Fülöp-szigetek: 300 ezer hívő vett részt szombaton a manilai Fekete Názáreti ünnepén
P. Vértesaljai László SJ – Vatikán
A filippínók katolikus identitásának a kifejezőjévé vált
A „Fekete Názáreti” egy fából faragott, embernagyságú, kereszthordozó Krisztus szobor, mely 1607-ben került Mexikóból a Fülöp-szigetekre ágostonrendi szerzetesek közreműködésével. A tengeri út során tűz ütött ki a hajón, a szobor is megégett, de valójában nem sérült meg, csak feketére színeződött. Megérkezése óta mély vallásos áhítattal veszi körül a szigetország népe, olyannyira, hogy a filippínók katolikus identitásának a kifejezőjévé vált. Két fő ünnepnapon köszöntik a Fekete Názáretit, január 9-én, illetve Nagypénteken a keresztútjárás alkalmával. Mindkét ünnepnapon milliók vesznek részt a körmeneten, melyen a keresztútját járó görnyedt Názáretit Manila kerületeiben körülhordozzák. „Elég csak megpillantani, hogy szeretetével elteljünk” – tartják a helybéliek. Négyszáz éves története során számtalan csoda történt a közbenjárása révén, ezek közül az egyház sokat hivatalosan is elismert. Idén az egész emberiség közös járvány-keresztútján még nagyobb hittel a fordultak a hívek a Fekete Názáreti felé és kérték tőle a megszabadulást a csapástól.
Körmenet helyett online részvétel
A húszmilliós Manila metropolisz Quiapo negyedének bazilikája őrzi a kegyszobrot, melyet idén nem vittek körmenetben a városban a hagyományoknak megfelelően. Az állami hatóságokkal történt egyeztetés után a szombati ünnepnapon 15 misét tartottak a kegyszobor bazilikában és a közeli Santa Cruz és San Sebastian társ-templomokban. Jóllehet a hívek csak korlátozott számban léphettek be a templomokba, de azokon kívül óriás kivetőkön minden szentmisén több tízezren vettek részt a Fekete Názáreti helyszíni köszöntésében. Hivatalos egyházi adatok szerint így is mintegy 300 ezer lélek vett részt a szentmiséken, ami a maga nemében páratlan dolog a megszorításokkal teli utóbbi tíz hónap történetében, akár világviszonylatban is.
Több millióan követték a közvetítéseket
A manilai érsekség honlapján Hernando Coronel atya, a Quiapo-i kegyhely bazilika prelátusa „elégedettséggel nyugtázta, hogy az egész ünnepnap rendben zajlott és a hívek nagy önfegyelmet tanúsítottak és betartották a rendszabályokat”. „Idén sajnos le kellett mondani a hagyományos köszöntésről, amikor a hívek csókkal fejezik ki szeretetüket és imádatukat a Megváltó Krisztus iránt”. A korlátozott számú valóságos jelenléttel szemben az idén sokkal többen követték a különféle online közvetítések révén az ünnepi eseményt, a 106 millió lakosú szigetországól több tízmillióan. Ez nem meglepő, elég csak a 2017-es adatokra gondolni, amikor a Fekete Názáreti két főünnepe eseményein, összesen 17 millió katolikus hívő vett részt.
A kegyszobron keresztül Isten szeretete vonz bennünket
Broderick Pabillo manilai segédpüspök a Fides katolikus missziós hírügynökség tájékoztatása szerint homíliájában „a Fekete Názáreti sajátos mágneses vonzásáról” beszélt: „A Názáreti valóban egy mágnes és vonzerejének nem lehet ellenállni, jóllehet maga a szobor csak egy jelkép. Valójában azonban Isten szeretete vonz bennünket”.
A Fekete Názáreti kereszttől görnyedt Krisztusa a Fülök szigeteken is tovább folytatta sajátos kálváriáját. Megérkezése után két évszázadig Manila Keresztelő Szent János temploma őrizte, mígnem 1787-ben átszállították a Quiapo-i templomba. Négy évvel később tűzvész pusztította el és ekkor építették föl a bazilikát, mely 1929-ben ismét leégett, ám a kegyszobor most is épen maradt. A térségben gyakori földrengések sem kímélték, így 1645-ben és 1863-ban. E csapások ellenére a tisztelete egyre csak növekedett, és ennek köszönhető a Szentszék gondoskodó elismerése is. 1650-ben X. Ince pápa megalapította a „Confradia de Jesus Nazareno” testvériséget, melynek gondjára bízta a kegyszobor őrzését és kultuszát. VII. Piusz pápa pedig teljes búcsút engedélyezett mindazoknak, akik mély hittel imádkoznak a Fekete Názáreti Krisztusához.
