Zenari bíboros: 11 év szíriai háború után a feledés homályába merültünk

Massimiliano Menichetti / Somogyi Viktória - Vatikán

Lerombolt házak, élelmiszer-, víz- és gyógyszerhiány, erőszak, fosztogatás, menekülő emberek. Szíriában 11 év után még nem ért véget a konfliktus, de erről a háborúról szinte már nem beszélnek, mint sok másikról sem. Ez az az ország, ahol sok város továbbra is romokban hever és amely félmillió halálos áldozatot gyászol, valamint ahol több mint 11 és fél millió a határon belüli kitelepített és a határon túlra menekült ember. Március 15-én, a konfliktus kezdetének évfordulóján vette kezdetét Damaszkuszban a Keleti Egyházak Kongregációja által szervezett konferencia „Az egyház, a szeretet háza – szinodalitás és koordináció” címmel. A tanácskozás középpontjában a meghallgatás, a párbeszéd, a keresztény közösségek jövője áll, valamint e meggyötört nemzet sürgető problémái és szükségletei is. „Ne hagyjátok meghalni a reményt” – ezért könyörög szűntelenül a damaszkuszi nuncius, Mario Zenari bíboros, miközben az ország lekerült a „média radarjáról”, és „feledésbe” merült.

A háború még nem ért véget

11 éve harcok folynak Szíriában. A drámai évforduló kapcsán a damaszkuszi nuncius elmondta: „Szomorú évforduló ez, mindenekelőtt azért, mert a háború még nem ért véget, és azért is, mert néhány éve Szíria mintha eltűnt volna a média radarjáról. Elfoglalta a helyét, először a libanoni válság, majd a covid-19, most pedig az ukrajnai háború”.

Szíria továbbra is a legsúlyosabb, ember által okozott humanitárius katasztrófa helyszíne

A számos halott, menekült és országon belüli kitelepített ellenére Zenari bíboros határozottan ismétli, hogy ne hagyják meghalni a reményt. Mi kell ahhoz, hogy elkerüljék a remény szertefoszlását? – hangzott az újságíró kérdése. A damaszkuszi nuncius válaszában kiemelte: „Sajnos nagyon sok ember szívéből távozott a remény, és különösen a fiatalokéból, akik nem látnak jövőt országukban, és megpróbálnak kivándorolni. De egy nemzet fiatalok, ráadásul képzett fiatalok nélkül, jövő nélküli nemzet! Egyes családok, miután nagy összegeket fizettek, még mindig Fehéroroszországban rekedtek, és arra várnak, hogy átlépjék a lengyel határt. Szíria továbbra is a legsúlyosabb, ember által okozott humanitárius katasztrófa helyszíne a II. világháború vége óta. Az újjáépítésnek és a gazdasági fellendülésnek továbbra sincsenek jelei. Ráadásul a szankciók minderre ránehezednek. Az ENSZ 2254-es határozatának rendelkezései szerinti békefolyamat megrekedt. Csak a szegénység halad előre nagy léptekkel. Az emberek most gazdasági háborúról beszélnek.”

Egyházi konferencia Szíriában    

A lakosság több mint 60 százalékát érinti az élelmiszer-ellátás bizonytalansága. Arra vonatkozóan, hogy miként lehet ezen a helyzeten segíteni Zenari bíboros rámutatott: „Kevés a kenyér, és most, az ukrajnai háború miatt, a liszt is, valamint más alapvető szükségleti cikkek is hiányoznak. Március 15-17. között a katolikus egyház által összehívott konferenciát tartanak Damaszkuszban, melynek témája: „Az egyház, a szeretet háza – szinodalitás és koordináció”. A résztvevők közel 250-en vannak, köztük szíriaiak és Szírián kívülről érkezők, katolikus humanitárius szervezetek és ügynökségek képviselői. Jelen van Leonardo Sandri bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa, egyes vatikáni dikasztériumok tagjai és a Keleti Egyházakat Segítő Mű (ROACO) képviselői is. Megpróbáljuk megtervezni az 5 kenyér és 2 hal testvéri elosztását” – fogalmazott a damaszkuszi nuncius.

