Boldoggá-avatás Caracasban - korlátozásokkal  Boldoggá-avatás Caracasban - korlátozásokkal  

Ferenc pápa videóüzenete José Cisneros boldoggá-avatására: az egyetemes szolgálat embere

Április 30-án pénteken Venezuela fővárosában, Caracasban Aldo Giordano érsek, apostoli nuncius – Ferenc pápa megbízásából – boldoggá avatta José Gregorio Hernández Cisnerost. Az 1919-ben elhunyt venezuelai orvos egész élete és szolgálata nagyszerű és máig bátorító példája az önzetlen felebaráti szeretetnek. Ferenc pápa videóüzenettel köszöntötte a boldoggá-avatás eseményét, melyben személyes hangon szólt az „egyetemes szolgálat nagyszerű emberéről”, továbbá kifejezte vágyát, hogy amint a körülmények engedik, szeretné meglátogatni a szeretett országot.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

Tudom, milyen nagy lelkesedéssel vártátok évek óta, hogy az egyház megerősítse azt, amit ti már szilárdan hittetek, vagyis, hogy a nép orvosa az Isten mellett van és a coromotói Miasszonyunkkal együtt közbenjár a honfitársaiért és mindnyájunkért – kezdte üzenetét a Szentatya. Megvallom nektek – folytatta –, hogy itt a Vatikánban soha nem találkoztam olyan venezuelaival, aki a beszélgetés közepén meg ne kérdezte volna tőlem, hogy mikor lesz Gregorio boldoggá-avatása. Mert a szívükben hordozták őt. És íme, megvalósult a vágyuk! José Gregorio orvos úgy mutatkozik meg a keresztények és minden jóakaratú ember előtt, mint a Krisztus-hívő tanítványok példája, aki életének szabályává tette az evangéliumot, kereste a saját hivatását, megtartotta a parancsokat, naponta szentmisén vett részt, időt szentelt az imádságra, hitt az örök életben. Személyes jóindulat, alázatos élet a hivatása gyakorlásában is, érzékeny figyelem a szenvedés iránt, a tudás, a kutatás, az egészség szolgálata jellemezte őt. Az életszentség példája volt az élet védelmében a történelem kihívásaival szemben, de főként a felebarát iránt szeretet irgalmas szamaritánusaként senkit nem rekesztett ki: az egyetemes szolgálat ember volt.

A lábmosás: Befogadjuk egymást, egymást egyenlőnek tekintjük, kizárás nélkül

Ferenc pápa az új boldog legkiemelkedőbb vonásaként említette, hogy személyisége túllépett önmagán és a polgárok szolgálatára állt. Ez a szolgálat Krisztus utolsó vacsorai példáját követte, aki mindenki iránti szeretetből megmosta tanítványai lábát, még Júdásét is, aki pedig elárulta őt. Jézus soha senkin nem állt bosszút, mindenkit szeretett és ebben a légkörben hagyta rájuk a parancsolatát: Mossátok meg ti is egymás lábát! A pápa kiemelte az „egymás” szó jelentőségét, mely nemcsak a mások iránti aktív szolgálatot jelenti, hanem azt az alázatot, mely hagyja, hogy mások megmossák a mi lábunkat is. De mit is jelent – kérdezte a pápa – ez a lábmosás éppen a boldoggá-avatás ünnepén? Például azt, hogy befogadjuk egymást, egymást egyenlőnek tekintjük, és senkit nem vetünk meg. Készségesen szolgáljuk egymást és hagyjuk, hogy mások is szolgáljanak minket. Másik példaként említette a pápa a megbocsátás gyakorlását. A lábmosás végső értelemben azt jelenti, hogy szeretjük egymást.

Az új Boldog tanítása szolgálat, meghallgatás, megbocsátás és annak elfogadása                                 

Szükségünk van egymásra, nem gondolhatjuk, hogy a másik nem szorul segítségre, mivel függetlenek vagyunk. De ez nem így van! – szögezte le a pápa. Egymás segítségére és a kölcsönös megbocsátásra szorulunk. Idézte Jézus szép mondását: „Aki közületek bűn nélkül való, vesse rá az első követ” (Jn 8,7), mert hiszen kinek ne lenne a bensőjében valami, ami a másikat vádolná. Néha a családban vagy a társadalomban másokat vádoló csoporttá válunk. De ez nem az az út, amit a Boldog nekünk tanított, mert az ő tanítása a szolgálat, a meghallgatás, a megbocsátás és a megbocsátás elfogadásának az útja.

