Pápai mise a migránsokért: integráció a befogadó országok törvényeinek betartásával
Marco Guerra/Somogyi Viktória - Vatikán
Ferenc pápa első, nem előre eltervezett apostoli látogatása öt évvel ezelőtt a dél-olaszországi Lampedusa szigetére vezetett. Útja alkalmával a migráció drámája kapcsán erősen elítélte a közöny globalizációját. A 2013. július 8-án Európa perifériáján elhangzott beszéde és imája megújításra került ezen a napon az egyház szívében a Szent Péter bazilika katedra oltáránál bemutatott szentmisén, amelyet a pápa a migránsoknak szentelt. Több mint 200 személy vett részt a szertartáson, köztük menekültek és olyan személyek, akik gondjukat viselik. Imádkoztak az elhunytakért, a túlélőkért és azokért, akik segítik őket.
A kiselejtezés kultúrájának áldozatai
Ferenc pápa homíliájában Ámosz próféta (Am 8,4.11) szavaiból indult ki: „Halljátok ezt, ti, akik eltiporjátok a szegényt, és szorongatjátok az országban a szűkölködőket!” […] „Igen, jönnek napok – mondja az Úr, az Isten –, amikor éhséget bocsátok a földre […] de nem kenyérre, szomjúságot, de nem vízre, hanem az Úr szavának hallgatására.” Nagyon aktuálisnak nevezte a próféta szavait, mert sok szegényt elnyomnak, sok kicsinyt megölnek. Mindannyian a kiselejtezés kultúrájának áldozatai. Közéjük sorolta a migránsokat és a menekülteket is, akik továbbra is kopogtatnak a nagyobb jólétet élvező nemzetek kapuján. A pápa szomorúan állapította meg, hogy lampedusai felhívása az emberséges felelősségvállalásra sajnos a nagyvonalú válaszok ellenére sem lett elegendő, ma halottak ezreit siratjuk.
Az Úrnak szüksége van szívünkre
Az Úr megígérte a világ elnyomottainak megszabadítását, de szüksége van ránk ígéretének megtartásához. Szüksége van ehhez szemünkre, kezünkre, hangunkra. Ezzel szemben a pápa hangsúlyozta, hogy nagy csendre talál. Az Úrnak pedig szüksége van szívünkre, hogy kinyilvánítsa Isten irgalmas szeretetét az utolsók, az elhagyatottak és a peremre szorultak iránt.
Falak helyett hidak
Ferenc pápa ezt követően utalt a napi evangéliumra, amelyben Máté elhívásáról van szó. Rámutatott Jézus szavaira a farizeusok felé, miszerint irgalmat és nem áldozatokat akar. Felidézte továbbá az irgalmas szamaritánus történetét, amelyben Jézus elítéli azok álszentségét, akik nem akarták beszennyezni kezüket. Ez ma is jelen van a bezárkózásban azokkal szemben, akiknek hozzánk hasonlóan joguk van a biztonságra, az emberhez méltó körülményekre, továbbá azokban, akik valós vagy képzelt falakat építenek hidak helyett.
A migráció kihívásaira a válasz a szolidaritás és az irgalom
Ferenc pápa véleménye szerint a migráció mai kihívásaira az egyetlen értelmes válasz a szolidaritás és az irgalmasság. A megfelelő politika az, amely minden érintett személy szolgálatában áll, illetve amely saját országa javára úgy tekint, hogy figyelembe veszi más országok javát is egy olyan világban, amelyben egyre nagyobb az egymással való összekapcsolódás.
Felhívás a nemzetközi közösséghez
A Szentatya végül a világ kormányzóihoz fordult. A zsoltáros (Zsolt 119,30) szavai alapján mutatott rá a helyes viselkedésre. A hűség és az igazságos döntés elkötelezettségével kell előre haladni a világ vezetőivel és minden jóakaratú emberrel.
Ezért figyelemmel követi a nemzetközi közösség munkáját, hogy válaszolni tudjanak a mai migrációs kihívásokra. Bölcsen próbálják harmóniába hozni a szolidaritást, a szubszidiaritást és az erőforrások azonosítását és a felelősséget.
Tiszteletben tartani a befogadó országok kultúráját
Homíliáját spanyol szavakkal zárta a pápa azokhoz a spanyol ajkú személyekhez, akik a migránsokat segítik. Háláját fejezte ki nekik, akik megtestesítik ma az irgalmas szamaritánust. A megmentett személyeknek pedig szolidaritását közvetítette és arra buzdította őket, hogy továbbra is legyenek a remény tanúságtevői, munkálkodjanak az integrálódáson, tiszteletben tartva a befogadó országok kultúráját és törvényeit.
