Ferenc pápa szeptemberben kazahsztáni látogatásakor megáldotta a kirgiz székesegyház sarokkövét Ferenc pápa szeptemberben kazahsztáni látogatásakor megáldotta a kirgiz székesegyház sarokkövét 

Bemutatták az első kirgizisztáni katolikus székesegyház tervét a sajtónak

Közel három év alatt épül fel a főváros, Biškek szívében. Sajtótájékoztatón mutatták be a tervet, amelynek munkálatai a következő hónapokban kezdődnek.

Somogyi Viktória – Vatikán

Biškek központjában épül fel Kirgizisztán első katolikus katedrálisa. A projektet november 9-én, a fővárosban tartott sajtótájékoztatón mutatták be a Fides missziós hírügynökség tudósítása szerint.

Ferenc pápa megáldotta a sarokkövet

A bemutatón Kirgizisztán apostoli ügyvivője, Anthony James Corcoran SJ atya elmondta, hogy az alapkövet Ferenc pápa áldotta meg Nur-Szultanban, kazahsztáni útja során szeptemberben. A pápa akkor emlékeztette a jelenlévőket, hogy milyen fontos küldetése van a katolikusoknak a kirgiz társadalomban: segíteni kell az ott élő számos rászorulót. Az apostoli adminisztrátor utalt arra is, hogy a kirgiz katolikusok az országban többségben lévő muzulmán polgártársaikkal osztoznak abban a célkitűzésben, hogy „jobbá tegyék a körülöttük levő világot”.

Az új templom építése nemzetközi jelentőségű

Valerij Dil', a Kirgiz Köztársaság elnökének tanácsadója a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az esemény nemcsak az országban jelen lévő katolikusok, hanem az egész kirgiz közösség számára fontos. „Az új templom építésének nemzetközi jelentősége is lesz” – mondta. „Köztársaságunk ragaszkodik a demokratikus elvekhez és a vallás szabad gyakorlásához. A székesegyház építése ennek a bizonyítéka.”

A periférián található az egyetlen katolikus templom

Damian Wojciechowski jezsuita testvér, a Kirgizisztáni Apostoli Adminisztráció ökonómusa elmondta a Fides hírügynökségnek, hogy ma Biškekben az egyetlen katolikus templom egy periférián található. „Egy muzulmán többségű országban vannak, akik nem is tudnak a központtól távol eső plébánia létezéséről, azért sem, mert közlekedési eszközökkel nem elérhető és a templomhoz vezető utat csak alig egy éve aszfaltozták le” – nyilatkozta az ökonómus.

Nehezen megközelíthető plébánia

A kis templomot egy elszigetelt, nehezen megközelíthető és nem túl jól látható földterületen építették. A szovjet hatóságok 1969-ben engedélyt adtak néhány német katolikusnak, akiket a második világháború idején deportáltak, hogy templomot építsenek. Az istentiszteleti helyen csak kis térrel rendelkeznek, ami nem teszi lehetővé, hogy megtartsák mindazokat a tevékenységeket, amelyeket szeretnének. A jezsuita atya a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az apró katolikus közösség egy olyan országban, ahol a szegénység és a korrupció széles körben elterjedt, mindig is az egész lakosság szolgálatában állt. Tevékenysége soha nem állt le, még a 2010-es polgárháború vagy a közelmúltbeli járvány idején sem. A különböző kezdeményezéseik között megemlítette az egyedülálló anyák menhelyét, valamint a fogyatékkal élő gyermekek és fiatalok menhelyét. Most azonban a székesegyház melletti új helyiségeknek köszönhetően kulturális kezdeményezések sorát, ima- és bibliaolvasó találkozókat szerveznek majd különböző korosztályoknak. Mivel „az Evangélium hirdetése egyben azt is jelenti, hogy segítjük az új nemzedékeket, hogy életüket egy igazságosabb és mindenki számára barátságosabb társadalom építése felé irányítsák”.

A katolikus közösség Kirgizisztánban

Kirgizisztánban több ezer katolikus él, akik közül mintegy 500-an rendszeresen járnak az országszerte működő hét plébániára. A három fő katolikus templom Biškekben, Jalal-Abadban és Talasban található. A plébániáktól távol élő katolikusok magánházakban gyűlnek össze imádkozni, akiket rendszeresen meglátogatnak az országban dolgozó misszionáriusok, akik fő csoportját a jezsuiták alkotják. A többi szerzetesrend közül jelen vannak a Szent Ferenc iskolája apácái, a Consolata misszionáriusok, egy szlovák egyházmegyés pap és a Kalkuttai Teréz anya alapította Szeretet Misszionáriusok egy csoportja, akik hamarosan házat nyitnak Biškekben.

Szent II. János Pál pápa 1999-ben „sui iuris” missziót hozott létre Kirgizisztánban. XVI. Benedek pápa pedig 2006-ban apostoli adminisztrációt alapított, amely ma is működik.

17 november 2022, 15:27