Hétköznapi szentmise az isteni gondoskodásról - P. Vértesaljai László jegyzete
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
„Tiszta volt az ég fölöttünk, ragyogtak a csillagok a friss hajnalon 1950. április tizenharmadikán. Ekkor jöttek értünk, az éjszaka sötétjében. Összetereltek bennünket, 33 jezsuita novíciust és a mesterünket. Épp csak felöltöztünk, máris indultunk a nyitott teherautón. Egyetlen, mondatlan kérdésünk volt: Merre is megyünk? Mert ha keletnek, akkor az Szibériát jelenti és akkor jaj nekünk. De a csillagok, azok a drága csillagok, vezettek bennünket – Nyugat felé! Fellélegeztünk és a rossz úton mi egyre csak zötykölődtünk. Elöl a pufajkás ávós, kezében Kalasnyikovval, az induláskor megmondta, aki beszél vagy szökni próbál: lelövi. A városon kívül, nyílt terepen haladtunk már, amikor novíciusmesterünk fejét mereven előretartva odalehelt két szót a tőle jobbra ülő novíciusának, majd öt perccel később ugyanezt tette balra is. Két szó, ami lassan, egy óra alatt körbeért a teherautó platóján ülő fiatalok körében. Mert mindenki továbblehelte a két szót”.
A mesterrel szemben ült Josef Kolacek cseh rendtársam, aki ma reggel, január 23-án elmesélte ezt nekünk a hetes szentmisén a házi kápolnánkban. „Latinul mondta a mesterünk a két szót” – folytatja, majd nagy levegőt vesz a páter, hogy egyáltalán folytatni tudja: „Deus providebit. Isten majd gondoskodik”.
A szentmise is folytatódik és egyre csak nézem a most 90 éves cseh jezsuita pátert. 1929-ben született, 1948-ban lépett be a Jézus Társaságába, a Prágai Tavasz előhírnökeként 1968. január 23-án, tehát éppen ma 51 éve szentelték pappá. Addig nézem a páter arcát, míg bennem a latin szó futuruma átfordul praeteritum imperfectumba. Jövő időből befejezetlen múltba. „Deus providebat”. A latin ragozás fontos, mert az „providebat” ige pontosan jelzi, hogy Deus, az Isten, aki 1950-ben gondoskodott, ma is folytatja gondviselői művét.
A mi feladatunk talán csak annyi, hogy alkalmas időben, igaz a legélőbb hittel, odaleheljük ezt a szót, jobbra-balra: Deus providebit. A többiről Ő gondoskodik...
