Ferenc pápa útja Irakba: Újra indulni Ábrahámtól, hogy egymást testvérnek ismerjük

Andrea Tornielli / Vértesaljai László – Vatikán

Az iraki keresztények 22 éve a pápát várták. 1999-ben Szent II. János Pál pápa rövid látogatást tervezett, hogy a káldeai Úr városa legyen az üdvözítés helyein tett zarándoklatának első állomása. Ábrahámtól akart indulni, aki a zsidók, a keresztények és a muzulmánok közös atyja. Sokan le akarták beszélni, mondván, hogy látogatása politikailag megerősítené az Öböl-háború után még hatalmon lévő Szaddám Huszeint. Ám a pápa kitartott szándék mellett és csak az iraki elnök kifejezett ellenkezése tette lehetetlenné az útját.     

II. János Pál pápa elmaradt látogatása nyitott seb maradt                 

Irak 1999-ben még az Irán ellen kezdett első háború (1980-1988), a Kuwait lerohanása miatt bevezetett szankciók és az első Öböl-háború következményei miatt nem tudott talpra állni. A keresztények létszáma akkor háromszor nagyobb volt a mostaninál, akik számára II. János Pál pápa elmaradt látogatása nyitott seb maradt. II. János Pál pápa nyíltan fölemelte szavát a 2003-as villámháború ellen, mely megdöntötte Szaddám Huszein kormányát. Március 6-án a déli Úrangyala ima során így szólt: „Én ahhoz a nemzedékhez tartozom, mely átélte és túlélte a II. világháborút. Kötelességem elmondani minden fiatalnak, és akik fiatalabbak nálam, akiknek nincs ilyen tapasztalatuk: ’Soha többé háborút!’, ahogy VI. Pál pápa mondta az ENSZ-ben. Tegyünk meg minden lehetséges dolgot ezért!”

A küzdelmek árát a védtelen polgári lakosság fizette meg

II. János Pál pápát akkor „azok a fiatalok”, akik a háborút csinálták, nem hallgatták meg, de képtelenek voltak békét teremteni. Irakot aztán a terrorizmus sújtotta merényletekkel és bombákkal. Az ország társadalmi szövete szétszakadt, 2014-ben színre lépett az úgynevezett Iszlám Állam. Újból pusztítás, üldöztetés, erőszak a térség hatalmai és az iraki földön harcoló nemzetközi erők között. A küzdelmek árát a védtelen polgári lakosság fizette meg, a maga etnikai és vallási sokféleségében.

A mai keresztények Ferenc pápa látogatását várják

A kül- és belháborús konfliktusok során keresztények százezrei kényszerültek arra, hogy elhagyják otthonaikat és külföldön keressenek menedéket. Az első evangelizálás földjén, ahol az egyház eredete az apostoli időkre nyúlik vissza, a mai keresztények Ferenc pápa látogatását várják, aki már régóta bejelentette szándékát, hogy Irakba látogasson az ottaniak megerősítésére. A pápa azt az egyetlen „geopolitikai célt” követi, hogy kinyilvánítsa közelségét a szenvedők iránt személyes jelenlétével, a kiengesztelődés, az újjáépítés és a béke folyamataival.  

A látogatás alkalom a közös imádságra más vallások híveivel

Éppen ezért, a világjárvány és a biztonsági kockázatok, a közeli merényletek ellenére Ferenc pápa mindig napirenden tartotta ezt a találkozást és eltökélt abban, hogy ne okozzon csalódást a látogatására váró irakiakban. A Covid-19 miatt több mint egy éve lehetetlenné tett utazások miatt, most az első zarándokútja éppen Úr városába vezet, ahonnét egykor Ábrahám pátriárka elindult. A látogatás alkalom a közös imádságra más vallások híveivel, főként a muzulmánokkal, hogy megtalálják a testvéri együttélés értelmét, és így újra szőhessék a társadalom szövetét a Közel-Keleten - írja vezércikkében Andrea Tornielli, a Vatican News főszerkesztője.