A pápa fogadta a grúz elnököt: igazságosság és humanitárius kérdések

Gedő Ágnes – Vatikán

A Szentszék és Grúzia közötti jó kapcsolatok különösen a kulturális, tudományos és nevelési együttműködésben nyilvánulnak meg. A felek elégedettségüknek adtak hangot a katolikus egyház grúziai működése kapcsán. Megbeszélték a regionális és nemzetközi témákat, azon belül is hangsúlyosan a humanitárius kérdéseket. Megállapították, hogy fontos az igazságosság és a társadalmi összhang előmozdítása.

Ferenc pápa 2016-ban kereste föl Grúziát

A pápa 5 évvel ezelőtt apostoli látogatást tett Grúziában és Azerbajdzsánban.  Látogatása elsősorban ökumenikus, illetve vallásközi jellege volt, valamint a népek közötti megbékélést és kiengesztelődést szolgálta.

A katolikus egyház Grúziában      

1993-ban jött létre a latin szertartású apostoli adminisztratúra a 90 százalékban ortodox keresztény hitű Grúziában, ahol a közel tízmilliós lakosság mintegy két és fél százaléka katolikus, hozzávetőlegesen kétszázötvenezer lélek, bár igaz, hogy ők rítus szerint latin, örmény és asszír-káld szertartású katolikusok. Az üldöztetés idején hitüket a börtönbe vetett papok hiánya miatt leginkább a nagyszülők hite, a népi vallásosság értékei, énekek imádságok ápolták és őrizték. 1999-ben szentelték fel a szovjet diktatúra alatt lerombolt katolikus székesegyházat a főváros Tbilisziben. A hitélet a szórvány jelleg miatt kicsi közösségekre épül, melyek elevenen működnek, erősen támaszkodva a világiak szolgálatára. A katolikus egyház az oktatás-nevelés, a karitatív szolgálat és az erkölcsi-társadalmi értékvédés terén nyújtja a legtöbbet a grúz nemzet számára.

2010-ben indult a főváros katolikus egyeteme, négy fakultással, ahol a teológiai és jogi képzés mellett a turizmus is külön oktatási ág, hiszen egyre többen keresik fel Grúziát, természeti kincsei és gazdag műemlékvilága miatt. Sok a tennivaló az ökumenikus úton, mert a helyi grúz ortodox egyház a szenvedéssel teli története során örökké védekezni kényszerült és még most is működik ez a beidegződés, például tiltja az ortodox-katolikus vegyesházasságot. II. János Pál pápa – amikor 1999-ben Indiában járt az Ázsia püspöki szinódus után a posztszinodális buzdítás közzétételére – visszatérőben Grúziában megállt és találkozott a különféle keresztény egyházakkal és rítusokkal. Azóta elindult a párbeszéd és az óvatos közeledés, például az ország morális életének egészét érintő olyan kérdésekben, mint a bioetika kihívásai, a család társadalmi szerepe és a gender-elmélet.

Örmény és káld rítusú katolikus közösség

A grúziai örmények többsége katolikus és az 1829-30-as ottomán-orosz háború idején menekültek el a törökök elől, mintegy 14 ezer család, körülbelül százezer lélek. Öt városban és 25 faluban élnek, közel egymáshoz egy közösséget alkotva, és többnyire saját kápolnájukban tartják szertartásaikat. Az asszír és káld katolikusok története még viszontagságosabb. Ősi hazájukból elüldözték őket és szó szerint földönfutókká lettek. Helyzetük akkor rendeződött végleg, amikor az immáron szabad Grúziában II. János Pál pápa kérésére létrejött 1995-ben az asszír-káld adminisztratúra, I. Raphael Bidawid káld pátriárka beleegyezésével