Lengyel királyok magyar rokonai – interjú Pályi Gyula professzorral
Somogyi Viktória - Vatikán
A telefonban Pályi Gyula modenai professzor, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia, az úgynevezett „Negyvenek” tagja. Pályi professzor nemcsak az élet eredetének kémiai aspektusaival foglalkozik, hanem érdekes történelmi problémákkal is, mint ezt a Torinói Lepelről írott könyvében, vagy a tavaly megjelent Aquinói Szent Tamás magyar rokonai című tanulmányában bemutatta. Úgy értesültünk, hogy most az utóbbihoz hasonló újabb kutatással foglalkozik. Kérjük szóljon röviden erről az újabb témáról.
Pályi: Tisztelettel üdvözlöm a Vatikáni Rádió hallgatóit. A kérdésre válaszolva: most egy újabb, középkori, családtörténettel kapcsolatos kutatásba fogtam és a járványos zárlatok következtében majd minden időmet ezzel töltöm.
Vázolná közérthetően a probléma körvonalait?
Pályi: A történet Mátyás király korában kezdődik. Mátyás udvarának egyik kiemelkedő alakja volt alsólindvai Bánffy Miklós, akit a királyhoz személyes barátság is fűzött, már csak azért is, mert egy zavaros harctéri helyzetben megmentette a király életét. Bánffy fontos kormányzati tisztségeket is betöltött és Mátyás külföldi akcióiban is részt vett. Abban az időben, mikor Szilézia már a Hunyadi-birodalom része lett, Bánffy Miklós megismerkedett az első lengyel királyi ház, a Piastok egyik szépségéről híres hölgytagjával, Piast-Sagani Margittal és feleségül vette. Számos gyerekük született, akiknek leszármazottai a mai napig követhetők. Mértékletes becslés szerint is sok utódjuk van, számuk több ezerre becsülhető. Így hát sok honfitársunkban ezáltal a lengyel Piast királyok vére is buzog. Valószínűleg, sokuknak fogalma sincs erről.
Ez igazán meglepő. Úgy is tekinthetjük ezt a rokonságot, mint a lengyel-magyar barátság vérségi kapcsolattal való ápolását. Mondana erről még néhány érdekességet?
Pályi: Piast-Sagani Margit ősei sok generáción át jól dokumentáltan követhetők. Persze dominálnak a lengyel kapcsolatok, Margit 16 ükszülője közül heten a Piast család különböző ágaiból származnak. A magyar-lengyel kapcsolatok „átjárhatóságát” jól tükrözi, hogy az említett ükszülők egyike, Piast-Oppelni Wladislaw, akit mi Oppelni Lászlóként ismerünk és aki Nagy Lajos idejében hosszabb ideig a Magyar Királyság nádora volt. A magyar hallgató számára talán még ennél is érdekesebb, hogy a kimutatható ősök közül több tucat az Árpád-házból származik. Érdekes, hogy az Árpádok alig kötöttek hazai házasságokat, a velük való rokonság általában ilyen külföldi „kerülőkkel” mutatható ki. Ebben az esetben bőségesen, ami ugyancsak jól mutatja a két ország, a két nép szoros kapcsolatát.
Említene néhány ismertebbet közülük?
Pályi: Természetesen. Köztük van Árpád-házi Szent Erzsébet, Boldog Jolán, Szent László király és Szent László lánya, az ugyancsak szentként tisztelt Piroska is, akinek bizánci császár férjétől született utódait, némi „kerülővel” találjuk meg Bánffy Miklósné ősei között. Számos egyéb nevezetesség is szerepel, például a spanyolok és a franciák nemzeti hősei, a legendás El Cid lovag, vagy Toulouse grófja, Szent Guilhem is, akik mindketten a délről érkező mór, vagy akkori nyelvezettel „szaracén” invázió visszaszorításában jeleskedtek egy bő évezreddel ezelőtt. Többször is előfordul az ősök között Skóciai Szent Margit, skót királyné, aki az adatok szerint Mecseknádasdon született és akinek édesanyja, igen valószínűen az Árpád-ház lánya volt, bár egyelőre még törik a fejüket a történészek azon, hogy vajon pontosan kinek is volt a lánya? A történelem egyik furcsa fintora, hogy az említett Oppelni László, akinek egyik ükanyja Árpád IV. Béla lánya, Boldog Jolán volt, egy olyan Kelet-Európai hölgyet vett feleségül, aki minden bizonnyal Dzsingisz kán mongol fejedelem leszármazottja volt. Így hát alig pár generáció múlva keveredett a mongol hódítók vére IV. Béláéval, akinek életét a mongolok bizony alaposan megkeserítették. Egy másik érdekes adalék, hogy a legendás emlékű frank császár, Nagy Károly utódai közel száz különböző vonalon kimutathatók Sagani Margit hercegnő felmenői között. Hallatlanul izgalmas ilyen személyes sorsokon keresztül újra-gondolni a régmúlt idők mozgalmas eseményeit és rokoni összefüggéseit. Ugyanakkor annak tudata, hogy számos példamutató személyiség a felmenőink között szerepel, részben felemelő érzés, részben pedig igencsak reális, jelenkori erkölcsi kötelezettségekkel is jár.
Ez valóban így van. Jó munkát és jó egészséget kívánunk a befejezéshez.
Pályi: A mai idők szellemének megfelelően én is jó egészséget kívánok és köszönöm a figyelmet.