Legyünk irgalmasak, mint az Úr: Ferenc pápa hétfő reggeli homíliája a Szent Márta-házban

Gedő Ágnes/Barbara Castelli – Vatikán

Ne mondjatok ítéletet senki fölött, ne ítéljetek el senkit és bocsássatok meg: így utánozzuk az Úr irgalmasságát. Ahhoz, hogy ne tévedjünk az életben, Istent kell utánoznunk: az Úr szeme előtt kell haladnunk – emlékeztetett homíliájában Ferenc pápa. Lukács evangéliumának mai szakasza (Lk 6,36-38) arról tanít, hogy azt tegyük az emberekkel, amit szeretnénk, ha velünk is tennének. Ebből kiindulva a Szentatya Isten irgalmasságáról beszélt, aki még a legcsúnyább dolgokat is képes megbocsátani.

Az arsi plébános válasza az özvegyasszonynak

Isten irgalmassága nagyon-nagyon nagy, ezt ne feledjük! Hányan mondják: „Én nagyon ronda dolgokat csináltam. Megvásároltam a helyemet a pokolban, innen nincs visszaút”. De vajon gondol-e Isten irgalmasságára? Idézzük föl annak a szegény özvegyasszonynak a történetét, aki elment az arsi plébánoshoz (Vianney Szent János – a szerk.), miután a férje öngyilkos lett: levetette magát a hídról. Sírva mondta: „Jaj nekem, szegény bűnösnek! Szegény férjem, a pokolban van! Eldobta magától az életet, és az öngyilkosság halálos bűn. A pokolra került!” Erre az arsi plébános így felelt: „Álljon csak meg, asszonyom, mert a híd és a folyó között ott van Isten irgalmassága”. Egész végig, a végsőkig ott van Isten irgalmassága – nyomatékosította a pápa.

Kerüljük a másik fölötti ítélkezést

Ahhoz, hogy az irgalmasság küszöbére lépjünk, Jézus három praktikus tanáccsal lát el minket. Először is ne mondjunk ítéletet. Óvakodjunk ettől a rossz szokástól, főleg most, Nagyböjt idején. Ez a szokás úgy beszüremkedik az életünkbe, hogy észre sem vesszük. Mindig. Már a beszélgetés is így kezdődik: „Láttad, mit csinált?” És ítéletet mondunk a másik fölött. Gondoljuk végig, hányszor mondunk ítéletet egy nap. Na de kérem szépen, olyanok vagyunk, mint a született bírák, mind! Úgy kezdjük a beszélgetést, hogy valakit kommentálunk: „Nézd csak, plasztikáztatta magát, és rondább, mint volt!”.

Amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek is

A második tanács: ne ítéljünk el senkit. A harmadik pedig, hogy bocsássunk meg, még ha felettébb nehéznek is bizonyul. Cselekedeteink adják a mércét ahhoz, hogy Isten miként bánjon velünk. Tanuljunk meg nagylelkűek lenni, mondjunk le a pletykálkodásról, amiben folytonosan ítélkezünk, ítéletet mondunk mások felett és nehezen bocsátunk meg. Az Úr így tanít minket: „Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is.” Adjatok nagyvonalúan, ne csukjátok be a zsebeteket. Adjatok nagylelkűen a szegényeknek, a rászorulóknak, és adjatok bőségesen: tanácsot, mosolyt, mindig mosolyogjatok. És adjatok, mindig adjatok! Adjatok, és akkor ti is kaptok, mert az Úr bőkezű lesz veletek. Mi egyet adunk, és ő százszorosan adja vissza, amit adtunk. Ez a magatartás véd meg a másik fölötti ítélet mondásától, az ítélkezéstől, és segít megbocsátani. Fontos az alamizsna, de nemcsak anyagi értelemben, hanem lelkiekben is. Szánjunk időt arra, aki szükségét érzi, látogassunk meg egy beteget, mosolyogjunk – buzdított hétfő reggeli szentmiséjén a pápa.