A napkeleti bölcsek gazdagsága az alázat - a pápa Úrangyala imája Vízkeresztkor
Horváth Hajnalka - Vatikán
A napkeleti bölcsek történetét ünnepeljük Vízkeresztkor, akik egy hosszú és fáradtságos útra vállalkoztak azért, hogy láthassák a zsidók királyát. Egy csillag vezette őket, amit követve ahelyett, hogy valami csodálatos dologra leltek volna, egy kisgyermeket találtak anyjával. Akár lázadozhattak is volna, hogy ekkora utat megtettek egy szegény kisgyermekért. Mégis, az ellenkezője történt és királyokként hódoltak előtte.
A napkeleti bölcsek alázattal térdre borultak és hódoltak a szegény kisded előtt
Mi is gondoljunk ezekre a gazdag, művelt és ismert bölcsekre - mondta Ferenc pápa. Ellentmondásos történetnek tűnhet az övék, hiszen alázatos gesztust tesznek magas rangjuk ellenére. Annak idején természetes dolog volt, hogy földre boruljanak a hatalommal rendelkezők előtt, de ugyanezt megtenni a betlehemi kisded előtt nem lehetett egyszerű, hiszen a kisgyermekben az istenség elrejtőzött és nem mutatott győzedelmes jeleket. Ez a történet Isten hatalmasságának befogadását mutatja be, amely a kicsinységben mutatkozik meg: ez a bölcsek történetének üzenete, akik térdre borulnak Isten logikája előtt és nem úgy fogadják be Őt, ahogyan elképzelték, hanem ahogyan megmutatkozott, vagyis kicsinyként és szegényként. Példájuk rávilágít arra, hogy hogyan lehetséges félretenni elképzelésinket és helyet biztosítani Istennek, amelyhez alázatra van szükség.
A bölcsek alázata, hogy szükségét érzik az üdvösségnek
Az Evangélium különös hangsúlyt fektet a királyok viselkedésére, vagyis, hogy leborulnak és hódolnak a kisded előtt. Ferenc pápa ennek kapcsán azt hangsúlyozta a híveknek, hogy bölcsek példát mutatnak arra, hogyan lehet befogadni alázattal azt, aki alázatosan mutatkozik meg előttünk. Ládáik, amelyeket megnyitnak a kisded előtt, szívük megnyitásának jelképei: gazdagságuk nem a hírnévben, a sikerben, hanem az alázatban abban mutatkozik meg, hogy szükségét érzik az üdvösségnek.
Ferenc pápa azt tanította, hogy mindaddig, amíg saját elképzeléseinkhez ragaszkodunk és dicsekedni próbálunk mások és Isten előtt, sosem leszünk képesek Vele igazából kapcsolatba kerülni. Ha fel tudunk hagyni azzal, hogy elegendőek vagyunk saját magunk számára és szívünkben kicsinnyé tudunk válni, akkor fel tudjuk fedezni Isten imádásának csodáját. Az imádás a szív alázatossága által valósulhat meg.
Kövessük a csillagot és sose álljunk meg!
Tegyük fel a kérdést: Hogyan állunk mi az alázatossággal? Teszünk azért, hogy nyitottak legyünk másokra és Istenre, vagy inkább csak magunkra gondolunk? Csak akkor imádkozunk, amikor szükségünk van valamire, vagy folytonosan? Ferenc pápa tanácsa így hangzott: „Kövessétek a csillagot a bölcsekhez hasonlóan, haladjatok az úton, sose álljatok meg és figyeljetek mindig a csillagra!”
A Szentatya az Úrangyala imádságát követően köszöntötte a keleti egyházakat, amelyek holnap ünneplik a karácsonyt, és békés ünnepet kívánt nekik. A Vízkereszt gyermekkor misszionárius ünnepe. Sok országban a gyermekek és fiatalok azért gyűjtenek és imádkoznak, hogy az Evangéliumot azokhoz is eljusson, akikhez eddig nem. A pápa a Vízkereszt hagyományát követő evangelizációs kezdeményezések támogatására buzdított, majd szép ünnepet kívánt mindenkinek.
