A Szentatya a Pápai Életvédő Akadémia közgyűléséhez: nem a manipulációra

Somogyi Viktória /Cecilia Seppia – Vatikán

Ferenc pápa hétfőn a közgyűlés nyitó napján fogadta a tanácskozás résztvevőit. Beszédében kérte, hogy az emberi jogok jelentsék az egyetemes etika kutatásának alapját. A technológia álljon az ember és a közjó szolgálatában, valamint mozdítsa elő és védelmezze az életet. A pápa rámutatott a mai világot jellemző drámai ellentmondásra: egyrészt az emberiség rendelkezik azzal a tudományos és technikai képességgel, hogy egységes jólétet teremtsen, másrészt viszont a konfliktusok elmérgesedését és az egyenlőtlenség mértéktelen növekedését éli meg, amelyek veszélyeztetik az emberi család egységét és jövőjét.

Ne essünk bele a készülékek logikájába

Ferenc pápa utalt a gépek jelenlegi helyzetére: egyrészt korábban elképzelhetetlennek tűnő problémák megoldására képesek, ugyanakkor a korábbiaknál alattomosabb veszélyek kerültek felszínre velük kapcsolatban. A pápa e nehézségek láttán ismét a személyre és arra helyezte a hangsúlyt, hogy olyan technokrata rendszerre van szükség, amely eltávolodik a hatékonyság egyedüli kritériumától. Fontos, hogy a tény, hogy meg tudunk valamit tenni ne homályosítsa el azt, hogy ki és kinek teszi azt. A Szentatya felhívta a figyelmet a technika mai fejlődésének egy veszélyére: ahelyett, hogy átadnánk az emberi életnek azokat az eszközöket, amelyekkel jobban gondoskodhatunk róla, felmerül a kockázat, hogy az életet adjuk át a készülékek logikájának, amelyek majd döntenek az élet értékéről. Ez a visszájára fordulás vészterhes következményekhez vezet: a gépek nem állnak meg ott, hogy magukat irányítsák, hanem az embert fogják vezetni. Ezáltal az emberi ész lealacsonyodik a hatásoktól elidegenített racionalizmus szintjére, amelyet nem tekinthetünk emberhez méltónak.

Közös fellépést kialakítani

A Laudato si’ k. enciklikájára utalva a pápa a közgyűlés résztvevőinek a figyelmébe ajánlotta a súlyos károkat, amelyeket a Földnek okoz a technikai eszközök válogatás nélküli alkalmazása. A bioetika tehát fontos területet jelent ahhoz, hogy világ szinten elkötelezzük magunkat és létrehozzunk egy hálózatot az egyház és a civil társadalom között. A hívők járuljanak hozzá olyan egyetemesen osztott működési kritériumok megteremtéséhez, amelyek közös viszonyítási pontot jelentenek mindazoknak, akik nagy felelősséggel rendelkeznek a döntéshozatalban nemzeti és nemzetközi szinten. Egyben arra is szükség van, hogy párbeszédet folytassunk az emberi jogokról, hangsúlyozva a velük járó kötelezettségeket is.

Az emberiség és a Föld szolgálatában

Az emberi jogok területén egyetemes etikát kell kialakítani, miközben az ember és méltósága kell, hogy mindig minden cselekvés és gondolkodás középpontjában álljon. A mesterséges intelligenciát, a robotikát és a technológiai újításokat állítsák az emberiség szolgálatába és közös otthonunk védelmébe. Ferenc pápa felhívta a figyelmet a mesterséges intelligencia kifejezés félreérthető használatára és az ember elgépiesítésének a veszélyére ahelyett, hogy a technikát humanizálnák. Az eltévelyedés elkerülése érdekében alapvetően fontos megérteni, hogy ebben az összefüggésben mit jelent az intelligencia, a lelkiismeret, az érzelmi képesség és az érzelem vezérelte szándék, illetve az erkölcsi cselekvés autonómiája.

Nemet kell mondani a manipulációkra

Építő jellegű és helyes kölcsönhatást kell megteremteni az ember és a gépek között, hogy azok ki tudják fejteni jótékony hatásukat minden emberre és az egész emberiségre. Ferenc pápa felhívta a figyelmet a technológiával való visszaélés következményeire, mint pl. a genetikai állomány és az agyi funkciók manipulálására. A tudósokat és a szakértőket a II. Vatikáni Zsinat által elindított út követésére kérte, amely a teológia megújítására, illetve a keresztény hit és az erkölcsi cselekvés közötti kapcsolat kritikai vizsgálatára buzdított. Intellektuális és szakmai elkötelezettségünk által járuljunk hozzá az emberi élet védelmében megteremtendő etikai szövetséghez. Ez egy olyan terv, amelyet sürgősen meg kell osztani a tudományos kutatásban és az egészségügyben dolgozókkal egy olyan időszakban, amikor az egyre kifinomultabb technológiai készülékek közvetlenül magukra veszik a test és a lélek emberi jellemzőit – zárta a Szentatya a Pápai Életvédő Akadémia közgyűléséhez intézett beszédét.

Szakszeminárium a robotikáról

Február 25-én délután kerül sor a szakszeminárium első ülésére, amely a kutatás és annak különböző megközelítései témára összpontosítanak. Február 26-án délelőtt a robotika társadalmi és antropológiai vonatkozásairól, illetve a robotika eredményezte módosulásokról tanácskoznak, amelyeket a tudásra és a világról alkotott felfogásra, a kapcsolatokra, a társadalmi együttélés értelmezésére gyakorol. Február 26-án délután pedig elmélyítik a robotikának az egészségügyi szektorra ható etikai következményeit. Ez a szakszeminárium összekapcsolódik a 2020-ra tervezett közgyűlés témájával, amely a mesterséges intelligencia kérdéskörével foglalkozik majd. A robotika és a mesterséges intelligencia különböznek egymástól, mégis kapcsolatban vannak, mert közös témák jellemzik azokat a technológiai fejlesztések és az etikai következmények terén.