Az Áldások termében fogadta a pápa a diplomáciai testületet  Az Áldások termében fogadta a pápa a diplomáciai testületet  

Ferenc pápa a diplomáciai testülethez: a testvériség a válság és megosztottság gyógyszere

Február 8-án délelőtt fogadta Ferenc pápa az Áldások termében a Szentszékhez akkreditált nagykövetségek diplomáciai testületét. Hozzájuk intézett beszédében a világjárvány egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményeit, a környezetszennyezés problémáit, valamint a világ számos térségének politikai válságait tekintette át. A pápa az idei évben mindenekelőtt Mianmar, Szíria, Jemen és a Szentföld békéjét sürgette.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán              

A pandémia volt a pápa beszédének vezérfonala, melynek legyőzéséhez a testvériség és a remény két kulcsfogalmát jelölte meg. „Az elmúlt év félelemmel, elcsüggedéssel, reménytelenséggel volt terhes, mely csak tovább növelte az emberek közötti távolságvételt, a kölcsönös gyanakvást és az államok közötti akadályokat, és ami tovább súlyosbította a már meglévő környezeti és világélelmezési válságot. Az egészségügyi válság kapcsán leszögezte „az emberi élet értékét a fogantatástól kezdve a természetes halálig”. Az „élet védelme annak minden szakaszában elengedhetetlen kötelesség”. Éppúgy „fontos mindenki, főként a szegények és peremre szorultak egészségügyi ellátásának a biztosítása”, „szemközt a profit logikájával”. Ennek jegyében arra buzdította a pápa az egyes államok vezetőit, hogy „mindenkinek egyenlő és méltó módon biztosítsák a védőoltáshoz való hozzájutás lehetőségét”. A környezeti válság kapcsán a pápa megállapította, hogy a „halogató tétlenség miatt már kézzel tapintható annak súlyosbodása, megoldásához pedig hosszú távú cselekvésre és nemzetközi összefogásra van szükség”.      

A gazdaság új kopernikuszi fordulatára van szükség

Ferenc pápa külön figyelmet szentelt Afrika problémái iránt, „Burkina Faso, Mali, Niger és főként Dél-Szudán vonatkozásában”, ahol milliók, „sokszor főként gyermekek szenvednek étel és ivóvíz hiányában”, miközben a „humanitárius akciók célba érkezését hátráltatják”. A pápa a különféle válságok okainak elemzésében megkülönböztetett figyelmet szentelt a gazdaság szerepének. A gazdasági válság kezeléséhez annak „új kopernikuszi fordulatára van szükség”, mely a gazdaságot az ember szolgálatába állítja. „Támogatni kell a kis- és középvállalkozásokat és a munkahelyeket, a kizsákmányolás és az emberek leselejtezésének az elkerülésére”. A gazdasági válság keserű következményei közt említette meg a pápa a „fekete- és kényszermunka, a prostitúció és a sokféle gazdasági bűnözés jelenségeit, amihez kapcsolódnak a kiberbűnözés és a pedofília csapásai”.                    

Humanitárius akciók biztosítása

A számos helyi válság megsegítésére induló „humanitárius segélyek gyakran a határok lezárása miatt nem érkeznek meg”, főként Afrika szubszaharai térségében. Külön kitért a pápa „Jemen és Szíria súlyos helyzetére, ahol a lakosság nagy részét érinti az élelem hiánya”. A szankciókat a pápa nem tekinti a válságkezelés hatékony eszközének és ezért azok enyhítését kérte. A „migránsok száma tovább növekedett az elmúlt évben, némely útvonaluk kifejezetten veszélyessé vált és közülük mind többen kerülnek gyűjtőtáborokba”. Ferenc pápa „bíztatta az Európai Uniót az új migráns-egyezmény megteremtésére”, valamint olyan „politikai elkötelezettségre, mely megsemmisíti az igazságtalanság okait”.

Megbékélést a világ válságzónáiban

Hangsúlyosan kitért Ferenc pápa Mianmar helyzetére, ahol az államcsíny miatt megszakadt az ország haladása a demokrácia felé. Erélyesen kérte a bebörtönzött politikai vezetők szabadon bocsátását és a párbeszéd azonnali megkezdését. Bátorító jelnek nevezte viszont a pápa a Tömegpusztító fegyverek betiltásáról szóló megegyezések reménnyel várt hatályba lépését. Világszerte nő az igény a béke megteremtésére, ami kapcsán a pápa így fogalmazott: „Mennyire szeretném, hogy 2021 lenne az az év, melyben véget lehetne vetni a szíriai konfliktusnak, mely már tíz éve elkezdődött”. Szót emelt a pápa a Szentföld, Libanon, Líbia, a Közép-afrikai Köztársaság, Latin-Amerika, a koreai félsziget, Dél-Kaukázus térsége békéjéért.

Ferenc pápa a Szentszékhez akkreditált nagykövetségek diplomáciai testületéhez intézett beszédében végül kitért még a világban tapasztalható nevelési katasztrófára, melyet egy új nevelési egyezmény létrehozásával lehetne orvosolni.

A Szentszék diplomáciai kapcsolatairól

A Szentszék jelenleg a világ 183 országával tart fenn diplomáciai kapcsolatot. Ehhez társulnak még az Európai Unió és a Szuverén Máltai Lovagrend kölcsönös képviseletei. 88 nagykövetség kancellária szintjén áll kapcsolatban a Szentszékkel. Ezentúl az Arab Államok Ligája és az ENSZ menekültügyi főbiztossága is hivatalt működtet Rómában a Szentszékkel kapcsolatos közös ügyek gondozására. Az elmúlt év októberében Ausztria és a Szentszék aláírta a hetedik kiegészítő megegyezést, míg tavaly ratifikálta a Szentszék és a Kongói Demokratikus Köztársaság a keret-megegyezést, Burkina Fasóval pedig  megállapodás született a katolikus egyház jogi helyzetéről. Júliusban írta alá a Szentszék a montreali klíma protokoll Kigali szabályozását, amihez már 2008-ban társult. Végül a Szentszék múlt év október 22-én újabb két évre meghosszabbította a Kínai Népköztársasággal kötött ideiglenes egyezményt a püspökök kinevezéséről.

   

08 február 2021, 15:43