Tomán Zoltán atya a vatikáni kutatásairól: A Szentszék és Románia közötti 1929-es konkordátum
Somogyi Viktória - Vatikán
Az 1927-ben aláírt és 1929-ben jogerőssé vált egyezmény (konkordátum), amelyet a Szentszék kötött Romániával, az adott időszakot és körülményeket figyelembe véve hasznos volt és szükség volt rá - így fogalmazott Tomán Zoltán atya a Vatikáni Rádió magyar műsorának adott interjújában.
A bukaresti apostoli nunciatúráról a levelek a vatikáni államtitkárságra kerültek és a levéltárban tanulmányozhatóak. Tomán Zoltán atya, temesvári segédlelkész a vatikáni kutatásai során ezekkel a dokumentumokkal foglalkozott, amelyek között eddig ismeretlen információkra, újdonságokra is bukkant.
Rengeteg levél érkezett az erdélyi püspököktől a Szentszékhez
Kutatásaiban nagyon érdekesnek találta az Erdélyből érkezett leveleket, amelyeket a helyi magyar püspökök írtak a Szentszéknek. Eleinte nagy veszélyt láttak a konkordátumban. Az egyezmény következtében a nagyváradi és a szatmári egyházmegyéket egyesítették. A főpásztorok mindvégig felhívták a Szentszék figyelmét, hogy óvatosan tárgyaljanak a kormány és a többi érdekelt fél között. Majláth Gusztáv Károly püspök Erdélyből rengeteg kézzel és írógéppel írt levelet küldött a Vatikánba és mindig beszámolt a Szentszéknek a helyzetről, a különböző törvényeknek a kicsengéséről. Zoltán atya továbbá kiemelte érdekességként, hogy a bánáti svábok Németország szentszéki nagykövetségén keresztül próbálták fájdalmaikat és kívánságaikat a Szentszék elé tárni.
A konkordátum következtében a katolikus egyház szabadon gyakorolhatta hitét
A Szentszék és az akkori Román királyság közötti Konkordátum egy megállapodás két állam között, amely garantálja a katolikus egyház szabad működését és leszögezi az egyházmegyék határait, továbbá biztosítja az iskolákban a hitoktatást. Az akkori viszonyokat tekintve elmondható, hogy nem volt könnyű megkötni ezt az egyezményt. Az első világháború befejeződése után rögtön megkezdődtek a tárgyalások. Ismerjük e háború következményeit az erdélyi egyházmegyék számára, ezért nem volt egyszerű létrehozni a megállapodást. A múltból hozott sebek és problémák éltek. A tárgyalások hét évig tartottak, ez is mutatja a nehézségeket, hogy megállapodjanak a Konkordátum tartalmáról. Az egyezmény egyik következménye az volt, hogy a katolikus egyház szabadon gyakorolhatta a hitét. Az akkori körülményeket figyelembe véve, amikor a katolikus egyház már kisebbségben volt, jól jött és hasznos volt a megállapodás - mutatott rá Zoltán atya.
A kommunisták egyoldalúan felbontották a konkordátumot
A konkordátum végül nem volt hosszú életű, mert 1948-ban egyik napról a másikra, be nem tartva a nemzetközi jog szabályait, vagyis hogy hat hónappal korábban az adott fél tájékoztatja a másik felet, a kommunisták felbontották az egyezményt. Azóta nem létezik a két ország között konkordátum.
Szórvány pasztoráció a temesvári egyházmegyében
Tomán Zoltán atya a temesvári belvárosi plébánián végzi kápláni szolgálatát. A temesvári egyházmegyéről szólva elmondta, hogy nagyon színes környezetről van szó, mert nyolc nemzetiség él a területén, amelyek Temesváron is jelen vannak. A vasárnapi szentmisékre készülve több nyelven: magyar, román, német, angol, olasz nyelven készítenek homíliát. Magyarul az egyházmegyében többségben levő magyar híveknek, angolul a városban tanuló külföldi egyetemistáknak, olaszul az ott élő itáliai dolgozóknak. A szórvány pasztoráció egyik jellegzetessége, hogy meg kell tanulni, nem szabad tömegben gondolkodni. Örülni kell minden egyes hívőnek, aki eljön a szertartásokra. Egyik pozitívum az, hogy ennek következtében jól ismerik a híveket és közel állnak hozzájuk. Negatívumként esetleg az említhető meg, hogy nagyszámú tömegrendezvényeket nehéz megszervezni. Ha azonban sikerül, akkor azok mindig három-négy nyelvű programok. Az a szépsége az egyházmegyének, hogy multikulturális és több nyelvű - emelte ki Zoltán atya.
Előkészületek az egyházmegyében a pápalátogatásra
Rendkívüli történelmi eseménynek nevezte Ferenc pápa látogatását. A Szentatya azért jön, hogy megerősítse a katolikusokat hitükben. Ez egyik fő feladata Péter utódjának amellett, hogy példát mutasson a szeretetben. Nagyon örülnek a pápai útnak. Az egyházmegyéből egy vonatot indítanak Temesvárról, amelyre már minden hely elkelt, a 16 engedélyezett vagon helyett már 18-at is meg tudnának tölteni. Most azon dolgoznak, hogy az összes érdeklődőt el tudják juttatni Csíksomlyóra illetve Balázsfalvára. A lelki előkészületeket illetően az ifjúsági csoportokban filmeket, dokumentumfilmeket vetítenek a pápáról a fiataloknak és a péteri szolgálatról, a pápa fontosságáról beszélnek nekik. Ferenc pápa egy karizmatikus személy, és Zoltán atya elmondta: nem ismer olyan fiatalt, aki ne szeretné a Szentatyát. Jó látni, hogy ragaszkodnak hozzá. Imával is készülnek a pápalátogatásra. Több nyelven egyetemes könyörgéseket fogalmaztak meg, amelyeket a szentmiséken felolvasnak. A különböző imacsoportok is imádkoznak a pápalátogatásért. Élő, aktív előkészületről van tehát szó - nyomatékosította a temesvári káplán.
A Csíksomlyói Szűz Mária járjon közbe értünk
A Szentatya gyakran hívja fel a figyelmet arra, hogy a mai világban úgy éljük a kereszténységünket, hogy az jel legyen, egy komolyan megélt kereszténységben az ember magáévá teszi az Evangéliumot. Ez meggyőző erő lehet. A pápa mindig hangsúlyozza a tanúságtétel fontosságát, ami sokszor nehézsét jelent a mai társadalomban. A komoly és őszinte tanúságtétel azonban mindig vonzó. Zoltán atya reménykedik, hogy Ferenc pápa látogatása ilyen jellegű gyümölcsöket is terem majd. Ehhez kérte a Csíksomlyói Szűz Mária segítségét, hogy járjon közbe értünk, hogy valóban megkaphassuk ezeket a kegyelmeket.