Fogadjuk be Jézust, mint életünk Királyát – Úrangyala imádság Krisztus Király ünnepén

Vertse Márta - Vatikán

Jézus legyen életünk Királya, terjesszük országát, tanúságot téve az igazságról, ami a szeretet – buzdította Ferenc pápa a híveket, akik a szűnni nem akaró szakadó eső ellenére megtöltötték a Szent Péter teret, hogy a Szentatyával együtt imádkozzák el az Úrangyala imádságot és fogadják áldását.

A történelem végcélja Krisztus második eljövetele

A mai vasárnap, Jézus Krisztus, a világmindenség Királyának ünnepe a liturgikus év végét jelzi és arra emlékeztet, hogy a teremtett világ élete nem vaktában megy előre, hanem egy végcél felé halad, amely nem más, mint Krisztus, a történelem és az egész teremtett világ Urának végső megnyilvánulása – fejtette ki beszédében Ferenc pápa. A történelem lezárása Jézus örökké tartó uralma lesz. A vasárnapi evangéliumi szakasz (vö. Jn 18,33b-37) erről a birodalomról, Krisztus országáról, Jézus országáról szól. Elbeszéli azt a megalázó helyzetet, amelybe Jézus került, miután letartóztatták a Getszemáni kertben: megkötözték, sértegették, vádolták és a jeruzsálemi hatóságok elé vezették. Azután a római helytartónak úgy mutatták be, mint aki a politikai hatalmat támadja, hogy a zsidók királya legyen. Pilátus akkor vizsgálatot tart és egy drámai vallatásban két ízben is felteszi Jézusnak a kérdést, hogy ő-e a zsidók királya.

Jézus országa nem a fegyverek erejével valósul meg

Jézus először azt válaszolja, hogy országa „nem e világból való”. Majd leszögezi: „Magadtól mondod ezt: én király vagyok”. Egész életéből nyilvánvalóan kitűnik, hogy Jézusnak nincsenek politikai törekvései. Emlékezzünk rá, hogy a kenyérszaporítás után az emberek, fellelkesedve a csoda láttán, szerették volna királlyá kiáltani, hogy megdöntsék a római hatalmat és visszaállítsák Izrael uralmát. De Jézus országa egészen más, nem lázadással, nem erőszakkal, nem a fegyverek erejével valósul meg. Tehát visszavonult egyedül a hegyre, hogy imádkozzon (vö. Jn 6,5-15). Most, Pilátusnak válaszolva megjegyzi, hogy tanítványai nem harcoltak, hogy megvédjék. „Ha e világból volna országom, harcra kelnének szolgáim, hogy a zsidók kezére ne kerüljek”.

Isten országa a szívekben gyökerezik

Jézus azt akarja megértetni, hogy a politikai hatalom felett van egy másik, sokkal nagyobb hatalom, amelyet nem lehet emberi eszközökkel elnyerni. Ő azért jött el a földre, hogy ezt a hatalmat gyakorolja, amely a szeretet, tanúságot téve az igazságról. Az isteni igazságról van szó, amely végül is az evangélium alapvető üzenete: „az Isten szeretet” (1Jn 4,8) és létre akarja hozni a világon országát, ami a szeretet, az igazságosság és a béke országa. Ez az az ország, amelynek Jézus a királya, és amely kiterjed egészen az idők végezetéig. A történelem azt tanítja, hogy a fegyverek és az erővel való visszaélés hatalmán alapuló birodalmak törékenyek és előbb vagy utóbb összeomlanak. De Isten országa az Ő szeretetére épül és a szívekben gyökerezik, békét, szabadságot és az élet teljességét adományozva azoknak, akik Őt befogadják. Mindnyájan a békét akarjuk, mindnyájan akarjuk a szabadságot és az élet teljességét. És hogyan lehet ezt megvalósítani? – tette fel a kérdést Ferenc pápa. Hagyjuk, hogy Isten szeretete, Isten országa, Jézus szeretete gyökeret verjen szívünkben és megkapjuk a békét, a szabadságot és az élet teljességét. 

Jézus országa nem e világból való

Jézus ma azt kéri tőlünk: hagyjuk, hogy Királyunkká váljon. Ő egy olyan király, aki szavával, példájával és a kereszten felajánlott életével megmentett bennünket a haláltól. Ez a király megjelöli az utat az eltévelyedett ember számára, új világosságot ad a kételyek, a félelem és a mindennapok megpróbáltatásainak nyomait viselő létünknek. Azonban ne feledjük, hogy Jézus országa nem e világból való. Életünknek, amelyet olykor kemény próbára tesznek tévedéseink és bűneink, Jézus új értelmet adhat, csak azzal a feltétellel, hogy nem követjük a világ és „királyainak” logikáját.

Szűz Mária segítsen minket, hogy befogadjuk Jézust, mint életünk királyát és terjesszük országát, tanúságot téve az igazságról, ami a szeretet.