Püspökök küzdelme a szentmisékért a járvány idején

P. Vértesaljai László SJ – Vatikán  

Európa országai között nagyon eltérőek a szabályozások, a nagyobb országokban még a régiókon belül is. A liturgia, jeles módon a szentmise közösségi ünneplése ősidők óta az egyház „belügye” volt, amit a kánonjog és a Szentszéknek az egyes országokkal kötött megegyezése garantál. Ennek jegyében próbálnak a világegyház és jeles módon Európa püspökei olyan megoldásokat találni, amelyek megfelelnek a külső, járványügyi elvárásoknak is.

Belgiumban 15 hívő vehet rész az egyes miséken   

Belgiumban múlt szombaton, december 12-én állapodott meg a kormány és a katolikus egyház, hogy végül is egyáltalán lehetséges a szentmisék bemutatása, igaz legfeljebb 15 hívő jelenlétében. A megállapodás mégis áttörést jelent, hiszen a belga kormány egy korábbi döntése egészen január 15-ig kiterjesztette a gyülekezési zárlatot, beleértve abba a katolikus templomokat is. Ezzel szemben léptek fel határozottan a belga főpásztorok és így született meg egy közös döntés, mely az említett módon lehetővé teszi a szentmisék ünneplését és a korlátozott számú részvételt. Ezen túl pedig a templomok nyitva is maradnak, hogy a hívek bármikor egyéni imádságra és szentgyónásra betérhessenek az Úr házába. A belga főpásztorok azt is elérték, hogy a családok, ha már egyszer együtt élnek, akkor a templomba is együtt mehessenek és egymás mellett ülhessenek. A közlekedési korlátozások miatt Szentestén az éjféli misét nem tarthatják meg, csak egy koraesti időpontban. A kieső lehetőségek pótlására viszont az országos és főként a helyi tévé- és rádió-társaságok nagyobb számban közvetítenek szentmisét. A püspökök ugyanakkor felelőséggel leszögezik, hogy egyetértenek a kormány egészségvédelmi intézkedéseivel. 

Svájcban ötven fő vehet részt liturgikus eseményeken   

A svájci püspöki konferencia is döntést hozott a liturgikus eseményeken való részvétel lehetőségéről. Körlevelükben mindenekelőtt egyetértenek a szövetségi kormány szigorú intézkedéseivel, mert ahogy írják, „tovább nő a fertőzöttek száma, a kórházak megteltek, tehát fokozottabb óvatosság szükséges”. Ez viszont nem jelent templombezárásokat, hiszen a közösségi liturgián való részvétel a lelki egészségvédelmet szolgálja. Ennek erejében 50 főben maximálták a templomi részvételt és ugyanez vonatkozik a temetési szertartásokra is. Európában nagyon pozitív hatást keltett a francia alkotmánybíróság közeli döntése, mely szerint a polgári hatóság, köztük a kormány sem foszthatja meg az állampolgárokat az egyik legalapvetőbb állampolgári jog, a szabad vallásgyakorlat lehetőségétől, mely éppen a templombezárások révén fizikailag szüntette volna meg e szabadságjog gyakorlását.