Ferenc pápa elmélkedése a Miatyánk imáról: Péter és András testvérisége örökségében
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A keresztények közös imádságáról, a Miatyánkról elmélkedett Ferenc pápa az ortodox székesegyházban a román ortodox egyházi vezetők és a hívek jelenlétében. Szent Péter és András apostolok példáját elemezte először: Amikor Jézus meghívta őket, otthagyták a hálóikat, hogy együtt legyenek az Úr emberhalászai. A valódi hivatás nem teljes a testvér nélkül. Ma együtt emeljük fel őket, egymás mellett, hogy együtt vessék ki a hálót az ország szívéből a Miatyánk közös imádságát. Ebben benne rejlik a közös identitásunk, hiszen az Atya szó mellől nem hiányozhat, hogy ő „miénk”.
Segítsenek ebben bennünket a mennyekben lakó testvéreink
Te, aki a mennyekben vagy – fordult a pápa elmélkedésében a mennyei Atyához –, azt az egyetértést kérjük tőled, amit itt a földön nem tudtunk megőrizni. Segítsenek ebben bennünket a mennyekben lakó testvéreink. Velük együtt kérjük neved megszentelését, melyet minden érdek fölé szeretnénk emelni. A te neved mozgasson bennünket a szeretet gyakorlásában és először mindig tudjunk Téged dicsérni. Urunk, országodra várva élünk itt ebben a világban, melynek dinamikája nem segíti annak eljövetelét. A pénz, a hatalom, az egyéni érdek, a fékezhetetlen fogyasztás mind útjában áll, ezért segíts bennünket, hogy le tudjunk mondani mindezekről.
Legyen meg az Isten akarata mindenki üdvösségére
Legyen meg az Isten akarata mindenki üdvösségére! Tágítsd ki a horizontunkat, hogy ne szorítsuk korlátaink közé üdvözítő akaratod irgalmasságát, mely mindenkit át akar ölelni! Küldd el nekünk Szentlelkedet, a bátorság és az öröm szerzőjét, hogy bátran hirdessük az evangélium örömhírét!
Add meg nekünk keresztény identitásunk közös gyökerének kenyerét
Minden nap kérjük tőled a mindennapi kenyeret, melytől egymást szeretett testvérnek érezzük, s kérjük a szolgálat kenyerét, melyet megtörünk. De add meg nekünk az emlékezet kenyerét is, hogy megerősítsük keresztény identitásunk közös gyökerét, melyek nélkülözhetetlen gyökerek a mai emberiség számára, mely sokszor gyökértelennek érzi magát megannyi likvid, folyékony helyzettel szemben.
A testvérben arra a támaszra leljünk, melyet Te állítottál mellénk
Bocsásd meg a vétkeinket és adj nekünk bátorságot, hogy bocsánatot kérjünk másoktól a vétkeinkért. Fordítsunk hátat a múltunknak, hogy átölelhessük a jelent. Ne engedjünk a félelemnek, a nyitásban ne lássunk veszélyt, legyen erőnk megbocsátva együtt járni. Amikor pedig a szívünk ajtajánál heverészik a gonosz és önmagunkba akar zárni, akkor segíts bennünket, hogy a testvérben arra a támaszra leljünk, melyet te állítottál mellénk, hogy veled együtt járjunk és együtt mondjuk: Miatyánk! – zárta lelki elmélkedését Ferenc pápa a bukaresti ortodox székesegyházban.