Emlékezés a 30 évvel ezelőtti częstochowai GMG-re – interjú Camillo Ruini bíborossal

Vertse Márta – Vatikán

Az időpont azért is emlékezetes a magyar hívek számára, mivel Karol Wojtyła pápa a hazájában megrendezett Ifjúsági Világtalálkozó befejezése után egyenesen Częstochowából érkezett meg a budapesti Ferihegyi repülőtérre augusztus 16-án, várva várt első, felejthetetlen magyarországi apostoli látogatására, amelyre a meghívás még a vasfüggöny leomlása előtt, 1988 augusztusában érkezett el hozzá a magyar helyi egyház részéről a kormánnyal egyetértésben.

Wlodzimierz Redzioch lengyel újságíró, Vatikán-szakértő a három évtizeddel ezelőtt megrendezett Ifjúsági Világtalálkozóra emlékezve interjút készített Camillo Ruini bíborossal, Szent II. János Pál egyik legközelebbi munkatársával. A beszélgetés az ACI Stampa (Agenzia Cattolica Italiana) olasz katolikus hírügynökség honlapján jelent meg augusztus 3-án.

Az Ifjúsági Világtalálkozók előzményeit felidézve a cikk emlékeztet rá, hogy Jézus Feltámadásának 1950. évfordulóján, 1983-84-ben Rómában Megváltásunk rendkívüli szentévét ünnepeltük. Virágvasárnap vigíliájára, április 14-re iktatták be a szentév eseményei közé az ifjúság nemzetközi jubileumát. Az alkalomból a világ minden részéből 300 ezer fiatal érkezett az Örök Városba. A találkozón II. János Pál pápa egy fakeresztet adott át a fiataloknak, mint „Jézus Urunk emberiség iránti szeretetének a jelképét”, ami azt hirdeti, hogy „csak a meghalt és feltámadt Krisztusban van üdvösségünk és megváltásunk”.

A következő évben az ENSZ meghirdette az Ifjúság Nemzetközi Évét. A pápa megragadta az alkalmat, hogy megismételje az előző év tapasztalatát, kezdeményezve egy újabb találkozót a fiatalokkal 1985. Virágvasárnapjára. Ekkor II. János Pál pápa hivatalosan is megalapította a „Fiatalok Világnapját”, amelyet minden évben a Húsvétot megelőző héten kell tartani. Az olasz rövidítés alapján GMG-ként ismert Ifjúsági Világtalálkozó szervezését a Világiak Pápai Tanácsára bízta és ebből a célból a tanácson belül megalapították az „ifjúsági szekciót”. Az első Ifjúsági Világtalálkozó Rómában zajlott a Szent Péter téren 1986. március 23-án, Virágvasárnap a következő jelmondattal: „Legyetek mindig készen, hogy tanúságot tegyetek a bennetek lévő reményről”.

Camillo Ruini bíboros, mint a szent pápa közeli munkatársa, egyben az Ifjúsági Világtalálkozók kezdeményezésének egyik tanúja részt vett mind a fiatalok nemzetközi jubileumán, mind pedig a fiatalok és a pápa találkozóján 1985 Virágvasárnapján. „Nagy lelkesedéssel tapasztaltam, hogy mennyire szívügye ez a pápának. Biztos voltam benne tehát, hogy az ifjúság továbbra is nagy szerepet tölt be II. János Pál lelkipásztori programjában, bár még nem láthattam előre, hogy a következő évben megalapítja a GMG-t” – emlékezik az interjúban Ruini bíboros.

Santiago de Compostela a keresztény Európa egységének a jelképe

Az első, Rómában megrendezett találkozó után az Ifjúsági Világnapokat a továbbiakban nagyon jelentős helyeken tartották, amelyeket II. János Pál pápa választott ki. A második találkozót 1987 áprilisában Buenos Aires-ben, Argentínában, a „remény földrészén” rendezték meg, a harmadikat pedig 1989-ben, három hónappal a Berlini Fal összeomlása előtt, Spanyolországban, Santiago de Compostelában, mivel a santiagói zarándoklatok földrészünk egységét jelképezik – idézi fel a cikk, majd a lengyel újságíró a következő kérdést teszi fel Ruini bíborosnak: „Ön szerint milyen üzenetet akart átadni a pápa a világ összes fiataljának ezeken a gondosan kiválasztott helyeken?”.

A bíboros szerint az egyik üzenet minden bizonnyal az egyetemességre vonatkozott: mivel az Ifjúsági Világtalálkozóra a világ minden fiatalja meghívást kapott, így ezeket az ifjúsági világnapokat mindenütt megünnepelték a különböző földrészeken, az egyes nemzetekben. Santiago például, amely a keresztény Európa egységének nagy jelentőségű helye, a pápa ezt az egységet akarta ismét megerősíteni.

Az 1991-es GMG már a vasfüggöny nélküli Európában zajlott – folytatódik a visszaemlékezés. Ezért tehát II. János Pál pápa az egész világ fiataljait meghívhatta egy volt kommunista országba, hazája vallási szívébe, Częstochowába, ahol mintegy másfél millió személy gyűlt össze. „Ez az első alkalom, hogy Kelet-Európából ilyen nagy számban vesznek részt a fiatalok” – mondta a pápa, majd hozzátette: „Hogy ne ismernénk fel ebben a Szentlélek nagy ajándékát?” Mi volt a jelentősége az egyház és a világ számára ennek a częstochowai találkozónak? – hangzott a következő kérdés.

