Bakonybéli és pannonhalmi bencések Szent Gellért muranói sírjánál    Bakonybéli és pannonhalmi bencések Szent Gellért muranói sírjánál  

Zarándoklat Bakonybélből Velencébe Szent Gellért remeteségbe vonulása milleniumán

Az évkönyvek tanúsága szerint Gellért remeteségbe vonulására éppen ezer esztendővel ezelőtt, 1023-ban került sor. Az idén újraalapításának 25. évfordulóját ünneplő bakonybéli bencés közösség ennek a két, kerek évfordulónak örömében hirdetett zarándoklatot Bakonybélből Velencébe, melyhez csatlakozott az olaszországi magyar lelkészség is.

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán

Baán Izsák bakonybéli perjel tudósítása

Az évkönyvek tanúsága szerint Gellért remeteségbe vonulására éppen ezer esztendővel ezelőtt, 1023-ban került sor. Az idén újraalapításának 25. évfordulóját ünneplő bakonybéli bencés közösség ennek a két, kerek évfordulónak örömében hirdetett zarándoklatot Bakonybélből Velencébe, melyhez csatlakozott az olaszországi magyar lelkészség is, Németh Norbert atya, olaszországi magyar főlelkész személyében. A bencés szerzetesközösség hét tagját elkísérte a bakonybéli egyházközség híveiből álló Szent Mauríciusz Kórus, valamint a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023 program zenei vezetője is.

A zarándoklat egyik ünnepi pillanata volt a Fehérvasárnap a Velence melletti Muránó szigetén bemutatott szentmise. Szent Gellért sírjánál, a Santi Maria e Donato, Szűz Mária és Szent Donát bazilikában számos magyar és olasz „gellért-tisztelő” részvételével dr. Baán Izsák bakonybéli perjel celebrált ünnepi liturgiát.

Beszédében a feltámadt Krisztus életet és békét sugárzó sebeiről beszélt, melyek az irgalom és az üdvösség forrásai a benne hívők számára. Életünk sebei, traumái akkor válhatnak a megváltás eszközévé, ha Jézusra figyelve, hozzá kapcsolódva fogadjuk el és hordozzuk azokat. Akárcsak Gellért, akinek velencei gyermekkorát meghatározta édesapja elvesztése és egy súlyos betegség, de éppen ezek a veszteségek sarkallták előbb a szerzetesi buzgóságra, majd a zarándoklatra, melynek révén a magyarok apostola és első vértanúja lett.

A szentmisén részt vettek a velencei tiszteletbeli konzulátus munkatársai, a Trivenetói Olasz Magyar Kulturális Társaság tagjai, Németh Norbert atya, a PMI rektora és a Pannonhalmi Főapátság néhány szerzetese. A szentmisén a bakonybéli Szent Mauríciusz Kórus szolgált.

A zarándoklat másik kiemelt programja a Szent György szigeten álló San Giorgio Maggiore bencés apátság és bazilika meglátogatása valamint a monostor zenei együttesei részvételével rendezett egyházzenei áhítat volt április 17-én hétfőn. P. Norberto Villa nyugalmazott pragliai apát a velencei kolostor jelenlegi elöljárója fogadta a zarándokokat. A 17.30-kor kezdődő koncerten a Szent Mauríciusz Kórus és az Ausculta Énekegyüttes énekelt. Műsorukban középkori kanciók, reneszánsz és kortárs magyar zeneszerzők művei csendülnek fel. A koncert utolsó része a hallgatóság - Gellértnek a Napba öltözött Asszonyról szóló beszéde nyomán - Mária életének misztériumain való elmélkedésre kap meghívást kórusművek segítségével.

A zarándoklat főszervezője, a monostor perjele, Baán Izsák így vélekedik a mostani zarándoklat szellemiségéről: „A földbe hulló búzaszem nem marad egyedül, hanem sok termést hoz – mondja Jézus az evangéliumban. A valódi szentek, az Istennek odaadott életek jellemzője tehát, hogy közösségeknek adnak életet, összekötnek embereket, helyeket, kultúrákat. Zarándoklatunk legfőbb célja a hála kifejezése a közösségért, azért, hogy Gellért ezer évvel ezelőtti bakonybéli megtelepedésének szellemi örököseiként újra testvéri közösségben élhetünk Bakonybélben, s környezetünkben, egyházközségünkben közösségek születésének és kegyelembeli, létszámbeli gyarapodásának lehetünk tanúi. De azért is hálát adunk, hogy Gellért alakja összeköt bennünket Itáliával, az olasz néppel és kultúrával is. Talán nem véletlen, hogy a bakonybéli közösségben öt éve él egy olasz fiatalember, aki Gellért nyomdokain magyar földön találta meg hivatását.”

 

19 április 2023, 16:24