Ferenc pápa mellettük áll a „pandémiás” szertartáson

Videóüzenete második részében Ferenc pápa Venezuela konkrét helyzetére tekintett, melyet éppúgy sújt a világjárvány, mint a világ többi országát. A pápa tudatában van nehéz helyzetüknek, a sok halottnak, a vírustól fertőzött megannyi betegnek és a helyzet bizonytalanságának. Ez a pandémia most egybeesik a boldoggá-avatás napjával, mely így az egészségügyi biztonság szempontjából lecsökkenti a résztvevők számát, hiszen nem lehet kimenni az utcára ünnepelni, mert a járvány veszélyes. Ezért a pápa elkíséri őket ezen a „pandémiás” szertartáson. Szem előtt tartja azokat is, akik elhagyták az országot jobb életkörülmények reményével, azokat is, akiket megfosztottak szabadságuktól és akiknek a legelemibb szükségletek hiányoznak. Ti mindnyájan az új Boldog polgártársai vagytok, egyenlő jogokkal.  A pápa szeretettel áll mellettük, mert jól ismeri a szenvedésüket, de a hitüket és a venezuelai nép reménységét is.  

A kinyújtott kéz jó társadalmi befektetés                   

Doktor Hernández boldoggá-avatása különleges áldás Venezuela számára és megtérésre szólít fel az egymás iránti nagyobb szolidaritás jegyében, hogy együtt adhassanak közös választ a közjó érdekében, ami nagyon szükséges az ország újjáéledéséhez, a világjárvány után az újjászületéshez a kiengesztelődés lelkületével. Ezt a kegyelmet kérni kell, a kiengesztelődés lelkületét, mert mindig adódnak problémák a családban, a városokban és az egész társadalomban. Vannak, akik rossz szemmel nézik a másikat és ezért mindig szükség van a megbékélésre, a kinyújtott kézre! A kinyújtott kéz pedig jó társadalmi befektetés.                    

Törekedjenek a nemzeti egységre!

Ferenc pápa e nehézségek kapcsán arra kérte őket, hogy kövessék az annyira szeretett és tisztelt José Gregorio doktor példáját, aki mindig önzetlenül szolgált másokat.  

Őszintén hiszi, hogy a nemzeti egységnek ez a pillanata, a nép orvosának alakja körül, Venezuela számára egy különleges pillanatot jelent, és azt igényli, hogy haladjon tovább előre, tegyen konkrét lépéseket az egység érdekében, anélkül, hogy elcsüggedne. Legyenek egymásnak egyenrangú testvérei, ismerjék fel egymást ugyanazon haza gyermekeiként. Legyen elég alázatuk szolgálni és megbocsátani és mindezt elfogadni másoktól. Ismét utalt a pápa az „egymás” szóra, mely nemcsak úgy érvényes, hogy egyik a másoknak segít, hanem fordítva is, hogy mások az egynek – miként ezt egy idős nénitől hallotta. A pápa az Istenhez fohászkodik Venezuela népének egymás közötti megbékéléséért és békéért. Kifejezte vágyát, hogy szeretne elmenni hozzájuk és meglátogatni őket. Ehhez adjanak az állami intézmények biztonságot és bizalmat mindenkinek, hogy e gyönyörű föld lakosai mindig megtalálják az emberi fejlődés és együttélés lehetőségeit.

Végezetül mindenki közreműködését kérte a hatékony egység elérése érdekében: az ország vezetői, a szakszervezetek, a tudósok, politikusok, a hívő emberek, a diákok közös összefogása szükséges mindehhez. Idézte a közismert mondást: Vagy megmenekülünk mindnyájan, vagy senki nem menekül meg. Venezuela törekedjen a nemzeti egységre! A pápa imádkozik, hogy együttesen tudják helyreállítani azt a Venezuelát, ahol mindenki tudja, van helye neki, ahol mindenki saját jövőjére lelhet. Befejezésül Ferenc pápa videó-üzenetében arra kérte az Urat, hogy semmilyen külső beavatkozás ne akadályozza meg az országot abban, hogy a nemzeti egység útját járja, majd a caromotói Szűzanya pártfogását kérte a most boldoggá-avatott José Gregorio Hernández Cisneron közbenjárásával együtt.

 

30 április 2021, 18:18