Az ugandai vértanúk modellek a mai fiatalok számára
Marina Tomarro / Somogyi Viktória – Vatikán
„Megfogom a kezed. Ha meg kell halnunk Jézusért, együtt fogunk meghalni, kéz a kézben”: ezek Lwanga Károly utolsó szavai, amelyekkel az ifjú Kizitóhoz fordult, aki 14 évesen halt meg vele együtt a hit elleni gyűlölet miatt. Az 1800-as évek végén Ugandában a keresztényüldözés érintette a katolikusokat és az anglikánokat egyaránt, közös vértanúságról van szó. Patrizia Piva, ciszterci nővér nyilatkozott e mártírokról a Vatikáni Rádiónak. Rendje Ugandában több misszióval is rendelkezik. Lwanga Károly és társai, akiket sok évvel ezelőtt a hit elleni gyűlöletből öltek meg, az emberek és elősorban az ugandai fiatalok számára fontos utat jelöltek ki, amelyre ma is felnézhetnek egy országban, amely az anyagi és a szellemi fejlődést keresi és, amelyben a jelenlegi kihívásokkal való szembenézés érdekében újra fel kell fedezni a remény és az önmagunk odaajándékozásának fogalmát.
Találkozás a „fehér atyákkal” és a kereszténységre való áttérés
Történetük II. Mwanga, Buganda (ma Uganda része) királyának uralkodása idején játszódott 1885 novembere és 1886 nyara között. Lwanga Károly a Ngabi törzshöz tartozott, de megragadták őt a Lavigerie bíboros által alapított Afrikai Misszionáriusok, ismertebb nevükön „fehér atyák” által hirdetett Evangélium szavai és tanúságtételük. A fiatal Lwanga áttért a keresztény hitre, és 1885-ben bírósági eljárást indítottak ellene. Kezdettől fogva viszonyítási ponttá vált mások, különösen az újonnan megtértek számára, akiknek hitét támogatta és ösztönözte.
Az üldözések kezdete
Kezdetben Mwanga király - akit szintén a „fehér atyák” oktattak, de nagyon makacs és lázadó jellemű volt, kedvesen fogadta a keresztényeket. Aztán a helyi varázslók befolyására, akik veszélyben érezték hatalmukat az Evangélium ereje miatt, az uralkodó valódi üldözést indított a keresztények ellen, elsősorban azért, mert nem engedelmeskednek akaratának. 1886. május 25-én Lwanga Károlyt társaival együtt halálra ítélték és következő nap megkezdődnek az első kivégzések.
Nyolc napos „Via Crucis”
Az elítéltek szenvedéseinek fokozása érdekében az uralkodó úgy döntött, hogy áthelyezi őket a munyonyói királyi palotából Namugongóba, a halálbüntetés végrehajtási helyére: 27 mérföld választja el a két helyet, ami valódi keresztúttá vált. Útközben Károly és társai a király katonái erőszakának áldozataivá váltak, akik mindenképpen megpróbálták őket elkeseríteni. A nyolc napos út során sokan belehaltak a lándzsa szúrásokba, voltak, akiket felakasztottak, sőt a fákra is felszegezték.
A Namugongo dombon ölték meg
Június 3-án a túlélők kimerülten érkeztek meg a Namugongo-dombra, ahol a máglya várta őket. Lwanga Károlyt és társait néhány anglikán hívővel együtt élve elégették. A végsőkig imádkoztak, anélkül, hogy felnyögtek volna: ragyogó példái a termékeny hitnek. Egyikük, Bruno Srerunkuma utolsó lehelete előtt így szólt: „A bőven áradó forrás soha nem apad ki. Amikor mi már nem leszünk, mások jönnek utánunk”.
VI. Pál avatta szentté az ugandai vértanúkat 1964-ben
1920-ban XV. Benedek pápa avatta őket boldoggá. Tizennégy évvel később, 1934-ben, XI. Pius „A keresztény Afrika ifjúságának védőszentjévé” nyilvánította Lwanga Károlyt. Később VI. Pál pápa avatta szentté az ugandai vértanúk csoportját 1964. október 18-án, a II. Vatikáni Zsinaton. VI. Pál 1969-ben Ugandába látogatott, hogy felszentelje a vértanúságuk helyén épült Namugongo-kegyhely főoltárát. Ma a helyén álló templom alakja a hagyományos afrikai kunyhóra emlékeztet, és a 22 katolikus vértanút képviselő 22 oszlopon nyugszik.
Ferenc pápa: „A vér ökumenizmusának tanúságtevői”
2015. november 28-án, 11. apostoli útja során, amely Ugandába vezetett, Ferenc pápa azon a kegyhelyen mutatott be szentmisét, miután meglátogatta a közeli anglikán templomot, amelyet szintén az ország vértanúinak szenteltek. „Ma hálával emlékezünk az ugandai vértanúk áldozatára, akiknek Krisztus és egyháza iránti szeretetének tanúságtételét az egész világ megismerte” - hangsúlyozta homíliájában a pápa. „Emlékezzünk az anglikán vértanúkra is, akiknek halála Krisztusért a vér ökumenizmusáról tanúskodik. A Szentlélek erejével fémjelzett életek ezek, amelyek most is Jézus Krisztus evangéliumának átalakító erejéről tanúskodnak.”
