, akivel ilyenkor tárgyalni kell egy nemzetközi eucharisztikus kongresszus előkészülete kapcsán?

A nemzetközi eucharisztikus kongresszus kapcsán nyilván azzal a pápai tanáccsal vagy titkársággal kell tárgyalni, ami ezt szervezi, tehát a Piero Marini érsekékkel, akivel ma még egyébként nem tudtam találkozni, hanem most kifejezetten a pápalátogatásról volt szó. Ebben is a közvetlen ügyintézés a Sostitutónak, a helyettes államtitkárnak és munkatársainak a feladata. Mi azonban most Pietro Parolin bíboros államtitkár úrral beszéltünk, hogy a keretfeltételek világosak legyenek és ezen belül a részletek azok tovább szerveződnek. Azért mondom, hogy „tovább”, mert a múlt héten már egy tíz tagú előkészítő bizottság járt Magyarországon, akik tanulmányozták a helyszíneket és haladunk afelé, hogy egy végleges program kialakuljon a rövid időkeretek között.

Ha beleszámítjuk a kongresszus áthelyezését tavalyról a mostani évre, mi a hozadéka, szebb szóval a „gyümölcse” ennek a meghosszabbított idejű előkészületnek, mint egy „eucharisztikus mozgósításnak”?   

Egyfelől „strapabíróbbak” lettünk, jobban átérezzük, hogy az Isten kezében vagyunk, nem csak tőlünk függ a dolog, másrészt kialakult a hívek széles köreiben egy „eucharisztikus éhség”, tehát hogy szeretnek áldozni, szeretnek részt venni a szentmisén. Azt látjuk most, hogy újra lehet megint jobban látogatni a nyilvános szertartásokat, jönnek. Több egyházmegyéből azt hallom, hogy már olyan sokan vannak, mint azelőtt. Még mindig mondjuk, hogy távolságtartás, még mindig maszkot viselünk a templomban, hogyha szertartás van, de ezzel együtt egyre inkább megjelennek a hívek. Most már egyre több helyen a bérmálást is úgy szervezik, hogy meghívják a püspököt és a szokásos módon végezzük. Természetesen még nem kézzel kenjük az olajat a bérmálkozók homlokára, hanem van olyan pálcika, amelyet egyszer használunk és a higiénia szabályait ilyen dologban is tartjuk, de a ritmus kezd beállni, mert újra felveszi a közösség a ritmust. Például, múlt szombaton volt a Mindszenty bíboros évfordulós szentmiséje, ahol a boldoggá avatásáért imádkozunk és a szentély gyakorlatilag megtelt a meghívott vendégekkel, számos pap volt, a püspöki karnak a többsége jelen volt, és bizony a hívők sorai is egészen szépen megteltek, azzal együtt, hogy iskolák szervezetten még nem jöttek, mert nem jöhettek, de így is volt annyi érdeklődés, hogy az ember jól érezte magát. Hála Istennek, egy szép közösségben ünnepeltünk.

Eucharisztikus életünknek a legfontosabb állomása az elsőáldozás. Az eucharisztikus kongresszusnak egyik nagyon jelentős eseménye lesz a sok-sok elsőáldozónak a találkozása az Úr Jézussal. Hogyan alakul most a helyzet, a tavalyi jelentkezők az ideiekkel kibővülnek…?

A tavalyi 4500 jelentkezőből időközben nagyon sokan elsőáldozáshoz járultak, ami a saját plébániájukon és szűk körben történt. De 900 jelentkező már most van a nyitó szentmisére, az elsőáldozásra. Azt gondolom, hogy 1000 körüli vagy ezres nagyságrendű lesz az elsőáldozók csoportja és meglátjuk, hogy a tavalyi elsőáldozókból hányan kívánnak külön szektorban ülni, mert ezt felajánlottuk nekik, hogy húsz-huszas, azaz 2020-as  elsőáldozó, ez legyen egy külön csoport, akiket szeretettel várunk erre a nyitó szentmisére.

Van- más, említésre méltó esemény…?  

Természetesen, így a kulturális programok. Ezekben is történt előrelépés, a kiállítások helyszíne is némely esetben változott, azonban a főbb kiállítások megvannak, a koncertek is megvannak. Úgy tűnik, hogy mindenki örömmel készül az egész hétre. Személy szerint én annak is nagyon örülök, hogy a Hungexpó területén a felújítási munkák előre haladtak, és ezért nyugodtan bízhatunk abban, hogy tényleg méltó körülmények között lesz a hét közben a délelőtti programoknak a sora.

Az általános várakozás most a járvány enyhültével, érezhetően kezd erősödni?

