Szent II. János Pál pápa emlékezetes látogatása Kazahsztánban 2021 szeptemberében  Szent II. János Pál pápa emlékezetes látogatása Kazahsztánban 2021 szeptemberében  

Kazahsztán rövid története és a helyi katolikus egyház

Kazahsztán közel 19 millió lakosával a világ 9. legnagyobb területű országa. Nagy területe és viszonylag kevés lakosa miatt népsűrűsége az egyik legalacsonyabb a világon, mindössze 7 fő négyzetkilométerenként. Fővárosa Asztana, amelyet 2019-ben az elnökről Nur-Szultanra kereszteltek át. Az ország hivatalos nyelve a kazak és az orosz. A lakosság 63 százaléka kazak származású, 24 %-a orosz, 3 %-a üzbég, 2 %-a ukrán. Vallási megosztottsága: 70 százalék muzulmán, 26 százalék ortodox keresztény.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán  

Kazah Kánság az egykori Selyemúton

Kazahsztán a kőkor óta lakott: éghajlata és domborzata a nomád állattartás számára a legkedvezőbb. Szakemberek lehetségesnek tartják, hogy az itteni tágas sztyeppéken háziasították a lovat. Ősi városai hosszú ideig a keletet nyugattal összekötő Selyemút fontos megállóhelyei voltak. A 10. században a szeldzsuk török birodalom területe elérte egészen a mai Kazahsztán déli részét, majd a 13. században Dzsingisz kán birodalma alá tartozott és így tartósabb állam csak a 13. század eleji mongol hódítással keletkezett. A Mongol Birodalomban közigazgatási egységet szerveztek itt, ebből fejlődött ki a Kazah Kánság. Egy ideig orosz protektorátust kértek a kazakok, majd a 19. század közepétől kerültek orosz uralom alá. 1920-ban csatlakozott Kirgiz tagköztársaság  néven Szovjet-Oroszországhoz, majd nevét 1925-ben változtatták Kazah tagköztársaságra, mely egészen a Szovjetunió felbomlásáig így maradt 1991-ig. A függetlenség kikiáltása után csatlakozott Kazahsztán a FÁK-hoz.

Függetlenség - tekintélyelvű elnöki rendszerrel

Az ország államformája jelenleg köztársaság, kormányformájú elnöki rendszerrel. A függetlenség utáni első években jelentős reformokat hajtottak végre, de fennmaradt a szovjet típusú gazdaság és az egypártrendszer. Nurszultan Nazarbajev 1989-ben lett a Kazah Kommunista Párt feje, 1991-ben köztársasági elnökké választották. Jelentős lépéseket tett a piacgazdaság bevezetése érdekében. A fővárost 1997-ben átköltöztették és 1998 májusában átkeresztelték Asztanára, majd 2019-ben az elnökről a Nur-Szultan nevet kapta. Kazahsztán próbált jó kapcsolatot ápolni az USA-val és Oroszországgal is. 2000 óta jelentős gazdasági növekedés zajlott az országban. Nagy kőolaj-, földgáz-, ásványkincskészletet tártak fel. A demokrácia kialakítása azonban nem sikerült. Nazarbajev vezetése ugyan kezdetben visszafogott volt, idővel azonban egyre tekintélyelvűbb rendszert épített ki. Nurszultan Nazarbajev elnök 2019-ben váratlanul lemondott. Utóda és az ország második elnöke Kemeluli Tokajev, aki a 2019 júniusában tartott előrehozott elnökválasztáson a szavazatok 72 %-át nyerte el.

A katolikus egyház jelenléte Kazahsztánban  

Szent Lajos francia király 1253-ban küldött kazak földre ferences misszionáriusokat, hogy innét tovább indulva lépjenek kapcsolatba Mongóliával. 1278-ban III. Miklós pápa az egész közép ázsiai térséget ferences misszióvá nyilvánította . XXII. János pápa 1320 tájt még köszönő levelet írt a nagykánnak a keresztények iránti jóindulatáért, majd évszázadok csendje borult a helyi maroknyi katolikus keresztény létére. Orosz uralom alatt az ortodox egyház szervezete épült ki. Katolikusok csak a 20. század elején jelentek meg ismét, az első világháborúban sok katolikus hadifogoly érkezett, így például Kazahsztán északi részén Petropavloszk város 5000 fős katolikus közösséget számlált, akikhez később csatlakoztak a szovjet rezsimnek ide deportált katolikus üldözöttjei. Döntő fordulatot hozott  a függetlenség után 1992 októbere, amikor felvették a Szentszékkel a diplomácia kapcsolatokat, majd az 1998-as egyezmény, mely biztosította a katolikusok szabad vallásgyakorlatát. Legjelentősebb esemény 2001. szeptember 22-e és 25-e között II. János Pál pápa itteni apostoli látogatása volt, mely a „Szeressétek egymást!” mottó jegyében Kazahsztánt a „találkozás, a kapcsolat, az újdonság földjének” nevezte. 1986-ban a Szent II. János Pál pápa által elindított, a világ vallási vezetőinek Assisiben tartott első béke-találkozója nyomán, és a 2001-es szeptember 11-i merénylet fájdalmas tapasztalatát követően Nurszultan Nazarbajev elnök indította el a világvallások és hagyományos felekezetek vezetőinek 2003-ban az akkori Asztanában kezdeményezett  világkongresszusát, melynek újabb fordulójára érkezett most Ferenc pápa a közép-ázsiai országba.

             

13 szeptember 2022, 16:17