Ruini bíboros válaszában felsorolta az esemény számos nagy horderejű jelentőségét. Mindenekelőtt nagy tiszteletadás volt Lengyelország számára, elismerve döntő szerepét, amelyet az Európát kettéosztó vasfüggöny lehullásában játszott. Egyben magához ölelte egész Kelet-Európát és ifjúságát, amely első alkalommal vehetett részt ilyen nagy számban az Ifjúsági Világtalálkozón. Ne feledjük el továbbá jelentőségét a Mária-tisztelet szempontjából. A találkozó a częstochowai Mária kegyhelyen zajlott, amely Lengyelország Szűz Máriához fűződő kapcsolatának a középpontja, szíve. Azokban a napokban én is sok órát töltöttem a kegyhelyen, amely mindig zsúfolásig tele volt – emlékezik vissza Ruini bíboros: felejthetetlen élmény maradt számomra a lengyelek Mária-tisztelete.

Camillo Ruini bíboros 1991-ben már az Olasz Püspöki Konferencia elnöki tisztségét töltötte be. Arra a kérdésre, hogy az olasz helyi egyház milyen szinten vett részt a częstochowai Ifjúsági Világtalálkozón, a következőket válaszolta:

„Mint olasz helyi egyház megszerveztük fiataljaink nagyszámú részvételét: több tízezren jöttek el Częstochowába. Továbbá mi viseltük a GMG költségeinek egy részét. Amikor előzetes bejelentés nélkül százezer mindent nélkülöző orosz fiatal megérkezett a kegyhelyre, mi biztosítottuk számára az élelmet”. Felidézve a szent pápa hazájában megrendezett negyedik Ifjúsági Világtalálkozóra vonatkozó személyes emlékeit, a februárban 90. életévét betöltött Camillo Ruini bíboros így folytatta:

A częstochowai GMG napjai kegyelmi időszakot jelentettek

„Egy hetet töltöttem Częstochowában és úgy emlékszem ezekre a napokra, mint életem egyik legszebb idejére. Órákat töltöttem a kegyhelyen, de természetesen sok időt szenteltem az olasz fiatalokkal való találkozásnak is, különös tekintettel a rómaiakra, akik néhány ezren voltak. Lelkesedésük ragályos volt. A legintenzívebb élményt a II. János Pállal való imavirrasztás jelentette: eléggé közel voltam a pápához, aki előtt fiatal fiúk és lányok, lengyelek és más nemzetiségűek végtelen tömege gyűlt össze. A jelenet másnap reggel is megismétlődött, amikor a pápával koncelebráltuk a szentmisét, amely lezárta a GMG-t. Összefoglalva benyomásaimat: kegyelmi napokat éltem át, amelyek során megízleltük Isten jelenlétét, az egyház erejét és ifjúságát”.

Az első, római GMG óta 35 év telt el, a częstochowai 30 évvel ezelőtt volt. Az azt követő években II. János Pál tovább folytatta az Ifjúsági Világnapok hagyományát, fiatalok millióival találkozott. Mondhatjuk, hogy hívők két nemzedéke ezeken az ifjúsági találkozókon részesült spirituális kiképzésben. Mit jelentenek ezek a találkozók az egyház közelmúltjának történetében?

Ruini bíboros, az Olasz Püspöki Konferencia 1991-2007 közötti elnöke a kérdésre válaszolva megállapította, hogy az Ifjúsági Világtalálkozók rendkívüli mértékben hozzájárultak nagyon sok fiatal képzéséhez. Ők alkották a legfőbb választ arra, ami ma talán a legsúlyosabb problémája az egyháznak: a fiatalok eltávolodnak a hittől Ezért szükség van rá, hogy folytatódjanak továbbra is a világnapok és visszanyerjék eredeti lendületüket. Mindazok, akik az ifjúságpasztorációval foglalkoznak, legyenek ennek tudatában és elkötelezetten haladjanak közös cél felé.

Az elmúlt években a fiatalokat megcélozták a keresztényellenes ideológiák, amelyek ki akarják irtani szívükből a hitet és el akarják őket távolítani Krisztus egyházától. Ön szerint az egyháznak hogyan kellene irányítania az ifjúságpasztorációt a mai világban, amelyet a relativizmus, a hedonizmus, az individualizmus és a politikailag korrekt diktatúrája ural? – hangzott az utolsó kérdés.

Jézus Krisztus álljon a középpontban, őt kell bemutatni a fiataloknak, emberségének és istenségének teljességében. Világosan hirdetni kell, hogy csak Őbenne van üdvösség ma is, mint a kereszténység kezdeteiben. A fiataloknak Jézus Krisztushoz kell hasonlóvá válniuk, belőle kell táplálkozniuk, érte kell lelkesedniük, belőle és érte kell élniük: ez érvényes a fiatalok és minden keresztény számára. Az egyház feladata, hogy segítse a fiatalokat ezen az úton annak tudatában, hogy maga az Úr az a Szentlélekkel, aki minden fiatal fiú és lány lelkében működik, hogy gyökeret verjen szívükben, értelmükben és életükben. Nagy munka vár tehát ránk, amely imából és tanúságtételből áll, de alkotó része a társadalmi tudat és a kultúra is: ehhez a munkához nagy bizalommal kell hozzáállnunk, azzal a bizalommal, amely Istenen alapul, jóval megelőzve saját erőinket – szögezte le Camillo Ruini bíboros, Wlodzimierz Redzioch lengyel újságírónak adott interjújában, amely az ACI Stampa olasz katolikus hírügynökség portálján jelent meg.