Természetesen. Már a világi programok és rendezvények esetében is nő az érdeklődés, tehát inkább az a kérdés, hogy lesz-e valami, ami nem kerül sorra. Talán a Sziget-fesztivál még nem, de nagyon sok minden a nyáron meg fog valósulni. Bízunk benne, hogy ősz elején már nem lesz itt semmi komolyabb korlátozás.

Bár szóba került, de ismét rákérdezek. A hívő nép a kényszer miatt leszokott a fizikai templomba-járásról. Hogyan lehet őket visszacsalogatni, mit tud tenni a papság ennek érdekében?     

Budapesten azt tapasztalom, hogy a hívő közösségek, akik el szoktak járni egyébként a templomba, öntudatos emberek. Nem úgy áll a dolog, hogy ők rászoktak, de tulajdonképpen azt sem tudnák, hogy miért és most már nem jönnek, mert leszoktak róla. Nem erről van szó. Ők tudják, hogy vasárnap itt a helyük, vágyódnak erre. Amikor fölmentés volt a vasárnapi kötelezettség alól, akkor is sokan keresték a helyet, a lehetőséget, ahol mégis részt vehetnek valamilyen formában a vasárnapi szentmisén. Volt igény arra is, hogy hétköznap egy-egy nyitott templomban meghatározott órákban áldoztatás legyen, de ott sem csupán azt volt a helyzet, hogy ha most nincs, akkor most nem megyünk áldozni, hanem keresték az alkalmat. Most, hogy újra beindult, én azt látom, hogy teljes normalitáshoz közeli az állapot. Ha a távolságtartás meg a maszkviselés megszűnik, akkor visszatértünk a normális rendhez.

A papság helyzete kapcsán, nem fáradtak el lelkileg ettől az egész járványügytől?                                                                                                                             

Természetesen a fáradtság és a deprimáltság nagy kísértés. De sokan próbáltak valamit alkotni, új ötleteket megvalósítani ezalatt az idő alatt, nemcsak a közösségi médiában, de ott is. Sokan tanultak ilyen vonatkozásban és ez érték lesz később is, de például vannak, akik könyvet írtak, vannak, akik olyan közösségi találkozásokat valósítottak meg, amit addig nem gondoltak volna, tehát azt hiszem, hogy ez is előrelépett. Aztán úgy tűnik, hogy jobban figyelünk a betegeinkre és a halottainkra, mert közelről érintett minket az esemény és a veszély. Papi temetést is jópárat végeztem, nem az aktív állományú papság soraiból. A mi egyházmegyénk aktív állományú pap Covidban egy halt meg, Snell György püspök úr. Nagyon megrázó eset volt, mert igen gyors lefolyású és súlyos változatát kapta ő meg a betegségnek, de betegek voltak a káplánjai is, de ők fiatalemberek és így átvészelték. Ellenben a nyugdíjasok közül azért többen haltak meg a Covidban nálunk is. Igyekeztünk nekik megadni a tisztességet, minden higiéniai szabályt és a nagyszámú gyülekezés tilalmát is betartva. Az is egy fontos dolog, hogy a kórházi betegellátást új módon szerveztük meg, hogy a fertőzéseket elkerülhessük. Ebben a budapesti kórházlelkészséget különös köszönet illeti, mert nagy hozzáértéssel és ugyanakkor önzetlenül és nagylelkűen végezték ezt a munkát. Olyat nem hallottam egy esetet sem, hogy egy azért kaptam volna meg a Covidot, mert betegeket látogatott. Nem arra gondolok, hogy csoda történt volna és őrajtuk nem fogott a fertőzés, hanem olyan jól volt megszervezve, hogy minden előírást megtartottak, a covidoshoz csak olyan ment, aki már maga átesett rajta. Tehát sikerült úgy megszervezni, hogy nem terjedt tovább ezáltal a betegség. Ezek értékes tapasztalatok, mint az is, hogy bizonyos világi munkatársak hogyan kapcsolódtak be ebben a nehéz időszakban a munkába.

Közben új ordináriust kapott a tábori lelkészség…

Igen, nagyon örülök annak, hogy új tábori püspököt szentelhettem. Persze egy kicsit ez is rendhagyó ünnepség volt a bazilikában, mert nem volt nyilvános a mise. Tehát gyakorlatilag egy viszonylag zártkörű ünneplés volt, de mégis azért a katonaság, a lelkészi kar szépen képviseltette magát. A püspöki karból is számosan jelen voltak, tehát azt hiszem, hogy a korlátozott körülmények ellenére is egy szép szertartás volt. Az új tábori püspök pedig az első, aki a hivatásos tábori lelkészek közül került kinevezésre. Tehát nem külsősként kapcsolódik be a munkába, hanem olyan ember, akinek több évtizedes tapasztalata van már, sőt vikáriusként már eddig is ő vezette a tábori lelkészi szolgálatunkat.

Bíboros úr, hálásan köszönöm a beszámolót.

 

                                                             

15 május 2021, 10:55