Szentmise az északír konfliktusban „eltűntekért”
Anna Poce / Somogyi Viktória – Vatikán
Eamon Martin armaghi érsek szentmisét mutatott be Virágvasárnap az „eltűntekért” a Szent Patrik székesegyházban. Ezekről a személyekről azt feltételezik, hogy Észak-Írországban elrabolták, meggyilkolták és titokban eltemették őket az úgynevezett zavargások idején. A főpásztor felidézte a Jézus által elszenvedett igazságtalan ítéletet és kirakatperét. Az érsek hangsúlyozta, hogy a jelenet ma is szomorúan megismétlődik. Azokra vonatkozik, akiket „pusztán azért, mert megszólaltak, vagy békés tüntetéseken vettek részt, igazságtalan fogva tartásnak, rágalomhadjáratnak és támadásnak vannak kitéve. Olyan személyekről van szó, akiket az erős kormányok vagy diktátorok fenyegetésnek tartanak. Olyanok, akik csak a korrupció leleplezésére, jogaik gyakorlására vagy szabadságjogaik védelmére törekednek, és kitalált vádakkal, hamis bebörtönzéssel, kínzással vagy akár halállal szembesülnek.”
A zavargások drámája
A szentmisén Írország prímása felidézte „az igazságtalan perek, a titkos ítéletek, gyors kivégzések és a rejtett igazságok miatt átélt fájdalmat”. „Eddig 19 olyan esetet ismerünk, amikor a zavargások során elraboltak, megöltek és titokban eltemettek egyéneket, de valószínű, hogy vannak olyanok is, akiknek családja „további kínokkal néz szembe, mert nem tudják, hol vannak szeretteik eltemetve, és miért és hogyan vitték el őket”. Olyan agónia ez, amit az utóbbi napokban mi is átéltünk, amint azt az ukrajnai sokkoló képek is mutatják. Ezek a képek „megértetik velünk, milyen kegyetlen lehet világunk, amikor a konfliktusok, a gyilkosságok, a bosszú és a terror megrontják a lelket és az emberek elfelejtik a szeretetet”. Eamon Martin érsek azonban hangsúlyozta, hogy ez az éves találkozó az eltűnt személyek különböző kultúrájú és hátterű családjai és barátai között, akik korábban soha nem találkoztak, de „egyesíti őket az együttérzés és a veszteség közös élménye, a megválaszolatlan kérdések és a feloldatlan fájdalom”, sok empátiát és szolidaritást idéz elő. Olyan szolidaritás ez, amely nem engedi, hogy a remény meghaljon, és hogy a gonosz mondja ki az utolsó szót.
Felhívás azokhoz, akik rendelkeznek információkkal, hogy beszéljenek
Az érsek tudatában van annak, hogy mennyire fontos, hogy jelentkezzen az, aki tudja, mi történt az eltűntekkel. Egy felhívással zárta homíliáját, amellyel azok lelkiismeretéhez szólt, akik segíthetnek Lisa Dorrian és Joe Lynskey (akit még mindig 50 év után sem találtak meg), Seamus Maguire, Columba McVeigh és Robert Nairac ügyében, hogy családjaik gyötrelmes várakozása „lerövidüljön, és hogy az elrejtett személyek végre keresztény temetésben részesülhessenek”.
Az észak-írországi konfliktus
Az 1960-as évek végétől majdnem az ezredfordulóig tartott az a véres háború, amelyet észak-ír katolikusok és protestánsok vívtak Észak-Írország hovatartozásáért. Bár a két félre a „protestáns” és a „katolikus” kifejezést használták, nem vallási jellegű konfliktus volt. Az unionisták és a lojalisták, akik történelmi okokból többnyire ulsteri protestánsok voltak, azt akarták, hogy Észak-Írország az Egyesült Királyság része maradjon. Az ír nacionalisták és republikánusok, akik többnyire ír katolikusok voltak, azt akarták, hogy Észak-Írország lépjen ki az Egyesült Királyságból és csatlakozzon az egyesült Írországhoz. A brit hadsereg eddigi leghosszabb, 38 évig tartó missziójában több mint 300 ezer katona szolgált, közülük 763-an életüket vesztették az észak-ír, főleg katolikus szeparatistákkal - köztük is elsősorban az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) fegyvereseivel - vívott harcban.