A háborús években a keresztények több mint fele elmenekült

A keresztények elmenekülését illetően Zenari bíboros kijelentette: „Ezekben a háborús években a keresztények több mint fele, talán kétharmada elhagyta Szíriát. Ezekben a konfliktusokban a kisebbségi csoportok jelentik a leggyengébb láncszemet. Ez gyógyíthatatlan seb ezeknek a „sui iuris” (önálló) keleti egyházaknak, de súlyos kárt okoz magának a szíriai társadalomnak is. A Közel-Keleten kétezer éve jelen lévő keresztények jelentős mértékben hozzájárultak országuk fejlődéséhez, különösen az oktatási és egészségügyi szektorban, nagyon hatékony és megbecsült iskolákkal és kórházakkal. A keresztények jelenléte a szíriai társadalom számára a világra nyitott ablakhoz hasonlítható. A keresztények általában nyitott és toleráns mentalitásúak. Minden kivándorló keresztény család számára fokozatosan bezárul ez az ablak.”

A nemzetközi diplomácia nagyobb mértékű bevonására van szükség

Több bátorságra van szükség a diplomácia, a nemzetközi politika szintjén? – hangzott a Vatikáni Rádió újságírójának következő kérdése. „Az ENSZ szíriai különmegbízottja, Geir Pedersen folyamatosan visszatér a nemzetközi diplomácia nagyobb mértékű bevonásának szükségességéhez. Sajnos a továbbra is fennálló konfliktus, a Covid-19 világjárvány és más konfliktusok, különösen az ukrajnai háború, a nemzetközi közösség figyelmét máshová irányították” – válaszolta a damaszkuszi nuncius.

Mennyire fontos, hogy a világ újságai továbbra is kiemelten figyeljék Szíriát? – kérdezte az újságíró. „Néhány évvel ezelőttig a világ különböző részeiről kaptam telefonhívásokat interjúk és információk miatt a szíriai konfliktusról. Most már nem csörög a telefon. Ez egy újabb súlyos szerencsétlenség, amely Szíriát érte: a feledésbe merülés. Ez nagyon bántja az embereket” – állapította meg Zenari bíboros.

Sok fiatal munkanélküli

Egyes szíriaiak orosz megbízással Ukrajnába távoztak volna harcolni. A háborút átélő ország szegénységét egy újabb háború megvívására használják ki... – jegyezte meg az olasz újságíró. „Valami hasonló történt néhány éve Líbiában: a szíriai zsoldosok egymással ellentétes oldalon találták magukat a harcban. Ez egy további háborút kiváltó betegség, amely mindenféle más betegségeket okoz: áldozatokat, városrészek és falvak elpusztítását, menekülteket, a társadalmi szövet károsodását, családok széthullását, erőszakot, szegénységet, munkahiányt, drog problémát és számos más rosszat. Sok fiatal munkanélküli, de megtanult bánni a fegyverekkel, és néhány száz dollárért bevonul.

Ukrajna: Pontosan ugyanazt a pokolra alászállást látjuk, amelyet Szíriában

Hogyan látja Szíria az ukrajnai háborút? – tette fel a kérdést az újságíró. „Az emberek általában nem mernek állástfoglalni. Csatlakozom Ferenc pápa ismételt és határozott figyelmeztetéséhez, hogy hallgattassák el a fegyvereket és állítsák le a mészárlást. Számomra úgy tűnik, hogy még a megtépázott Szíria is jól érti ezt a sürgető felhívást saját tapasztalata alapján. Ha használhatom a szegény Lázárról és a gazdagról szóló evangéliumi példázatot, akkor Szíria, mutatis mutandis, szigorúan inteni akar másokat, hogy ne essenek a kínszenvedésnek ugyanarra a helyére, ahová ő maga került (Lk 16,27-28). Szomorú látni, hogy Ukrajnában megismétlődnek a Szíriában látott megrázó, fájdalmas képek: lerombolt városnegyedek, halottak, menekültek milliói, nem szokványos fegyverek bevetése, kórházak és iskolák bombázása. Pontosan ugyanazt a pokolra alászállást látjuk, amelyet Szíriában” – nyomatékosította Zenari bíboros.

11 éve élnek megszakítás nélkül nagyböjtöt

A nagyböjti úton vagyunk, az ima és a böjt időszakában. Hogyan élik meg ezt az időszakot? – hangzott az újságíró utolsó kérdése. „Elmondható, hogy az emberek, bármilyen vallási felekezethez is tartoznak, 11 éve élnek megszakítás nélkül nagyböjtöt és böjtölnek. Mindenekelőtt fontos a közelség és a szolidaritás kifejezése” – zárta interjúját Mario Zenari bíboros, damaszkuszi nuncius.